Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

267 DUNÁNTÚLI PROTEST ANS LAP. 268 A költségvetést 121,455 frt bevétellel és 21,872 frt kiadással, 99,582 frt 37 kr évi maradékkal kéri előirá­nyoztatok Továbbá tekintettel arra, hogy az özvegyek és árvák száma minden évben nő és igy elkövetkezik és pe­dig 5—10 év alatt, az az idő, mikor a gyámintézet jö­vedelme nem lesz képes fedezni a szükségletet: kér a bizottság a konventtől 100,000 frt segélyt 25 ezer frtos évi részletekben. Gróf Dégenfeld József nem hajlandó megadni a kért százezer forintot, mert még a szükség nem állott be, ha a szükség beállt, akkor jogos lesz a kérés. Szász Károly : Igaz, hogy a szökség még ma nem állott be, de ki van számitva, hogy 1905-ben beáll és akkor már késő lesz kérni a fedezetet, mert a konvent százezer forintot nem adhat ki oly könnyen. Előre kell tehát gondoskodni, hogy a gyámintézet csődje be ne következzék. Négy esz­tendővel előbb figyelmezteti tehát a bizottság a konven­­tet a veszélyre. A mikor az első százezer forintot kikapta az intézet, akkor is előre látták a szükséget és gondos­kodtak róla. Következőleg most is akkor kell még a bajon segíteni, a mikor lehet. Kijelenti, hogy nagy bajba ke­rülne a gyámintézet, ha ezt a segélyt meg nem kapja. Gróf Tisza István úgy veszi észre, hogy a számitás hibás, mert esetleg csak tiz év mnlva következik be az az állapot, bogy az intézet nem lesz képes fedezni szük­ségleteit. Nem szavazza meg a kért százezer forintot. Mohiár Béla azt az álláspontot védelmezi, mit a bizottság elfoglalt. Nem uj dolog ez, mert a bizottság már előre kimondta, hogy a szükség beáll s akkor a konvent megígérte, hogy segíteni fogja a gyámíntézetet. A szám­adatok igazolják, hogy beáll a csőd. A múlt évi szükség­let tizenegyezer volt, az idei már húszezer, tehát majd 100% és ha ez tiz évig emelkedik, akkor egy oly összeg fog előállani, melylyel nem bir a konvent. Fejes István csatlakozik azokhoz, a kik a százezer forint megadását javasolják. 0 egy nap alatt kiszámította azt, a mit a mathematikusok 600 írtért számítottak ki az intézetnek. A hány lelkész-özvegy van ma, annyi lesz 30 esztendő múlva is, tudniillik 649. Az intézet megalakítá­sánál is aggodalmai voltak a tudós mathematikusok szá­mításait illetőleg. De azt mondták akkor, ez a tudomány ( tehát meghajlott előtte. Széli Kálmán : Nem a számitás volt hibás, hanem az volt a hiba, hogy a számitás szerint a megalakítástól csak öt év múlva kellett volna elkezdeni a segélyezést, a konvent pedig erre azt mondotta, hogy a segélyezést azonnal meg kell kezdeni s ha szükség áll be, segíteni fogja az intézetet. A szükség még nem állott be és igy nem szavazza meg a kért összeget. A konvent szavazat­­többséggel a kért összeget megszavazta. Petri Elek több kérvényt terjeszt be, melyek a nyugdíjintézet felállítását célozzák. A konvent ezek tárgyalásába nem bocsátkozott. Délután fél öt órakor a konventi bíróság tartotta ülését. Április 12-én a jegyzőkönyv hitelesítése után György Endre előadó terjesztette elő a tőke-segély kiosztása czél­­jából kiküldött bizotság jelentését. E szerint eddig kapott az erdélyi kerületből 54 egyház : 5659 frt; a dunamelléki kerületből 21 egyház: 3925 frt; a Dunántúli kerületből 59 egyház: 4436 frt; a tiszáninneni kerületből 48 egy­ház: 3469 frt; a tiszántúli kerületből 52 egyház: 6739, frt évi segélyt és igy összesen: 25.028 irtot. Jelenleg be van jelentve 104 egyház kérvénye, de a bizottság most csak a következő egyházakat ajánlja segélyezésre és a segélyeknek megfelelő kölcsönökben való részesítésre : A Dunántúli kerületből: Berhida: 50 frt, Nélcz: 50 frt, E.-Gyarmat: 100 frt, A.-Fegyvernek: 40 frt B.-Kis-Szőllős: 50 frt, B.-Kövesd : 30 frt, K.-Mánya: 40 frt, Réthe (Pozsonymegye) 100 frt, Csicsó: 50 frt, Kapós- Mérő, Galambok: 40 frt, Veszprém: 100 frt, Nóráp: 50 frt, G.-Vezekény: 40 frt. Összesen: 890 frt. Ezeken kívül Abód és Megyercsnek 500—500 frtot. Indítványozza továbbá a bizottság, hogy tekintettel azoknak a kérvényezőknek nagy számára, kiket jelenleg a konvent nem segélyezhet, de a kiknek kérvényeik már a konventhez fel vannak terjesztve, mondja ki a konvent: az 1902-dik esztendeig tőkesegélyért folyamodó és ezután érkező kérvényeket nem fogad el és ilyen értelemben való eljárásra utasítsa a kerületeket. A javaslat elfogadtatott. Szabó János esperes előterjeszti a missiói bizottság jelentését. Ebből a jelentésből kitűnik, hogy a konvent pénz­tárából missiói czélokra a dunamelléki kerület kapott 4250 frtot, a dunántúli 3850 frtot, a tiszáninenni 3200 frtot, a tiszántúli 6180 frtot, az erdélyi és román missió pedig 6400 frtot. Összesen 23.888 frtot, ebből uj segély 1350 frt. Nass Béla előterjeszti a tanügyi bizottság jelentését. Ennek keretében jelenti, hogy a konvent múlt évi uta­sítása szerint a tanítói 15 krajczáros nyugdíj pótlékok eltörlését és a református kántor-tanitók összes és igy kántori jövedelmeik után is járó nyugdijösszeg kiutalását a vallás- ás közoktatásügyi miniszternél kérelmezte. A miniszter leiratában arról értesíti a konventet, hogy az országos tauitói nyugdíj- és gyámalapba felvett tanítók elé járó tankötelesek után szedendő 15 krczáros járulé­kok eltörlését már régebben tervbe vette, de az iránt majd csak az 1891. évi XVII ik t.-cz 13. §-a szerint elkészítendő, a nyugdíjalap állapotát pontosan feltüntető mérleg birtokában tehet lépéseket az esetre, ha a mérleg ezen évi 240,000 forint bevételkép számításba vett jöve­delmi forrás mellőzését megengedi, vagy pedig azt más forrásból származó jövedelemmel pótolhatja. Addig is azon­ban már az 1896. évi 48,869. számú rendeletével ezen járulékoknak egy átalányösszegben való megfizetését en­gedélyezte; a fizetési kötelezettséget pedig az 1896—97- diki tanévtől kezdve csak a mindennapi tankötelesek után állapította meg. A kántortanitóknak az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapból kántori jövedelmeik után is járó végellátásra vonatkozó kérvényre pedig úgy intézkedett a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az 1875-ik évi XXXIII. t.-c. 1., 2., 3. §-ainak és az 1891-dik XLIII. t.-c. 1. §-ínak tekintetbevételével, melyek szerint kántor­­tanítóknak a nyugdijat csak azon összeg erejéig lehet biz­tosítani, a mely mértékben tanítói funkciókat végeznek, a kérésnek csak akkor tehetne eleget, ha a kántortanitói állomás egész illetménye tisztán tanítói fizetéskép biztosít­tatnék és a kántoi tanítók, kántori teendőkért ezenfelül

Next

/
Oldalképek
Tartalom