Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
427 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. m Lássuk meg röviden, miként bizonyít a Rendtartás tanító ur felfogása mellett : A 35. §-ban szóról szóról szóra ez van: A körfel- Ügyelö (értsd körlelkész) a tanítás eredményét a helyi lelkész, a presbyterium és egy körbeli tanító jelenlétében és ezekkel együttesen bírálja meg. Látogatása alkalmával megvizsgálja, hogy mind a helyi felügyelőség, mind a tanító eleget tettek-e a rendtartartás minden pontjainak. Ha mulasztást lát buzdít, int és sürget — az iskolai könyveket átnézi, láttamozza és tudmást szerez, hogy az engedély nélküli mulasztások ellen történt-e az illető hatóság részéről intézkedés? 36. §. A körfelügyelő köre tanítóit minden tanév végén nyilvános értekezletre összehívja — a melyen az iskolák látogatása alkalmával szerzett tapasztalatairól és az iskolák osztályzatairól előterjesztést tesz, a mely tanító osztályzata ellen felszólal, azt feljegyzi, — továbbá ezen értekezleten a tapasztalati hiányok orvoslására javaslatok állapíttatnak meg, — a hanyagok szeretettel meg intetnek, — a sikertelenül megintettek a t. b. elnöke utján a consistoriumra bejelentetnek, a helyi iskolákban a körfelügyelő (értsd körlelkész) vagy egyes tanítók áltaminta előadások tartatnak. (Boldog idők! mikor még ennyire elismerték a körlelkészek szakképzettségét, kik tüntettek el a feledékenység sötét tengerébe?). A 37. §. igy végződik: Egy szóval a körfelügyelő (értsd körlelkész) az elemi közoktatás terén a rendtarttás pontos végrehajtásának lelkiismeretes ellenőrzője és közvetítője, köre tanítóinak pedig atyai vezetője legyen. (Az atyák csak megvolnának, de hová lettek a fiák?! A 38-ik §. igy szól: Minden egyházmegye a kebelbeli iskolák ügyének rendszeres és öszhaDgzatos vezetésére egy az illető e. megye közgyűlése által választót elnökből és helyi viszonyok szerint beállítandó tagokból alkotott egyházmegyei tanügyi bizottmányt alkot, melyben a tagok egyharmada tanító legyen. (Tehát nem fele) 39. ik §. igy végződik: a t. b. elnöke magát a körfelügyelők segélyével, (de miként fent, itt is csak körlelkészeket lehet és kell érteni) az iskolák állásáról oly alaposan tájékozza, hogy e tekintetben bármely illetékes helyről jövő kérdésekre kimentő és biztos feleletet adhason. De hogyan is lehet „logikus gondolkozás szerrint“ az, hogy p. o. Antal Gábor püspök urnák lelkészi oklevele elegendő volt arra, hogy szakembernek ismerjék el mint gimnáziumi, jogakadémiai, tanitó-képezdei tanárt és most egy északi széllel járó áramlat kétségbe vonja szakképzettségét az elemi népoktatás terén?! Végh István ur, részéről a vitát befejezettnek nyilvánítja, ennek igen örülök, mert igy én sem leszek kénytelen egyházi törvényeink és szabályrendeleteink helytelen magyarázása és alkalmazása ellen tiltakozni. VÁGMELLÉKI. Gazdag prot. egyházak Amerikában. A chicagói Tribune, a világ egyik leghatalmasabb napi lapja, mely naponkénti 5—6 kiadásban s mindannyiszor 24—50 oldalon, vasárnaponkint pedig kétszer ilyen nagy terjedelemben jelenik meg: a legutóbbi számban az „Egyházak rovatáéban érdekes kimutatást közöl az amerikai egyházak szinte hihetetlen gazdagságáról. Érdekes ez a kép, mert azt mutatja, hogy anyagi tóiét, gazdagság vagyon nemcsak ama másik táborban található fel, hanem meg van az a protestáns egyházakban is, a hol templomokért, egyházakért igazi áldozatkészséget tudnak mutatni a hívek. Amerikában — hol pedig az egyházak teljességgel nem támaszkodhatnak az állam segitő erejére, hanem tisztán híveik önkéntes adakozásaiból tartatnak fenn —, oly dúsgazdag egyházak vannak, a minők bizonynyal nincsenek sem az európai continensen, de azt hiszem a földkerekség más pontján sem. S a mi legmeglepőbb, ezeknek az amerikai prot. egyházaknak a legtöbbje szinte csodás rövid idő alatt konzolidálódott s jutott észbeli és vagyonbeli erőre. Hiszen maga ref. egyházunk is csak az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 150-ik évfordulóját! A kicsiny mag, hogy nő itt jó talajban hirtelen terebélyes fává ! Nemcsak a Tribune közleményeiből, de jórészben személyes tapasztalatból tudom, ösmerem némely itteni egyháznak roppant gazdagságát. Newyork szivében fekszik úgyszólván a Trinity templom (methodista) az azt körülvevő ósdi temetővel. Annak a területnek, melyen a templom s temető áll, becsértéke 12 és fél millió forint! Templomok és egyházi javak Amerikában adót egyáltalán nem fizetnek. Nem kevesebb értéket képvisel a szintén Newyorkban levő St. Patrick ir-róm. kath. templom, mely közel 10 millió forintot ér. Ez a legnagyobb róm. kath. templom Amerikában. Az angol püspöki Szt. Pál templom szinte Newyorkban, 8 millió forintra van becsülve, mig a Szt. János lutherános templom helye és fölépítés felülhaladja a hét millió forintot. A legértékesebb presbyterian ref. templom a mágnás-negyedben, a Fifth are-nun van, hol a nemrég elhunyt hírneves Dr. Hall lelkipásztorkodott. Évi fizetése neki 62,000 frt volt. E presb. templom megéri a három millió forintot. A chicagói sinai (izr.) templomban magam is nem egyszer megfordultam s annak magyar származású hírneves papját Hirsch rabbit személyesen is jól ösmerem. Ennek a templomnak pusztán belső berendezése másfél millió dollárba került. Az egyházközség vagyona megéri a tiz milliót. Hirsch rabbi e tavaszon mozdulni akart Newyorkba, hova meghívást kapott. Este a gyülekezet egy szerződést prezentált neki, melyben 15 évre 15 ezer dollár évi fizetést ajánlanak neki, ha marad, így maradt Hirsch továbbra is Chicagóban. Nem egy presbyterian templom van Newyorkban, Chicagóban,. Philadelphiában és más amerikai nagy városokban, melyek testvérek között is megérik a 2—3 milliót. Dr. Talmage brooklyni nem rég leégett s most újra fölépített Tabernakulunya — mely 400 hallgatót képes magába befogadni — szintén több mint egy millió forint értékű. A newyorki összes templomok értéke 64 millió dollárra van becsülve ! Itt Chicagóban egyik leghatalmasabb templom a
