Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-01 / 1. szám

11 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 12' szentelnie, ha azt akarja, hogy azon legfőbb felekezeti kötelességnek, mit tőle elvárnak, dicséretesen megfelel­hessen ! Igaz, hogy a vallástan e név alatt csak egy tantárgy, de mennyi annak a különböző ágadboga, melynek mind­egyikét a felekezeti tanítónak ép oly külön tantárgyként kell kezelni, mint akár a számtant vagy az olvasást! ■ Vegyük föl például a felekezeti iskolában létező vallástananyagát a létező elnevezések szerint: ott van a bibliatörténet (ó és uj) a külön kér. hittan és erkölcstan, az egyháztörténelem, a különféle imák, a vallástani beszéd­­értelemgyakorlát, a szentföld földrajza, a bibliaismertetés és ezekhez jön még a nagy mennyiségű zsoltár és dicséret, legtöbb helyen az agenda is. Ez mind külön tantárgy, mely külön kezelést és külön időt igényel, s mi’y nagy erdő ezeknek terjedelme, legalább is ötször akkora, mint más életreképző tantárgyak összesége! • Bátrán el lehet mondani hogy egy felekezeti tanító alig lehet egyéb mint hitoktató! Ennyi féléből kell egy felekezeti tanítónak a vallási dolgokban növendékeit oktatni annak daczára, hogy e szakmára ők alaposan nem is lettek képezve.*), A hit dol­gában a lelkészek az alaposan készült emberek. Hát ha még hozzá vesszük a sok vallási tantárgy­hoz a felekezeti tanítók mindennapi kántori teendőit: a templomi szolgálatokat, melyek kivált téTen át a rövid napokban fél délelőttöt elvesznek tőle és a temetéseket: mi marad a nagyon sok helyen divó 8 hónapi tauídőből falu helyen a nélkülözhetetlen és életreképző tantárgyak ala­pos tanítására ? Bizony csekély idő ; a falusi gyermek bizony elme­het aszal az alapos készültséggel, melyre őt, a fenti okok miatt a.felekezeti iskola képezi! Hanem hát majd megtanítja az alapos számvetésre, a különféle hivatalos iratok intézésére, a váltók és kötele­zők olvasására és okos aláírására, a kizsarolt föld ok­szerű munkálására — az élet! De keserű lesz szegény­nek az a tanitáspénz, a mibe az élet iskolája kerül ! Mindenfelől ki van téve képzetlensége folytán az uzsorásoknak, a űálánál iskolázottabb, rosszlelkii egyé­nek haszonlesésének; bármit vesz, bármit árusít el: min dig ő a vesztes! Miképen lehetne e bajon segíteni ? Én szerintem úgy, hogy a vallástanitás nagy részét, különösen az egy tanítóval bíró hat osztályú iskolákban, az illető gyüleke­zet lelkésze venné át, a tanító jelenleg meglevő óráin kívül s kezelné azt, mint e tantárgy vezetésére a legszakértőbb és leghivatottabb egyén! így a vallási tárgyak tanításából megmaradt időt a felekezeti tanító az életreképző tantárgyak alaposabb ke­zelésére fordíthatná. *) Csák ugymínt egyéb tantárgyra! Szerk. Mig a felekezeti iskolákon igy könnyítve nem lesz, addig a legtöbb felekezeti iskola, kivált pedig a hat osz­tályú kántortanitóval rendelkező iskolák, semmiképen se lesznek és nem is lehetnek az életre alaposan előkészítő iskolák. Elismerés a kivételnek ! Egyházas-Rádócz. Dabab Lajos. ktanitó. Vegyes közlemények.. ; — Lapunk tisztelt barátainak, munkatársainak és olvasóinak boldog uj évet kivánunk. — Lapunk két első számát mutatványul megküld^ jük azoknak is, kik eddig nem voltak még előfizetői annak. Kérjük őket is, legyenek szívesek figyelemmel olvasni előfizetésre való felhívásunkat s megértve a tömö­rülésünkben rejlő nagy erőt: támogassanak bennünket legalább előfizetésükkel, és ha a lélek hajtja őket, szel-; lemi közreműködésükkel is. Buzgóságuk mindenesetre jótékonyan fog hatni a mi jóravaló igyekezetünkre is. — A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye esperesévé nagytiszteletü Barakoniji Kristóf homok-szént-györgyi lel­kész ur választatott meg, 62 érvényes szavazatból 45 szavazattal. Barakouyi Kristóf ur neve ismeretes az egész, magyar prot. egyházban, úgy a még segédlelkész korában kiadott gyakorlati bibliamagyarázatai révén, mint a (farzó­féle bibliamagyarázatok után, a mely vállalatnál főmunka­társként szerepelt és szerepel. Mennyivel inkább ismeretes egyházkerületünk közönsége előtt, mint lapunknak érdé; mes munkatársa, Egyházmegyéjének több éven át volt aljegyzője, majd főjegyzője;, viselte egyikben a tanügyi bizottsági tisztet is. Mindenképen rászolgált hát arra a fényesen nyilvánuló bizalomra, a mellyel most egyház­megyéje kitüntette. E kitüntetés nagy, kötelességeket yó rá. Ekkora egyházmegyében csak a puszta, de jó admi­­nisztrátió is nagy dolog; s mennyi gondot adnak még a fontos missiói pontok és a csurgói főgimnázium. Barakouyi esperes úr most van az igazi férfi korbau, java idejében: a legszebb reménnyel gondolhat hát egyházmegyéje és egyházkerülete is arra; hogy az Ő vezetése alatt minden várakozást ki fog elégíteni ez egyházmegye állapota. Mi igaz szívvel kivánunk szerencsét úgy az egyházmegyé­nek, mint az uj esperesnek. Isten tartsa, óvja és vezérelje őt anyaszeutegyházunk javára. ; — Választások A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyé­ben egyházmegyei pénztárossá Császár István gigei lelkész úr, a fiatalabb nemzedéknek egyik érdemes tagja válasz­tatott meg, 62 érvényes szavazatból 43 szavazattal. Szíve­sen gratulálunk! Ugyanezen egyházmegyében az egyházi tanácsbirói állásra elrendelt szavazás nem vezetett ered­ményre. A szavazatokat nyertek közül újabb szavazásra kitüzettek Szabó János szennai, és Bélavári Ferenez í böhöhyei lelkész urak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom