Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-06 / 32. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 506 5 05 betekint a múltba is s a gyülekezet életét mintegy tűk rőt állítja az olvasó elé. Az előszóban bőven leirja a munkálat összeállítója a célt, mely kiadásra serkentette. Pontossággal és nagy lelkiismeretességgel jegyzett fel minden legkisebb mozzanatot, mely az utazás alkalmával felmerült. Az a fájdalmas vonás azoüban mely napjainkaan minden reform, egyház ügyekkel foglalkozó könyvben feltalálható, ebből se hiányzik, — mert szerző szerint — a valláserkölcsi élet hanyatlására, ha csak az anyagi helyzet nem javul, emberi számítás szerint következtetni lehet. Sajátságos tünet ez a reform, egyházak életében. Minden felé e beteges állapot, hanyatlás, kétségbeesés hangjai hallhatók s még a kiknek lelkesíteni kellene, azok is csüggedni kezdenek. Napjainkban — tagadhatatlan — igen nehéz a helyzetünk, de azért nem hiszem, hogy a vallás-erkölcsi élet a jövőben hanyatlanék. A vallásos érzelem, a reform, egyház szeretető ott lappang ma is a szivek rejtőkén, csak el kell találni a hangot, utat és módot, a melylyel az felébresztve, tevékenységre biriiató. A más l'elekezethez tartozók dicséretesen gyakorolják vallási szertartáfaikat, csak egyedül a reform, szivekben aludnék ez a szent érzelem, csak nálunk rendült volna meg a valláshoz való ragaszkodás ? Baj van sok helyen, de a legtöbb onDan származik, mert a lelkész nem állhat hivatásának magaslatán az anyagi gond, küzdelem elhalaványitotta lelkében az ideális érzelmeket. Mert a közügyeinkért való fellángolást lelkesedést és az eszményi dolgokérti küzdelmet nagyon megbénítja az a szomorú reális állapot, midőn gyermekeinket nem hogy neveltetni tudnánk, de még a napi kenyeret is csak nehezen tudjuk számokra megszerezni. Sir az ember lelke, ha a lelkészi családok helyzetére, jövőjére gondol- Mig a lelkész él, úgy a hogy csak eltengődik a család, ha azonban elbetegeskedik, avagy meghal, az özvegyre, gyermekekre nagyon sötét helyzet várakozik. Az egyházak összevonása, államsegélylyel az anyagi helyzet javítása, lelkészek nagyobb mérvű kiképzéze az, mivel a szomorú helyzeten javítani lehetne. Ha azonban mi örökké csak tervezünk, de mit se teszünk, ha a helyett, hogy egymásnak segítségére lennénk, ridegen elzárkózunk, akkor igen is a pusztulás be fog következni. De bocsánat e kitérésért, térjünk csak a tárgyhoz. Az „Emlékkönyv“ közli továbbá az előkészületekre vonatkozó főpásztori és esperesi körleveleket, majd igen szép vonásokban ecseteli püspök urnák Szigetvárra érkezését és költői lendülettel emlékezik meg a szigetvári hősökről. Az adatokat igen ügyesen csoportosítja és dolgozza fel. Egyik-másik egyház története ugyan fogyatékosán van megírva, az azonban mit se von le Nagy Lajos érdeméből. 0 iparkodik minél többet adni és fáradságot nem ismerve, szolgálja egyházunk ügyeit. Az emlék könyvben 81 egyház történetét olvashatjuk, 27 helyen megjelent főt, püspök ur is, 53 egyház pedig csoportosítás folytáu részesült a főpásztori látogatásban. A lelkészek és tanítók kora szolgálati ideje szintén feltalálható. Az emlék könyv legértékesebb részét természetesen azok a beszédek képezik, melyeket, püspök ur különböző helyeken tartott. Teljesen kidolgozott egyházi beszéd csak kettő van a íüzotbeu, melyek N.-Kanizsán, s Kaposvárott tartattak, de azért a többi beszédek is rendkívül érdekesek. A hol valami dicsérelre méltót talált a főpásztor, ott az elismerés csak úgy ömlik beszédes ajakárol, a hol pedig dorgálni, a romlottságot ostorozni kénytelen, az íráshoz fordul s a biblia szavaival igyekszik fenyiteni. Majd a szeretet balzsamával gyógyítani. Igazságos beszédei, kenetteljes szavai nem is maradtak hatás nélkül, mert több gyülekezetben, hol évtizedek óta viszály és gyülölség pusztította az egyházat, ma béke és egyetértés uralkodik, És kétségkívül sok hely az, hol a főpásztor megjelenése félreértéseket eloszlatott, lelkészek, tanítók és hívek között kedvező állapotot létesített. Igen szép és érdekes az a beszéd is, a raelyly^el főt. pü-spök ur a Kaposvárott összejött lelkészektől, tanítóktól búcsút vesz. A főpásztor e beszédben úgy nyilatkozik, hogy legtöbb belyeu talált eleven bitéletet, vallásos buzgóságot, áldozatkészséget az egyház ügyei iránt. Vagyoni tekintetben rendezettséget, pontosságot, kellő vagyoni alapot arra, hogy a felvirágzás biztos alapon tovább haladhasson. Ez megnyugtatásomra van, mert látom, hogy a vezetés a lelkészi és tanítói karnál olyan kezekben van és a hivatottság érzete olyan fokon áll, miszerint a gyülekezet virágzását és a nép boldogulását fogja előidézni. Majd a tapasztalt hiányok, bajok orvoslására ajánl gyógyszereket s a lelkészeket, tanítókat szeretetteljes eljárásra buzdítja. A könyvet még ha laikus olvassa is végig igen sok üdvös tanulságot merithet belőle, egyházi férfiakra nézve pegig egy fénylő sugár, mely a helyes irányt jelöli, egy arany báuya, melyből küzdelmes helyzetünkre erőt-, bátorítást meríthetünk. Ismételten a legmelegebben ajánlom az érdeklődők szives figyelmébe és elismerésem egész melegével üdvözlöm a szorgalom és áldozatkészségért Nagy Lajos lábodi lelkészt. Nem csak önm igának, de reform, egyházunknak szerzett a beszédek és adatok összegyűjtésével maradandó kincset és szép emléket. Az „Emlék-könyv“ Nagy Lajos reform, lelkész, mint kiadó, ál Lábadon ^Somogymegye) 1 írt 20 krért kapható. A tiszta jövedelem a páp \i ev. reform, nőnöveldében Erzsébet királyné 0 Felsége emlékezetű alapítványra van szánva, de ez ideig, oly kevés példány kelt el, hogy a kiadó tényleges költségei sincsenek fedezve. N.-Kanizsa 1899. julius hó, Seregély Dezső, miss, lelkész.
