Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-11 / 24. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTANS LAP. 380 379 emlékére, az erdélyi ev. ref. egyházkerület dicsőségére s egyetemes magyar ref. egyházunk haszná'a. Segitsen is erre a jó Isten mennyei kegyelmével ! Haladj a bölcseség által kijelölt cél felé mindig a törvény és igazság utján, mert csak ez az ut vezet egyenesen és biztosan a célhoz. A törvény és igazság utján való haladás szolgálhat védelmid minden megtámadtatás és gyanúsítás ellen, mig a törvénytől és igazságtól még a legjobb szándékból való elhajlás is ezer és ezer akadályt gördít a haladás útjába. Azért mondja az irás : a ki megtartja a törvényt, ét azok által (Gal. III—12.), az igazságnak utában pedig vagyon élet és az ö ösvényének uta halhatatlan. (Péld. II. 27.) Azon terheket azonban, a melyeket kormányzói tisztedben magadra veszesz, könyiti a szeretet, melyet szeretetteljes, kíméletes eljárásoddal biztosíthatsz magad részére és a minden szavadból és tettedből kitetsző jó akarat, a melylyel minél többeket csatolsz magadhoz, annál jobban megoszlik, többen hordozván annak súlyát. De könnyíti kormányzói kötelességed terheit főleg azon mind az egyházkerületre, mind reád nézve szerencsés körülmény, hogy olyan kiváló, kipróbált tiszta és egyenes jellemű, anyaszentegyházunk ügyeiért lélekben buzgó és minden áldozatra kész munkatársak állanak veled és melletted a kormányrudnál főgondnok társaidban, a kiknek tanácsa, előrelátása után biztosan indulhatsz az ügyek intézésénél s a kinek jóakaratu támogatására mindenkor számíthatsz. Fogj tehát Istenben vetett erős bizalommal a munkához, melyre elhivattál, lankadatlan buzgósággal és tántoríthatatlan hűséggel. Ne kérdezd azt, mi lesz jutalmad mindezekért, mert tudd meg, hogy hűséges munkának jutalma el nem maradhat. Ha a Mindenhatónak tetszik sikerrel koronázni munkádat, meg lesz jutalmad abban, hogy az utókor úgy emlékszik meg rólad, mint a Chronikák írója Ezékiás királyról: a mi jó, igaz és helyes vala az ö Ura istene előtt, azt müveié. Es minden munkában, a melyet kezdett az Isten házának építésében, törvényben és parancsolatban, keresvén az ö htenét, teljes szívvel jár vala s ezért szerencsés vala.“ (II. Chron. XXXI. 20. 21) De ha az Ur megvonná is nemes törekvésedtől, buzgó munkásságodtól a feltűnőbb sikert, akkor is megadja a te hűséged jutalmát a lelkiismeret édes megnyugtató szavában s egykor amaz elmaradhatlan igaz ítéletben: jól vagyon jó és hiv szolgám, kevesen voltál hív, többre bizlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe. Indulj a munkára, bízva a jó Istenben, a ki a gyengéknek erőit megsokasitja, a kinek segítsége és támogatása nélkül hiábavaló a tanács, a jóakarat, a buzgóság is, azért ő tőle, kitől száll alá minden jó adomány és tökéletes ajándék, reád kérjük az erőt, kegyelmet és Szent-Leiket imádságunkban. (Ima.) Lapszemle. — Erdélyi Protestáns Lap. 1—17. sz. „ Védekezzünku c. alatt a Szerkesztő fejti ki véleményét éi’dekesen és tanulságosan a gyermekistentiszteletekről s azok meg valósítását sürgősen óhajtja, mert — igeu helyesen — azt tartja, hogy híveink között a nagyon is aláhanyatlott templomszeretetnek felébresztésére ez lesz az egyik hathatós eszköz. Szól még a cura pastoralis gyakorlásáról s a vallásos összejövetelekről. Ez utóbbit is szükségesnek tartja, de csak bizonyos formában. Nevezetesen ; a templomon kívül nem akar megengedni semmi istentiszteletet, mert azok viszonyaink között könnyen ártalmasak lehetnének, hanem szükségesek a felnőttek vallásos szellemének ápolása miatt a tanító irányú estélyek, vagy összejövetelek, melyek által népünket ideális élethatások közé állítjuk a templomon kívül is. Még a vallásos összejövetel, vagy vallásos estély neveket sem tartaná meg, hanem nevezné őket rejormátus es'ék-nek, hogy annál inkább kitűnjék, hogy iskola, nem pedig istentisztelet akar lenni ez az intézmény. Bevezetés a Sleiermacher „ Uber die Religion11 cimü müve olvastatásához “ cim alatt hosszú és figyelemreméltó tanulmányt olvadhat az ily vallásbölcsészeti thémák iránt érdeklődő theologus. Dr. gróf Kuun Géza ,,A katharosok felekezete“ c. alatt nagy történetirói alapossággal értekezik a XIII. század ezen legjelentékenyebb eretnek f'elekezetéről, melynek tanai szorosan összefüggenek a manicheismussal, bár történeti leszármazása adatokkal világosan és teljes összefüggésben nem igazolható. A katharos hitfelekezet keletről terjedt s különösen kedvező talajra találtak a Balkán félsziget népeinél. A hires boszniai bogumilek szintén katharosok. Szerző szerint a francia albigen-sek szintén hozzájuk tartoztak. Érdekes megemlíteni, hogy a magyar kacér szó nem más, mint a katharos átalakulása, a mi néme’ben ketzer nek hangzott. „Az erdélyi egyházkerület — affiliatiojau cim alatt Legista válaszol a „Debreceni Prot. Lap“ ama cikkére, mely az erdélyi püspök választás mostani módját l^hogy t. i. nem a presbyteriumok szavazataival választják) s több erdélyi különlegességet kifogásolt, melyek sehogy sem felelnek meg zsinati törvényeinknek. Azt mondja erre, hogy az erdélyi kerületet a zsinati törvények felhatalmazták, hogy belügyeit maga intézze s ezek közé tartozik a püspökválasztás módja is. I)r. Sárkány Lajos „Az államsegélyes gymnasium ok felekezeti jellege“ cim alatt több figyelemre méltó megjegyzést fűz ehez a fontos kérdéshez. Azt mondja, hogy Erdélyben rég nem vitás már az államsegély igénybevételének előnyös volta-. Mert a sokat emlegetett állami beavatkozás már úgy is megvolt és megvan a felügyeleti jog gyakorlásával, a mit pedig károsnak mondani ismét nem lehet. Az állami tanterv, mely folytonosan fejlődik, szintén jobban szolgálja az oktatás érdekeit, mint a felekezeti, melynek fejlesztésére nincsenek kellő orgánumaink. De különben is az állami tanterv keretében érvényesülhet konventi tantervűnk szorosan vett felekezeti iránya. Kezünkben marad a vallástanitás és énektanítás, mint felekezeti nevelő eszköz. Tárkányi György vallástanár „Vallásos nevelés a közép-
