Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

619 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 620 A keresztyén önmegtartóztatás önkénytes korlátozás arra, a mi megengedett, a mi tisztességes, arra, a mi e földön a harmonikus és igaz emberi élethez tartozik. A keresztyén önmegtartóztató személyes életet él. És ebben az önkénytes korlátozásban van az ereje. Csak ez esetben lesz valósággal, nem csupán csak látszólag keresztyénné és minden időben csak igy hathat másokra és a gyüle­kezetre. A tapasztalás is azt mutatja, hogy C3ak az önmeg­tartóztatás által tölti be a keresztyén azon feladatát, hogy a világnak sava legyen. Nagy izgalmak idején alig lehet eléggé ajánlani az önmegtartóztatást — de még szükségesebb a mi ren­des munkálkodásunkban, mert abban a veszélyben, íorgunk hogy elerőtlenedünk. És úgy is van, hogy a csöndes és har­monikus életre törekvőknek van az önmegtartóztatásra legtöbb szükségük. A lelkipásztornak még egy másik oka is van. Mert neki élethivatása a fődolognál maradni s a nép vallásos és erkölcsi életét szolgálni. A mi más keresztyénnek köteles­sége és dicséretére válik: t. i. ha erejét és tehetségét szélesebb körben foglalkoztatja, a lelkésznél nem egyéb, mint a rábizott szent hivatal iránt való hűtlenség. A lelki­­pásztor őre tartozik lenni azon szent tűznek, melyet a Krisztus és az ő Lelke gyújtottak meg a nép lelkének szentélyében; hivatása erre felügyelni és ezt táplálni, ne­hogy kialudjék, a hol ég, lángol: fényt meleget áraszt maga körül, léteit ad mindannak, a mi életünkben a leg­jobb és a legnélkülözhetetlenebb; de a hol az ur szolgája bár ha a legjobb szándékból is a legtöbbet azzal foglal­kozik, hogy nyáját külsőleg gondozza, rendezi; úgy az a tűz csak pislogni fog és minden igyekezete daczára egyre homályosabb és homályosabb lesz. A mi Urunk Jézus Krisztus nem vett részt a nép szenvedélyes és kisértő politikai küzdelmében. A midőn beleakarták vonni, isteni bölcseséggel kivonta magát (Máté 22. 14.) Szorosan meg­maradt élete főmunkájánál, mert tudta, hogy ha az élet alapjában megújul és a helyes irányba tereltetik, lassanként minden rendbe jön. Az igazi lelkész mindig hoz valami áldozatot hiva­talának. Az egyik művészi hajlamait, a mit nem fejleszt ki, a másik tudományos ösztönét, ismét másik gyakorlati társadalmi vagy polititikai tehetségeit. Sok ilyennek sírja a lelkészlak. Csak az lenne a rossz, ha a szeretet, a mit Isten oltott a keblekbe, a gépies hivatalviselés folytán ki­aludnék és a lelkész „Pastor Strohmann“-ná válnék. De ha minden szabad akaratból, a hivatal kedvéért történik, hogy erejét sajátképeni munkájára összpontosíthassa, nem vesztett el semmit. A különböző tehetségek csirái életképe­sek maradnak és előbb vagy utóbb kinyílnak mint az rendesen történni szokott; ha itt alant a virágfakadás gátoltatott is, de eljővén a várt kikelet: teljes formájukban virulnak a kifejlett, életképes csirák. (Folyt, kőv.) h;özlEmÉnyE|j. — Pápai főiskolánk szept. 17-én tartotta > m eg elhunyt királynénk gyászünnepélyét, a melyen Kis József theol. akad. igazgató a lapunk élén olvasható be­szédet intézte az ifjúsághoz. — A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyében egyházi tanácsbirói tisztségre 57 szavazatból 86-tal nt. Széky Elemér csokonyai lelkész ur választatott meg. — Értesités! Teljes tisztelettel értesitem e helyen is a lelkészi értekezletünk iránt érdeklődőket, valamint annak előadóit, hogy az értekezlet f. hó 21-én d. u. 3 órakor Pápán tartatik meg, az uj főgimnázium kis dísz­termében. Előadók lesznek: 1. Barla Szabó Károly alsó­­segesdi (Somogym.) ev. ref. lelkész ■ „Ferde helyzetek." 2. Földváry Jenő slavonai missionárius: „A slavon-horvát missióról“ 3, Jávory Nándor Somogy viszlói lelkész: „Mi módon folyhat be a lelkész legközvetlenebbül a protestáns öntudat fejlesztésére.“ Esetleg más felolvasás is lesz. Kis József az értekezlet jegyzője. — Adakozás a győri ev, ref. templomra. Szentjánosi ref. egyház 50 kr. Bazin város 5 frt. Mező­­berény község 1 frt 80 kr. Nyíregyháza város 5 frt. Nagy-Károly város 6 frt 40 kr. Mohács város 7 frt 70 kr. Tisza-szalóki ref. egyház 1 frt. Deák Lajos tan­felügyelő 1 frt, Karczagi ref. egyház 5 frt, Szederjesi ref. egyház 2 frt. Mezőtúr város 5 frt. Kovásznai ref. egyház 1 frt 50 kr. Hajdu-Nánás város 3 frt 40 kr, Papj) Szász Lajos 10 frt, Fali Mari 5 frt, Lonovics József főispán 2 frt. Győri kir. törvszék gyöjtése 15 frt 80 kr. Kis-Kőrös község 2 frt. Sófalvy Károly m. á. v. kalauz gyűjtése Ujszőnvben és vidékén 21 frt 60 kr, Aradi ref. egyház 3 frt. Felső mérai ref. egyház 1 frt. Czegléd város 10 frt. Czeglédi népbank 1 forint. Szarvas város 2 frt 10 kr. Tatai ref. lelkész gyűjtése 41 frt 16 kr. Komáromi ref. egyház pénztára 40 írt. Bács-Kula város 2 frt 20 kr. Zólyom város 1 frt. Gal­­góczi takptár 5 frt. Eperjesi bankegylet 3 frt. Bártfai hitelbank 50 kr. Tapolczafői ref. lelkész gyűjtése 10 frt. Losonczi takptár 5 frt. Gyoma város 8 frt 40 kr. Mező-csáthi takptár 1 frt. Budapest székes-főváros 50 frt. Felső-eöri takptár 2 frt 30 kr. Keér-semjéni ref. egyház 1 frt. Szabó György presbyter gyűjtése Mező- Túron 46 frt 55 kr. Enyingi takptár 5 frt. Kaszás László és családja 21 frt. Kocsa Jánvsné 5 frt. Sze­gedi keresk. bank 2 frt. Nemes-Csoó község 4 frt 5 kr. Ozv. Gergely Istvánná 5 frt. Stark Ferencz 2 forint* Hajdú-hadházi ref. egyház 2 frt. Jancsó Gézáné úrnő gyűjtése Nyíregyházán 61 frt 85 kr. Nagy-peterdi kör­jegyzőség gyöjtése 8 frt. Witek Róza tanítónő kisasz­­szony gyűjtése Komáromban 44 frt 55 kr. Pentsy Jó­zsef 3 frt. Hajdúböszörmény város 6 frt 35 kr. Nagy- Enyed város 3 frt 65 kr. Zalaegerszegi takptár 9 frt 60 kr. Hálás köszönet a kegyes szivü adakozóknak. Szabó Zsigmond ev. ref. lelkész. — Nagy a megrökönyödés a pápai udvarban Carocci, a pápai semmitőszék tagja, a napokban elhunyt és hagyatékában pikáns emlékiratokat találtak, miket rokonai kiakartak adni, ha csak a Vatikán drága pén­zen meg nem vásárolja. Carocci járatos volt a római főnemesek köreiben is, hol igen féltek tőle gonosz nyelve miatt. A nélkül, hogy valaki csak sejtelemmel is birt volna róla, több év óta naplót vezetett a pápai udvar­ról s a római társaságról ily czim alatt: „Hatvan esz­tendő a Vatikán életéből.“ A Vatikán most nagyon megvan rőkönyödve s nagyon tart attól, hogy a napló közzé fog tétetni. Mi azt hisszük, hogy ha pénzzel el­lehet némitani a rokonokat,, akkor fölösleges a Vati­kán aggodalma, hisz elég gazdagok és elég bőkezűek a magyar főpapok, mikor arról van szó, hogy Rómát kell segíteni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom