Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-13 / 7. szám

115 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 116 vényesen bevett vallásfelekezetre (mennyivel inkább a katholikus egyházra!) nézve kimondotta a nagy elvet, hogy minden egyházi és iskolai szükségeik köz­­álladalmi költségek által fedeztessenek. Azok kedvéért, a kik esetleg nem tudnák, meg­jegyezzük, hogy dr. Kosutány Ignácz a pozsouyi kir. kath. jogakadémia tanára. Azt nem szükséges emli­­tenünk, hogy nagy boszuságára van ez a Religiónak ! K. J. jegyes §czíeményE|. — A sorshúzás szerepe egyliázliatósági vá­lasztásoknál. A múlt számból látom, hogy egy egy­házmegyei tanácsbiró választás alkalmával két, egyenlő szavazatot nyert jelölt közt sorshúzás dön­tött. A nt. szerkesztő úr helyeslő véleményét teljesen osztom, s egyúttal egy analog példával is szolgálok. Az abauji ev. ref. egyházmegyében 1894 tavaszán az esperesi hivatalra kitűzött második szavazás alkal­mával, mindkét érdemes jelölt egyformán 35—35 sza­vazatot kapott s minden érvényes szavazat beérke­zett. Ez esetben sem volt egyéb modus procedendi a sorshúzásnál, amit mikor az E. T. 220. §-ának analógiájára indítványoztam s némelyek ily esetben nem tartották illőnek vagy megfelelőnek a sorshúzás általi döntést, rögtön Csel. I. 26-ra hivatkoztam, hogy t. i. József és Mátyás között is a sorshúzás döntött; amit tehát illő volt az apostoloknál, az nem lehet méltatlan az esperes! hivatalra nézve sem. Ez az érv győzött s a sorsházás megejtetett. De elte­kintve az apostoli és lelkészválasztási analógiától, vájjon képzelhető-e egyenlő szavazatok esetén más valami eljárási mód, mint a sorshúzás?! R. K. — A világi számvevői állás betöltése tárgyá­ban vettük a következő sorokat: „Néhány nap óta a harmadik jelölt érdekében kapok felszólító levelet a világi számvevői állásnál leadandó szavazatom kire fordítása iránt. A jelöltetést kissé korainak tartom ugyan, de ha már a mozgalom megindult, kö­telességemnek tartom általánosságban annyit megje­gyezni, hogy én b. e. Konkoly Gyula utódjául első sorban jogvégzett embert vélek megválasztandónak, mert a kerület pénzügyeinek ellenőrzése nemcsak a számvizsgálatban ügyességet, de jogi képzettséget is igénye], s mig amarra egyházi számvevőnk nt. Rácz Géza úr kiválóan alkalmas, emerre a jövő kerületi gyűlés fogja megkeresni a maga emberét. Ismétlem, hogy korainak tartom a mozgolódást, de ha már meg­indult, jó lesz a jelöltetést oly egyénekre szorítani, kik jogi ismeretekkel bírnak s a jogi élet terén ügy­védi, akár más minőségben működnek. Ennyit tar­tottam szükségesnek megjegyezni általánosságban, az általam egyénileg igen tisztelt jelöltekre különö­sebb vonatkozás nélkül.“ Egyházkerületi képviselő. — A pápa-bánhidai vasútra Pápa város kép­viselő testületé 100000 frtot szavazott meg. E vasút, — mely a fehérvár-újszőnyi és a veszprém-győri vo­nalat átvágja — kiépítése ismét könnyebben hozzáfér- - hetővé teszi főiskolánkat a tanittató szülőknek. — A klerikálisokra kezd rájuk járni a rúd. Francziaország józanabb eleme, az egész müveit vi­lág helyeslése mellett, nem véve ki még a belgákat se, kezdi erélyesen visszaszorítani a klerikális-anti­szemiták titkos és nyilvános erőszakoskodásait. — Páduában a püspök ablakait beverték. Turinban — mint a Religió írja — egy társaság alakult, a mely az ifjúság nevelését már az elemi iskolában kiakarja venni a szerzetesek és szerzetesnők kezéből. Erős hangok hallatszanak a jezsuiták ellenében is mindenfelé. Hát persze, mert már megint igen el­szaporodtak. 1896 ban a rend tagjainak száma 14251 volt és pedig : patres = 6000, scholastikus = 4416, fratres laici = 3835. A rend 22 tartományra van fel­osztva. Ezek közt legnagyobb a német, legkisebb a mexikói. Jól elszaporodtak, most már várhatjuk hát újra az eltörlésüket! — Magyar Pestalozzi czimmel érdekes heti­lapot indított meg Havas Gyula dr. kir. tanfelügyelő [Lakik Kolozsvárott, Hosszu-utsza, 1. sz.j A nevelés gyakorlati közlönyének szánta lapját s ezért szülék és tanítók számára ir. Igen helyesen azt véli, hogy a tár­sadalom szerencsétlen állapotán az iskola van hivatva segiteui; „de csak úgy segíthet, ha erkölcsileg, ér­telmileg es testileg, ha igazán nevel és ha vele egyetértve működik közre a család, a társadalom.“ Kiváló gondot fordít hát a jellemképzésre. A Magyar Pestalozzi számára Csáki Albin gr. a következő pályatétetelt tűzte ki: „Meg kell ismertetetni azon gya­korlati eszközöket és módokat, a melyek segítségé­vel a kötelességérzet erénye tényleg fejleszthető." Pályadíj: 100 korona. A lapban igen előkelő Írók neveivel találkozunk. Szívesen ajánljuk,a nevelésügy iránt melegen érdeklődők ügyeimébe. Ára egy évre 8 korona. — Csáki, István szentendrei reform, lelkésznek Mohácson és Ó-Moraviczán megjelent „Gyász és sir­­beszédek“ czimü munkájából még nehány példány van, azért a leszállított árat beszüntetve, szerző­nél Szent-Endrén (Pest megye; és Kókai Lajos könyvkereskedésében Budapesten a következő áron kapható: I-ső kötet magában meg nem rendelhető a Il-ik kötet magában 90 kr, I. és Il-ik kötet együtt 1 frt 80 kr. és 10 kr portó. A két kötet tartalma halotti prédikácziók, orácziók, siribeszédek, 1 temető felavatási és 1 sírkő letételi, összesen 57 beszéd. Megjelent a „Protestáns Pap“ czimü lap XlX-ik évfolyamának 1-ső száma Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kölezsden, következő tartalommal: Mit olvasok a csillagokban. Sántha Károlytól. — Prot. Politikai Napilapot. Tantó János­tól. — Egymás terhét hordozzátok. Vass Tamástól Egyházi beszéd, Szigethy Dánieltől, — A fagy. Csil­lák Zsigmondtól. — Vallásos órák. Ladányitól. — Irodalom. Tantó Jánostól. — Különfélék. — Egyházi tiszti választások. — Papválasztások — Halálozá­sok. — Szerkesztői mondanivalók. — Boríték. A lapra előfizethetni a szerkesztőknél egy évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 írttal. Kaphatók még régibb év­folyamokból teljes példányok, a XVII. évfolyamból azoLban az 1., 2., 3-ik számok teljesen elfogytak. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos: Kis József. Főmunkatárs : Faragó János. Pápán. 1898. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom