Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
31 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 32 világi papok működtek tovább; birtokaik azonban elvétettek s a tanulmányi alap első tőkéjévé lettek. A legfőbb fejedelmi jog alapján tehát eltöröltetvén hazánkban a jezsuitarend. a placetum regiumot biztositó 1440; VI., 1715: LXX1V., 1733: LXX., 1729: XXI., 1765: XXIII. t.cikkek ás az 1870. aug. 9-én kelt legfelsőbb királyielbaiározás értelmében itt csak akkor volna létjogosultsága, ha visszaállítása a királyi placet, vagy a magyar országgyűlés beleegyezése mellett történt volna. Ilyen piacetet, vagy országgyiiiési engedélyt a visszatelepülésre a jezsuitarend felmutatni egyáltalán nem tud, mert a rendet restituáló, 1814 aug. 7-éu kelt „Sollicitudo omnium ecclesiarum“ kezdetű pápai bulla királyi placettel nem dicsekedhetik, sem pedig a rend vissszaállitásánák nincs nyoma országos törvényeinkben. Nem rendelkezvén tehát a jezsuiták Magyarországon sem a királyi piacettel, sem az országos törvények engedélyével : itt létezésük merőben törvénytelen s beleütközik mindama törvényekbe, a melyek biztosítják a király legfőbb jus piaceti jét s az államnak ama souverén jogát, a melynél fogva önmaga határozhatja meg, hogy mely vallásfelekezeteknek, s mely szerzetrendnek ad szabad létezést kebelében Hogy a magyar állam e sou*erén jogát nemcsak a vallásfelekezetekkel, hanem a r. kath. egyház szeizeírendeivel szemben is alkalmazta, bizonyságai ennek az 1723: 96 és az 1742: 65. t.-cikkek, a melyekben r. kath. szerzetrendek becikkelyezéséről vau szó. Magyarországon tehát a jezsuita szerzetrend; mint ilyen, állami törvények ellenére létezik s minden királyi, vagy országgyűlési engedély nélkül csempésztett be Scitovszky János primás által az abszolutizmus korában. Hogy a jezsuitarend, mint ilyen, Magyarországon nem létezőnek tekintetik ma is, bizonyitja az, hogy jogállással, telekkönyvi tulajdonjoggal nem bir s a rend céljaira szolgáló fekvőségek , ingatlanok nem a rendre, mint jogi személyre, hanem valamely természeti személyre vannak telekkönyvezve, mint magánjavak. Hazánkban minden egyháznak, minden erkölcsi testületnek, minden törvényesen létező szerzetrendnek megvan a maga jogi személyisége és ebből folyó tulajdonjoga: de ezzel a jezsuitarend nem dicsekedhetik s e tekintetben is csak bujkál mint sok más egyébben, a mi ismét csak azt bizonyitja. hogy itt létezése, mint rendnek, egészen törvénytelen. Ezekben adjuk meg a feleletet Tomcsányi urnák. Okuljon belőle, a mint kívánta. Láthatja, hogy a mit irtunk, azt hazánk törvényeinek ismerete alapján irtuk s e törvényekre támaszkodva ma is azt mondjuk, hogy a jezsuitarenduek, mint ilyenek, Magyarországban létezése törvénytelen s állami törvényeinkbe ütköző. A Prot. E és I. L szerkesztősége. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — Th. E., P. K. Leveleiteket megkaptam. Köszönet és szives üdvözlet. — H. K. B-S. Az Erzsébet-alapra küldött 5 irtot azonnal illetékes helyére juttattam. Nem sokára nyugtázva lesz e lapban A lapot küldetem. — H J. M—L-d. Az 51. számot elküldtem. Gondolom megérkezett már. — DJ. J-dl. Várlak, várlak . . . ! 0- K. K-m. Megérkezett, de későn ; a 3. sz-ban. Ifivaíalns rész. Tételek az 1899. évi rendes alap- első és második lelkészképesito vizsgálatokra. I. Alapvizsga. a) Eggháztörténet: A pogányság reactiója a keresztyénség ellen, különösen Julianus Apostata föllépésével. b) Bő1 csészét: Spinoza rendszerének ismertetése és méltatása az ,, Ethica“ alapján. c) Bevezetés: A synopticus evangéliomoknak egymáshoz való viszonya. II Első lelkészképesito vizsga. a) HittanAdassék felelet ezen kérdésre: a szabad vizsgálódás a kér. vallásban hasznára vagy kárára volt-e az emberiség előhaladásának. b) Erkölcstan : A probabilismus az erkölcstanban evangeliomi kér. állásponton. c) Bihlica theologia: A megigazulás Jakab ap. levele szerint. III. Második lelkészképesito vizsga. a) Magyar prot. egyháztörténet: Szenczi Molnár [Albert szereplése és jelentősége a magyar reformált egyházra. b) Egyházjogtan: Az 1868. 53. t.-c. méltatása a vallási egyenlőség szempontjából. c) Prédikáció szövegek: Ézsaiás 19 : 25—27. Példab. 2: 11—12. JáD. ev. 14: 16—18. d) Bibliamagy. szöv.: Ezs. 42 : 1—8. Zsolt. 147 : 7— 14. Préd. 2 : 1—12. Példab. 31 : 10—31. Préd. 4: 1—4. Máté 9: 35-38. Ap. cs. 19: 1—6. I. Kor. 15 : 24—28. Eféz. 2 : 1—6. Eféz. 2 : 19—22. Az értekezésre kitűzött tételek közül a vizsgálattevők egyet-egyet tartoznak kidolgozni; valamint az egyházi beszéd-szövegek közül is csak egyről kell beszédet írni; az egyházi beszédhez elő és ntóima Írandó. A bibliamagyarázati szakaszok mindegyikére olyképpen kell elkészülni az illető vizsgázónak, hogy a vizsg. bizottság előtt akármelyikről is szabatos és kimerítő magyarázatot tarthasson, egyet azonban Írásban is ki kell dolgozni s a többi dolgozatokkal együtt a theol. akadémia igazgatóságához, 1899, év jul. hó 15-ig kell beadni. Dl*. Horváth József theol. akad. igazgató. Ezen tételek általam átnézetvén, jóváhagyattak. Komáromban, 1898-ik év december 31-én. Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János. Pápán 1899. az ev. ref főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
