Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 120 119 náutúli egyházkerületünkre kerekszámban majdnem kétszáz esik, a mi számszerűen azt jelenti, hogy nálunk az összes lelkészek 2/3. részének 800 írton alul van a fizetése, s mivel a 800 írton alul levő lelkészi állomások az összesnek 6O0/o-át képezik: a mi kerületünk lelkészi javadalmazása az orszá­gos átlagnál (60°/0) is rosszabb, mert nálunk az arány szám 66°/0* Az ág. hitv. ev. atyafiaknál az összes lelkészi állomások 40°/0-ában nincs 800 frtos fizetés, inig a 109. unitárius lelkészi állomás közül 93 helyen van 800 írton alul a fizetés s igy arány számuk 86°/0. Ezen statisztikai kimutatás előhozásával csak erősbbiteni óhajtottam a protestáns lelkészi kar azon jogos kívánságát, hogyha a javaslatból tör­vény lesz, ne kilencz év alatt vétessék az alkalma­zásba, vagyis ne úgy, mint a 10. §. contemplálja: az első három óv alatt 600-ig, a további hat óv alatt fokozatosan 800-ig egószittetnek ki a lel­kész! fizetések, hanem egészittessék ki 800 frtra minden lelkész fizetése, a ki a 4. §-ban foglalt minősítésnek megfelel azonnal és egyszerre. Azon 1552 prot. lelkész, aki 800 írton alul levő java­dalmat húz, mindenesetre megérdemli a magyar törvényhozástól igaz hazafiságáért, magyarságáért,, a nagyobb rész által majdnem egész életén keresz­tül teljesitett önzetlen szolgálatáért, hogy a mi­niszter által is elismert «nyomasztó anyagi hely­zetükön» ne a jobb jövő reménységével legyen segítve, hanem azonnal és egyszerre. A magyar haza nem olyan szegény, hogy egyszerre ne segít­hessen legalább a szűkölködő lelkészeken a 800 frtos kiegészítéssel akkor, midőn 8 gymn. elvég­zésével teljes qualificatiót szerzett irodatiszteknek is legalább ennyi az alapfizetésük. Hisszük és reméljük, hogy a magyar képvi­­selőház a mily általános érdeklődéssel s pártkü­lönbség nélkül való teljes méltánylással fogadta a törvényjavaslatot, rajta lesz, hogy a 800 frtos ki­egészítés azonnal kezdetét vegye, csak a minisz­ter jóakaratát ne hagyja befolyásoltatni a pénz­ügyi következményektől; hiszen, mikor az állami anyakönyvezetés kimondásáról volt szó, akkor nem számlálgatták az áldozatot. Ne képezzenek most sem akadályt a pénzügyi tekintetek, hanem a mél­tányosság, a jog és az osztóigazság legyenek a vezérelvek s akkor a 800 frtos kiegészítést egy jobb jövő zálogául minden törvényesen bevett val­lásfelekezet örömmel üdvözli. Nemes érzésre valló vonása a javaslatnak az, hogy önkormányzati jogainkat nem sérti, sőt elis­meri és tiszteletben tartja. Miuden 1898. jan. l-ig rendszeresített lelkészi állomás javadalmát kiegó­­szitendőnek mondja, újonnan felállítandó lelkészi állomások javadalmát pedig csak akkor, ha az il­lető hitfelekezet (főhatóságának) előterjesztése alap­ján, azt a miniszter indokoltnak tartja. A kiegé­szített javadalom elvonását szabályozó 7. §. olyan világos, hogy hozzá szó sem férhet, Erkölcsi vét­ség, vagy államellenes magatartás miatt egyházi törvényeink is sújtják a magokról megfelejtkező­­ket, s ez elől a miniszter sem térhetett ki, de fenhagyta ily esetekben a fegyelmi eljárás megin­dítását az illetékes egyházi autonom testületeknek. (8. §.) A 11. §. szabályozza a felszámítandó jövö­­delmeket, s ennek 3. pontjában kilátásba helyezi a miuiszter, hogy a mennyiben a törvény életbe lépése előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfő­­gadhatóknak találja: a közhatósági közegekkel való megállapítást mellőzheti. Ennél a pontnál jegyez­zük meg, hogy mivel a jövedelem elhallgatásának büntető záradéka van. (12 §.) jó lesz a bevallá­sokat az egyházi hatóságok utján alaposan revide­álni. Egyházi törvényeinkben is hangsúlyozott azon alapelvet, hogy a meglevő lelkészi javadalom le nem szállítható: a 14. §-ban hangsúlyozza a mi­niszter akkóut, hogy az ő előzetes hozzájárulása nélkül, mely körülmény, valamint ugyanezen §-nak azon intézkedése, hogy mily jövedelmi növekedés esetén nem szállítható le a már egyszer kiegészí­tett állami támogatás, helyes érzékre vall s er­kölcsi alapokra vezethető vissza. Mert nem törtóu­­hetik-e meg, hogy a saját jólfelfogott érdekeiket megszívlelő hívek készek áldozatot hozni jobb ja­vadalom egyházba elhívott lelkészük megtarthatása érdekében. Igen, de akkor az előbb élvezett ál­lamsegélytől elesnék, ha ezen §-bau ezen valóban etikai momentum az ellenkezőt ki nem mondotta volna, sőt a 15. § a nem vélt eshetőségekre is figyelemmel van, a mennyiben a felekezeti hatósá­goktól és hitközségektől nem függő körülmények miatt csökkenő lelkészi állások jövedelmét is kie­gészíteni kész. Hogy a kiegészített lelkészi illet­mények mily utón jussanak a javadalmazottak ke­zébe : azt a miniszter az illetékes felekezeti ható­sággal együttesen állapítja meg (17. §.) megjelöl­vén, hogy a kiegészítés 1899. január 1-én veszi kezdetét. (19. %.) Ha hozsánna kiáltással nem fogadhatjuk is

Next

/
Oldalképek
Tartalom