Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-06 / 10. szám
161 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 162 is mondani. Mert ha olvasás közben akadoz, ha a hangokat kihagyja, felcseréli: úgy az olvasottat meg nem értheti s ennélfogva a beemlézendőt épen nem, vagy csak nagy kínnal tanulhatja meg. Az tehát a kérdés, hogy mi által tehetjük jó olvasókká növendékeinket ? Kolumbus tojása az egész.— Állítsunk iskolakönyvtárt, akkor nem kerül egyetlen szavunkba s mégis a legjobb kedvvel s szorgalommal fogják az olvasást gyakorolni. Tapasztalatból beszélek. Mi 10 éve alakítottunk egy kis iskolai könyvtárt 6 írttal, mint egy mulatság tiszta jövedelmével s ma már 160 kötet áll rendelkezésre s mondhatom, hogy növendékeim alig várják a könyvosztás napját s a szülök is igen nagy kedvvel olvasnak. Midőn azonban arról volt szó, hogy miket rendeljek iskolai könyvtárunk számára, igen meg voltam akadva, mert 6 árjegyzéket átlapozva, láttam, hogy mily kevés — e czélra alkalmas — kiadvány van. Ennek azonban sem az Írók, sem a kiadók nem okai, hanem oka az, hogy még vajmi kevés iskolai könyvtár van, melynek biztosítani kelleue a neki való müvek kiadását. Ott volt a „Jó könyvek“ czimü vállalat, melynek czélja volt a ponyvairodaimat is kiszorítani, — megszűnt, mert nem pártolták. E czél csak úgy lett volna elérhető, ha az iskolai könyvtárak utján a szülők is megismerve, okvetlenül megkedvelték s vették volna. Mig így olvassák a „czuczilisták“ népbolonditó füzeteit, a zsiványhistoriákat, meg más egyéb maszlagot. S hogy ezeket szorgalmasan olvassák, az mutatja, hogy népünknek ideje is van télen, meg kedve is az olvasásra s ha jót nem kap, olvassa azt, mihez hozzájuthat, mindeuféle haszontalan férczelményt, mely nyelvezetét rontja, gondolkodását elcsavarja, megmételyezi. De hogy is ne olvasná, mikor csak ezeket van alkalma megismerni ? Hogy a rossz könyvtől a jót meg tudja különböztetni, szükséges, hogy ez utóbbit ismerje ; eddig pedig erre vajmi kevés alkalma volt! A „Jó könyveken“ kivül sikerült néhány igen alkalmas kiadványt szerezni, miknek ez.meit közlöm, hogy esetleg t. olvasóim is megrendelhessék. Ezek a következők: Hazafias Könyvtár, szerk. Gál M. Filléres Könyvtár, szerk. Pósa L. Kis Könyvtár, szerk. Benedek E., melyek füzeteit a felnőttek is érdekkel olvashatják *). Hogy mily irányt követnek, arra nézve néhánynak a czimét felsorolom: Daczó uram szamara, Vak BottyáD, A furfangos diák, Az ingovány vár, Szondi két apródja, Mindent a hazáért (II. Rákóczy F.), Harcz az állatokkal, Komédiás Palkó, Khinai óriás, Jó az Isten, Huszár a teknőben, A leg*) Ezeken kivül ott vannak még a Magyar Prot. Irodalmi Társaság népies kiadványai: a Koszorú-füzetek, a miknek ára általában 4 kr s a mikből az eddig megjelent igazán j óravaló füzetek két kötetben, csinos vászonba kötve is kaphatók. Egy-egy kötet ára csupán 80 kr. Ott van a »Mit köszönünk a reformácziónak» ez a lapunkban is ismertetett, 30 lapra terjedő igen értékes füzet, a minek az ára 5, mondd öt krajczár! Szerk. nagyobb magyar, Szibériai képek, A cseregyermekek stb. Majd vig, majd megható eseményeket tárgyalnak hivatott tollal s a történetieket oly ügyesen, hogy egy füzetke jobban megismerteti a kort, melyben szereplői élnek, mintha félnapig magyaráznák. Nyelvezetük zamatos magyarságu, tartalmuk hazafias szellemű, érdekes. Pedig ha valamikor, most van szükség a hazafias szellem ápolására, az önzetlenség élesztésére, ellensúlyozandó azon, mindinkább tért hóditó elvet: ubi bene, ibi patria. Hiszem, hogy sikerült meggyőzni t. olvasóimat a kérdés fontosságáról, az iskolai könj^vtár hasznáról, melyet a gyakorlati életből tapasztalok. Most tehát az a kérdés, hogy mit kellene tenni, hogy minden egyes iskola ily könyvtárral bírjon! Van már egy rendelet, hogy a mulasztási birság egy része erre forditassék, de hát ahol nincs mulasztási birság ? Már pedig én sokkal fontosabbnak tartom az iskolai könyvtár létesítését, minthogy azt esetlegességtől tegyem függővé. Azért az iskolafenntartót óhajtanám kötelezni, hogy e czélra minden növendék után évenként legalább 10 kit adjon, Ez lenne az alap s ezen kivül nekünk is fel kellene minden alkalmat használni, mulatságok rendezése, gyűjtés által ez összeget gyarapítani. Összefoglalva az eddigieket, hangsúlyozom, hogy ha jól és kedvvel olvasó növendékeket akarnak, állítsanak minden iskolába kis könyvtárt s igy hadat izenhetnek a ponyvairodalomnak is. Probatum est. Bódizs Géza kadarkút! ev. ref. tanító. ÁEgyss |özÍEményE^. — Egyházkerületi világi aljegyzői állás betöltése ezéljából elrendelt szavazás eredménye az lett, hogy a Két érdemes jelölt közül 166 szavazattal dr. Segesdy Ferecz balatonfüredi járásbíró választatott meg, Horváth Lajos anyakönyvi felügyelő 118 szavazata ellenében. A legszívesebben üdvözöljük az uj aljegyzőt, a kiben valóban jó munkaerőre tett szert egyházkerületünk! — A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai ev. ref. főiskolai igazgatótanácsa 1898. évi márczius hó 16-án délelőtt 9 órakar Pápán időszaki tanácsülést tart, melynek főbb tárgyai leendenek: A rajztanári állásra meghirdetett pályázat eredményéről jelentés s a kér. gyűlésre ajánlattétel. A miniszteri kiküldöttel a főgymn. oktatás vizsgálata eredménye felett tartott bizalmas tanári órtekezletjegyzőkönyve. — A világi számvevői állás betöltésének kérdéséhez. Nagy tiszt Szerk. ur! két kis közlemény jelent meg b. lapja 7. és 9. számában, melyek első pillanatra egymással ellentétben látszanak lenni, de azt hiszem, a két czikkiró könnyen találkozhatik egy közös pontban. Az első közlemény a számvevői állás betöltésénél a jogi képzettségre, a második a szakismeretre fekteti a fősulyt. Én szakismerettel rendelkező
