Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

475

4 76

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP.

miniszter katasztr. holdanként 80 frt, évi bérért állami szőlló'telep czéljára haszonbérbe vette.

Hozzájárult a szentgáli egyház azon határozatához, hogy az erdőjében levő fákat eladhassa, s a mintegy 12 ezer forintra menő vételárt takarékpénztárba lesz köteles elhelyezni, esperes ur által megkötött könyvre, melynek kamatai az egyházi hivatalnokok évi ölfájának beszerzésére fordítandók. Ugyanezen egyházunk templomát, tornyát renoválandó osztályba sorozás utján uj egyházi adót vetett ki 2 írttól — 40 írtig. A régi, fényes egyház mai tagjai méltók elődeikhez, híjába: „Csak sast nemzenek a sasok.“

Veszprémi egyházunknak Széli Jusztina úrnő 11 hold ingatlan birtokot hagyott Múzsákon, Somogyvárm. közszükségekre úgy, hogy az eladható, s kamatai felhasználhatók. Elakarja tehát a messze levő birtokot adni, 2800 frt be van érte ígérve, s az egyházmegye ehhez hozzá is járul.

Közérdekű ügyünk még az lett volna, hogy az affiliált alsó-örsi és b.-kövesdi egyházak, tekintettel a kougrua törvényre is, anyásitásukat s a lelkészi állomások betöltését kérték, de részint azért mivel ezen ügy előkészítve nem volt, részint mivel lelkészi javadalmuk 600 írton alul van, az egyházmegye nem ment bele ügyük tárgyalásába. Pedig, — hallatszott érvelés — ha most a törvény életbe lépése előtt mi ezen lelkészi állomásokat be nem töltjük, annál nehezebb lesz betöltésük később, mert esetleg a miniszter előbbinél a 405, utóbbinál a 828 lélekszáraba helefogódzik és kifogásolja uj lelkészi állomás szervezését. Bizony sokszor a túlságos jóakarat állja útját előrehaladásunknak. Nekünk az erőnk auy a egyházaink számában, lehetőleg minden őrállomáson az igehirdetésben állott és áll és ha magunk nehezítjük ezt a helyzetet, ha áron is meg nem vesszük a jó alkalmat most, mikor az állam lelkészi fizetéseinket kiegészíti és minden erőnkkel rajta nem leszünk, hogy régi positióink ismét életre hivattassanak, csak azért, mert ez által az állam terheit fokozzuk, amire törvényben gyökerező jogunk van: akkor legjobb lesz bezárni theol. akadémiánkat, mert magunk sem akarjuk, hogy éljünk. Vajha rossz elősejtelmeim lennének és megértenék Őrállóink, a mit sorok között óhajtok, régi anyaegyházaink életre hívását állami segítséggel.

Az egyházi, adózási iv kitöltéséről, a kolozsvári szeretetházról, valamint a lelkészi javadalmak uj összeírásáról nem volt szó a gyűlésen. A ki e mellett buzgólkodott gyűlésen kívül, fogadatlan prókátorhoz hasonlittatott, pedig ezen három tárgy közül az utolsó oly fontos, hogy rendkívüli gyűlés összehívását is megérdemelné.

Thíjry Etele.

Vegyes hözígraényEly.

— Jóakaró lltbaigzitólll Írom azon lelkész és tanító uraknak s másoknak is, a kiket illet, hogy ha mell- vagy torok-bajuk sikeres gyógyithatása végett a gleiehenbergi gyógyfürdőt fel kell keresniük: úgy előzetes megbízható tájékozásért, valamint a gyógykezelés szempontjából forduljának dr. Závori Sándor fürdő-orvoshoz, a ki már 1870 óta működik ott s mindenkor a legszívesebben szolgál felvilágosítással. Magamról tudom, hogy mily megnyugtató az emberre, ha egy olyen idegen helyen ilyen magyar református emberre akad, a kiben teljesen megbizhatik. A szerkesztő.

— Csöndes évek. Törökök dulása, a németek garázdálkodása és a kuruezvilág ezerféle izgalmai végkép kimerítették az országot. A forrongások, a küzdelmek idejére csöndes évek következtének. Az egész nemzetre valami mélységes letargia borult, olyan volt, mint a fáradságtól összerogyott ember, kinek tagjai elzsibbadnak és a kinek szemére nehéz, kábító álom nehezedik. Dermedtségéből csak egyszer rezzen fel az ország, midőn a Peroféle parasztlázadás tör ki, mint a vihar alól előpattanó tűz, hogy egj7-kót lobogás után újra elhamvadjon, mert a szegény parasztnépnek újra fegyvert ad kezébe az elkeseredés, újra erőszakkal próbálja magáról lerázui a szörnyű terheket, melyeket urai, a nemesek, raknak kíméletlenül vállára. A birtok a főnemesség kezébén halmozódik öszsze, a 600 ezer holdas uradalom nem tartozik a ritkaságok közé, de az adót, a hadisegélyt a paraszt fizeti. És mindezek fejében nem kívánna az ő együgyüségében egyebet, mint egy kis földet, melyről elmondhassa, hogy az övé, hogy tudja: miért fárad, miért gyötrődik. Ez a vágy az, melyet a lázitók veszedelmes tüzzé szítanak benne, ez a vágy az, mely a lázadások alkalmával vaddá, kegyetlenné teszi és ez a vágy az, melyért aztán akasztással, kerékbe töréssel bűnhődnek. így történt ez a Pero-féle lázadás után is. A nemesség nem okult most sem, mint nem okult 1437-ben és 1514-ben. Akasztófával és kerékbetöréssel akarta meggyógyítani ama sebeket, melyeknek fájdalmát csak egy kis méltányosság és engedékenység csillapíthatta volna. A „csöndes éveknek,“ a jelzett lázadásnak ez érdekes történetével, továbbá Mária-Teréziának a nép érdekében tett intézkedéseivel foglalkozik. Benedek Elek, a Magyar nép múltja és jelene czimü, pazar diszszel kiállított hatalmas munkájának ép most megjelent 13-ik és 14-ik füzete, melyek mindegyike méltán sorakozik az előbbiekhez, minthogy úgy az előadás módja, mint a tősgyökeres magyaros stilus és történeti alaposság tekintetében a legszigorúbb kritika igényeit is felülmúlják. Az Athenaeum kiadásában megjelenő munka egy-egy füzete 30 krajezárért kapható.

— Adakozás a győri ev. ref. templomra.

Dr. Darányi Ignácz Onagyméltósága 30 frt. A győri kir. itólő tábla 44. sz. ivén 16 frt. Szabó Titusz ügyvéd ur 5 frt. Szabó József fehérmegyei számvevő ur 100. sz. ivén 12 frt. Stáhly György kir. tanácsos, tanfelügyelő ur 43. sz. ivén 20 frt. Bartha Albert m. á. v. hivatalnok ur 81. sz. ivén 23 frt 40 kr (mind más vallásunk adománya). Szentiványi Zs. főmérnök ur 123. sz. ivén 4 frt. A szalafői ev. ref. egyház 386. sz. ivén 2 frt a lelkész ur következő sorai kíséretében : „Az elemi csapások által sújtott s szegény sorsú egyháztagok között a gyűjtés nem vezetett volna eredményre; az elöl-