Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
27 A DUNÁNTÚLI PROTESTANT LAP 28 kisebbség erős többséggel áll szemben, a vegyes házasságok kérdése nagy szerepet játszik. Kimeritő statisztika még nincs. Azonban a művelt körök vegyes házasságaiban a gyermekeknek protestáns nevelése iránt való hajlam erősebbnek látszik, mint Németországban. Taine és Henri Martin történészek, valamint Jules Favre államférfi a protestantizmus iránt nagy rokonszenvet tanusitottak és gyermekeiket ebben a vallásban neveltették. Ugyanaz áll a lutheránus elszászi nőkkel házasságban élő Floquet és Ferry államférfiakra; és Ribot, Ricard és Lerthelot külügyminiszter gyermekei, daczára hogy szülőik katholikusok, protestáns vallásban neveltettek. Sadi Carnot, a köztársaság meggyilkolt elnöke, nagy rokonszenvet tanúsított a protestantismus iránt és magas állásáról való lemondása után komolyan foglalkozott az áttérés eszméjével. A protestáns híveknek pontos statisztikája Francziaországban igen nehezen állapítható meg. Az 1872. évben készíttetett az utolsó hivatalos statisztika a hitfelekezeti viszonyokról. Akkor 577816 protestáns számláltatott meg. (467532 református, 80177 lutheránus, 30109 dissidens) Az újabb népszámlálásoknál a felekezeti állást nem vették tekintetbe; forrás munkánkra is áll ez. Az általam felhasznált legújabb müvek a jelenlegi franezia vallásstatisztikában teljesen cserben nagynak bennünket. Brokhaus szerint 1881-ben 29,201703 katholikus volt (78,50%) 692800 protestáns (1*8 %) 53,436 zsidó (a legtöbb a Seine-Departementben) 33042 más hitvallású és 7,684900 a vallás bejelentése nélkül (!) A lutheránusok leginkább Doubs-Departementben és a reformátusok délkeleten, a Loire és Pyrenäusok közt találhatók. Methoclisták, baptisták stb. Párison kívül különösen a nagy tengeri kikötőkben találhatók. (Folyt, köv.) Á^EgyES fijüzÍEmÉnyBlú — Gyászhir. Nagy Ferencz, a kecskeméti ev. ref. főgimnáziumban a magyar nyelv, irodalom és a bölcsészet rendes tanára, életének 56-dik, buzgó tanári működésének 28-dik évében f. hó 2-án hirtelen elhunyt. Legyen áldott emléke a lelkes tanárnak! — Japáni kiállítás. Aehersold Leopoldina kisasszony, leányinternátusunkban a német és franezia nyelv mestere» igen érdekes kiállítást rendezett japáni tárgyakból, a főiskolai könyvtár uj, még üresen álló helyiségében. Örömmel hívjuk fel vidéki hitsorsosaink szives figyeL mét e kiállitásra, mit a pápa-városiak seregesen szemlélnek már pár hét óta. — Statisztikai adatok a győri ev. ref. egyházból, 1898. évről. Született fi: 35, nő: 25 = 60. A szülők 27 esetben egyező vallásuak; (ev, ref.) 28 esetben vegyes vallásuak. A 60 eset között 5 törvénytelen. 16-tal több született, mint 1897-ben. Konfirmáltatott fi: 22, nő: 24 = 46. 20 szál több mint 1897-ben. Házasságra lépett — az állami anyakönyvelés szerint — 80 pár. Ezek között tisztán ev. ref. vallásu 6 pár; vegyes vallásu 24 pár. A 30 pár közül ev. ref. templomban esküdött 18 pár; ág. h. ev. templomban 5 pár ; rém. kath. templomban 3 pár; egyházi áldással nem élt 4 vegyes pár. A 24 vegyes pár közül a gyermekek vallását illetőleg megegyezett 5 pár és pedig • az ev. ref. vallás javára 2 pár, a rém. kath. vallás javára 3 pár; 19 esetben nem történt megegyezés. Meghalt fi: 28, nő: 11 — 39. 6-tal kevesebb halt meg, mint 1897-ben. Kitért 2 férfi: az egyik Yaál (fehérm.) községi illetőségű waggon-gyári munkás ; a másik bpesti illetőségű, gyógyfü-árus-segéd. Áttérés nem történt. Beköltözött (amennyire a leglelkiismeretesebb utánjárás mellett kipuhatolható volt) 6 ev. ref. család. — Szabadelvű katholicisinus. Hansjakoh lelkész, a ki mint jó népies iró ismeretes, bizonyos liberális katholicismust képvisel, Schell értelmében. Egyik könyvében („Erinnerungen einer alten Schwarzwälderin“) igy ir: nem tartozom s nem is akarok tartozni azokhoz a kiskorúakhoz, a kik ma igy, holnap megint másként beszélnek és gondolkodnak, a mint épen eléjük adatik valami. Azokhoz se számítom magamat, a kik mindazt, a mit az egyház felsőbb orgánumai kinyilvánitnak és elrendelnek, egyáltalán bölcs és időszerű dolognak tartják és mindenre alázatosan hallgatnak, vagy épen még dicséretet zengenek. Manapság már sok ember szemében minden bizonynyal nem katholikus az, a ki nem tartozik ama kiskorúak, vakon engedelmeskedők és mindent türelmesen elfogadókhoz. Nekem azonban más és jobb felfogásom van a katholicismusról. Neki nem kell és nem is akar kiskorú rabszolgákat nevelni, hanem olyanokat, a kik szabad és öntudatos gyermekei az Istennek. Mert az igaz keresztyénség igazság és szabadság és nem az értelem szolgasága és a szellem hiánya. A jövő a vallásé, inkább mint eddig. Ezért oly könnyű volna napjainkban egy valódi keresztyén és katholikus világnézetnek utat törni, ha nem taxálnák a hívőket és nem azon mérték szerint akarnának velük bánni, a mely mértékben függenek és engedelmeskednek oly dolgokban, a mik nem tartoznak a keresztyénség lényegéhez. Es én úgy tartom, hogy nem azok a jó katholikusok, a kik mindenre ament mondanak, hanem azok, a kik szomorkodnak a) miatt, hogy napja inkban oly sok történik, a mi árt a vallás és az erkölcs igaz érdekeinek. Persze én már többször megbántam, hogy saját véleményem van. Felesleges ellenségeket szerez az ember magának általa; és a dolgok mégis csak mennek, a mint mennek, mert az emberek többsége megszokta, hogy vezessék és mindenben megnyugszik ; ezért sandán néz mindenkire és eretneknek tartja, a ki nem épen úgy tesz és gondolkodik, a hogyan ő“. . . „ E berlini hírhez a bonni „Alt. Kath. Volksblattu azt a