Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

120

119

náutúli egyházkerületünkre kerekszámban majdnem kétszáz esik, a mi számszerűen azt jelenti, hogy nálunk az összes lelkészek 2/3. részének 800 írton alul van a fizetése, s mivel a 800 írton alul levő lelkészi állomások az összesnek 6O0/o-át képezik: a mi kerületünk lelkészi javadalmazása az országos átlagnál (60°/0) is rosszabb, mert nálunk az arány szám 66°/0* Az ág. hitv. ev. atyafiaknál az összes lelkészi állomások 40°/0-ában nincs 800 frtos fizetés, inig a 109. unitárius lelkészi állomás közül 93 helyen van 800 írton alul a fizetés s igy arány számuk 86°/0.

Ezen statisztikai kimutatás előhozásával csak erősbbiteni óhajtottam a protestáns lelkészi kar azon jogos kívánságát, hogyha a javaslatból törvény lesz, ne kilencz év alatt vétessék az alkalmazásba, vagyis ne úgy, mint a 10. §. contemplálja: az első három óv alatt 600-ig, a további hat óv alatt fokozatosan 800-ig egószittetnek ki a lelkész! fizetések, hanem egészittessék ki 800 frtra minden lelkész fizetése, a ki a 4. §-ban foglalt minősítésnek megfelel azonnal és egyszerre. Azon 1552 prot. lelkész, aki 800 írton alul levő javadalmat húz, mindenesetre megérdemli a magyar törvényhozástól igaz hazafiságáért, magyarságáért,, a nagyobb rész által majdnem egész életén keresztül teljesitett önzetlen szolgálatáért, hogy a miniszter által is elismert «nyomasztó anyagi helyzetükön» ne a jobb jövő reménységével legyen segítve, hanem azonnal és egyszerre. A magyar haza nem olyan szegény, hogy egyszerre ne segíthessen legalább a szűkölködő lelkészeken a 800 frtos kiegészítéssel akkor, midőn 8 gymn. elvégzésével teljes qualificatiót szerzett irodatiszteknek is legalább ennyi az alapfizetésük.

Hisszük és reméljük, hogy a magyar képviselőház a mily általános érdeklődéssel s pártkülönbség nélkül való teljes méltánylással fogadta a törvényjavaslatot, rajta lesz, hogy a 800 frtos kiegészítés azonnal kezdetét vegye, csak a miniszter jóakaratát ne hagyja befolyásoltatni a pénzügyi következményektől; hiszen, mikor az állami anyakönyvezetés kimondásáról volt szó, akkor nem számlálgatták az áldozatot. Ne képezzenek most sem akadályt a pénzügyi tekintetek, hanem a méltányosság, a jog és az osztóigazság legyenek a vezérelvek s akkor a 800 frtos kiegészítést egy jobb jövő zálogául minden törvényesen bevett vallásfelekezet örömmel üdvözli.

Nemes érzésre valló vonása a javaslatnak az,

hogy önkormányzati jogainkat nem sérti, sőt elismeri és tiszteletben tartja. Miuden 1898. jan. l-ig rendszeresített lelkészi állomás javadalmát kiegószitendőnek mondja, újonnan felállítandó lelkészi állomások javadalmát pedig csak akkor, ha az illető hitfelekezet (főhatóságának) előterjesztése alapján, azt a miniszter indokoltnak tartja. A kiegészített javadalom elvonását szabályozó 7. §. olyan világos, hogy hozzá szó sem férhet, Erkölcsi vétség, vagy államellenes magatartás miatt egyházi törvényeink is sújtják a magokról megfelejtkezőket, s ez elől a miniszter sem térhetett ki, de fenhagyta ily esetekben a fegyelmi eljárás megindítását az illetékes egyházi autonom testületeknek. (8. §.) A 11. §. szabályozza a felszámítandó jövödelmeket, s ennek 3. pontjában kilátásba helyezi a miuiszter, hogy a mennyiben a törvény életbe lépése előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfőgadhatóknak találja: a közhatósági közegekkel való megállapítást mellőzheti. Ennél a pontnál jegyezzük meg, hogy mivel a jövedelem elhallgatásának büntető záradéka van. (12 §.) jó lesz a bevallásokat az egyházi hatóságok utján alaposan revideálni. Egyházi törvényeinkben is hangsúlyozott azon alapelvet, hogy a meglevő lelkészi javadalom le nem szállítható: a 14. §-ban hangsúlyozza a miniszter akkóut, hogy az ő előzetes hozzájárulása nélkül, mely körülmény, valamint ugyanezen §-nak azon intézkedése, hogy mily jövedelmi növekedés esetén nem szállítható le a már egyszer kiegészített állami támogatás, helyes érzékre vall s erkölcsi alapokra vezethető vissza. Mert nem törtóuhetik-e meg, hogy a saját jólfelfogott érdekeiket megszívlelő hívek készek áldozatot hozni jobb javadalom egyházba elhívott lelkészük megtarthatása érdekében. Igen, de akkor az előbb élvezett államsegélytől elesnék, ha ezen §-bau ezen valóban etikai momentum az ellenkezőt ki nem mondotta volna, sőt a 15. § a nem vélt eshetőségekre is figyelemmel van, a mennyiben a felekezeti hatóságoktól és hitközségektől nem függő körülmények miatt csökkenő lelkészi állások jövedelmét is kiegészíteni kész. Hogy a kiegészített lelkészi illetmények mily utón jussanak a javadalmazottak kezébe : azt a miniszter az illetékes felekezeti hatósággal együttesen állapítja meg (17. §.) megjelölvén, hogy a kiegészítés 1899. január 1-én veszi kezdetét. (19. %.)

Ha hozsánna kiáltással nem fogadhatjuk is