Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

345 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 346 Euylptzi élet. A bakonyvidéki lelkészi kör értekezlete. A bakonyvédéki lelkészi kör, jószokásáboz híven, ez évben is megtartotta értekezletét. Nt. Zsoldos Sán­dor elnök nr márc. 20-ára hívta azt össze saját gyüle­kezetébe, mint a múlt értekezlet által kijelölt helyre. A terv szerint, a reggeli közistenitiszteleten részt kel­lett volna vennünk, de a legnagyobb sajnálatra ez nem sikerült, mert a lelkészek nagyobb részének 45 klmter utat kellett utazni. Elnök ur üdvözölve a tagokat, rámutat az érte­kezlettartás fontosságára, s hangsúlyozza, hogy miután a többi felekezetek lelkészei az általuk tanúsított terv­szerű és erélyes tevékenységhez a kitartást és lelkese­dést értekezleteikből merítik: óhajtandó, hogy az ő példájuk nyomán, de meg a saját tapasztalatunkon is okulva ezen jótékony hatású, önmagunkra tanulságos, az egyházi életet pedig nagymértékben fejlesztő össze­jöveteleinket továbbra is fentartsuk. Ezután az egyes előadók terjesztették elő előadói véleményüket a nekik elnökileg kiosztott tárgyakról. Az országos lelkészi nyugdíjintézetre vonatkozólag Györffy József volt az előadó. Véleménye szerint lehet felhozni érvet ellene is (lelkészek újabb megterhelte­­tése), mellette is. Minden személyt érdeklő ellenérvet megdönt azonban egy s ez az egyházak érdeke. Felállítása a pénzügyi oldalt tekintve sok nehéz­ségbe ütközik. 3 forrást jelöl meg e tekintetben. Köz­alap, egyházak és a saját zsebünk. A közalap hozzájá­rulását 10 éven át évi 20000 frttal gondolná attól fogva, a mikor a közalap az orsz. gyámolda segélyezése alól felszabadul. Az egyházak igénybevételét aggályosnak tartja. A magunk befizetése pedig lenne minden 100 írt nyugdíjjogosultság után 5%. A legtöbb nyugdíj 1000 írt s ezen összegig bárki is akkora nyugdíjra iratkozik be, a mekkorára akar. A felállítástól kezdve 10 évig nyug­díj nem adatik, 10 év után 40%, azután évenként 2 %-1 emelkedik s igy 40 évi szolgálat után kapja a lelkész azt az összeget, a melyre beiratkozott. Elénk vita volt e tárgy felett. Fodor Gyula tár­sunk az egyházak segélyének méltányos és jogos igénybe­vétele mellett érvelt. Sőt többen - jogosan — az álla­mot is emlegették. Végre az értekezlet a következők­ben jutott egvértelemre. Szükségesnek tartja az értekezlet a lelkészi nyug­díjintézet felállításának sürgetését már csak azért is, mert bár az egyh. törv. 270. §. kötelességévé teszi az egyetemes konventnek, hogy erre vonatkozólag készí­tendő végleges tervezetét minden esetben terjessze a köze­lebbi rendes zsinat elé; de mivel a konvent az említett §-ban rárótt azon feladata teljesítésének, hogy ezen kér­déssel tovább is foglalkozzék — jelét nem adta : félő, hogy az egész § sürgetés nélkül csak Írott malaszt lészen. A felállításhoz a közalap 10 éven át évi 20000 fo­rinttal veendő igénybe. A lelkész rendes állomásra jutása alkalmával fize­tésének 20 % -t, a mostani lelkészek pedig fizetésük 10%-t alapbetétként 3 év alatt fizetik be; évi járulék óimén pedig fizetésük 2%-t. A nyuggij alapjául a re­videált jelentő-iv veendő minden leszámítás nélkül. A nyugdíjazás csak 10 év múlva kezdődődik s tiz évi szolgálat után adatik — 60 évet meghaladt lelkész nem kötelezhető a tagságra. 10 évi szolgálat után 40°/0 nyugdíj adható, azután pedig évenként 2%-l emelkedik úgy, hogy a 40 évi szol­gálat után teljes nyugdijat kap. A nyugdíj legmagasabb foka 1200 írt; a kinek azonban fizetése az 1200 frtot el neu. éri, az csak fizetése egészéig nyugdíjazható. Ez főbb vonalokban az értekezlet javaslata, melyet a központi értekezletre terjeszt. A másik tárgy volt a Prot. írod. Társaság fej­lesztésének megbeszélése. Előadó Fodor Gyula. Anya­­szentegyházunk ezen egyik életerének kérdéséről igen szép és lelkesítő felolvasást tartott az előadó s e mel­lett egy kimutatást közölt velünk, a melyben a kerü­letünkben tagokat egyházmegyénként összegezi, de ki­mutatja egyházmegyénként a hátralékokat is. E lap már közölt egy kimutatást a Prot. írod. Társaságról, de előadónké sokkal részletesebb s mondhatom, hogy nem kevés időt vehetett igénybe. Láthatjuk ezen kimutatás­ból, hogy a pápai egyházmegyéből van (44) legtöbb tag. Itt csak az a szomorú állapot, hogy a 44 közül csak kettő a világi s ezek érzik a szükségét az írod. Társa­ság pártolásának. E mellett láthatjuk azt, hogy a ko­máromi 17, a tatai 23, a veszprémi 10, a mezőíoldi 9, az eőrségi és drégelypalánki egyházmegyék 3—3 taggal vannak képviselve, míg a 85 egyházból álló somogyi egyházmegye 5, mondd öt és az egyházmegyénkkel egyenlő népességű barsi egyházmegye 3, mondd három taggal ékeskedik. Bizony-bizony szomorú dolgok ezek. Nemrég mondta br. Bánífy : frázisokkal nem lehet nagy dolgokat kivinni, hanem tettekkel. Nohát tegye szivére kezét minden lelkésztársam, de tegye ezt minden ma­gát világi papnak nevezni szerető felebarátom s gon­doljon rá, hogy egyházi életében melyik volt túlsúly­ban a tett, vagy a f rázis ? Talán nem lesz frázis a mi határozatunk, melyben kimondottuk, hogy a központi értekezleten arra törek­szünk, hogy megkerestessék egyházmegyénk a végett, hogy hasson oda, hogy minden lelkész és minden vi­lági közgyűlési tag, tagja legyen az írod. Társaságnak, a hátralékos tagsági dijak pedig egyházmegyeileg szor­­galmaztassanak. A harmadik tárgy volt a népnevelés ügye, mely­nek Bállá Endre volt az előadója. Az előadói vélemény után az értekezlet indítványozza, hogy a lelkészekre mondassék ki kötelezőleg az ismétlő iskolások vallási oktatása. Indítványozza, hogy az ismétlő iskolások részére a népiskolai könyvtár felállítandó, melyre nézve kije­löli első sorban is megszerzendőkül az írod. Társaság népies kiadványait és a bibliai társulat füzeteit. Ez a könyvtár a lelkész felügyelete alatt, a növendékek ál­tal kezelendő s a kezelés a körlelkész által betekint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom