Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-30 / 5. szám

85 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 86 10 fillér. A főiskolai összes pénztárak tiszta vagyon­­álladéka 637,514 kor. 21 fillér. A gazdasági tanács a számadások felülvizsgálását holnap kezdi meg s remélhetőleg február közepére elkészül vele, úgy hogy megjegyzéseivel eg}'ütt átadhatja a kerületi számvizsgáló bizottságnak, melynek tagjai, mint érte­sülünk, Rácz Géza számvevőn kívül ez alkalomra Antal Gábor pöspök által történt felszólításra Pályi Zsigmond és dr. Antal Géza lesznek, kik közül az első a tatai egyházmegyében használatos számadási mintákat készítette el, az utóbbi pedig a számvitel terén lapunkban is több szakértő czikket közölt s Pápa városának gazdasági bizottságában tevékeny szerepet játszik. Ketten töltik be tehát Konkoly Thege Gyula helyét ez alkalommal; a legközelebbi kerületi gyűlés feladata lévén a megüresült világi számvevői helyre alkalmas egyént választani. — Ajándékok a pápának. Azt olvassuk, hogy a pápa lelkészségének 60 éves jubileuma alkalmából adott ajándékok összértéke meghaladja a hat millió frankot. Az ajándékozók között van a német császár is 50,000 márkával (jó lessz a jézsuitáknak Német­országban elérendő czéljuk megvalósítására!) az osztrák püspökök 100,000 frtal aranyban; Magyar­­országáé rczegprimása 100,000.1’rttal aranyban. Istenem, mennyivel jobb helyettesnek, mint Úrnak lenni! Az Urnák (a Jézus Krisztusnak) nem volt, hol lehajtsa fejét; szegény, jóleikü emberek vékony szívességét élvezhette csupán. A helytartót pedig rengeteg palo­tában, fényesen öltözött szolgák hajlongásai közt fejedelmek bőkezű ajándékai halmozzák el! Hiába, a világnak még most is bálvány kell! — Zichy Nándor gróf a főrendiház egyik kö­zelebbi ülésén, igen helyesen, rámutatott azokra a veszélyekre, a mikkel egyes tökéletlen, meggondolatlan eszmékért rajongó vagy csak mesterségesen fanati­zált emberek irodalmi termékei fenyegetik országun­kat a nép félrevezetésével, gondolkozásának és ér­zületének megmételyezésével. Bizonyosan a néppárt­nak a képviselőválasztások előtt sáska módjára el­terjedt „Jön a tatár" ez. hitvány röpiratára és az erkölcsi csődbe jutott Lepsényi páter Magyar Nép­lapjára gondolt. Bizony itt az ideje, hogy egyszer már Ziehyék is észretérjenek ! — A Religó f. évi 1. számában országunk szo­morú állapota fölött imigyen kesereg: az alkotmány üres ezégér, a polgári szabadság a kénytelenség jár­mának viselése. Az Isten elleni összeesküvés tagjai vezet­nek és uralkodnak. Az ország miniszter elnöki széke mintha már állandóan szabadkömivesnek volna fen­­tartva. Budapest főváros polgármestere már szintén szabadkömives; tagja az oltár és trón, az Isten és az ő egyháza ellen szőt összeesküvésnek. . . A nép kezdi levonni a szabadelvüség következményeit: tömegesen jelentkezik a nagy „szabadság-barát“ protestáns fele­kezeteknél, a vallástalanságba való átlépés „szabad„ útjára s egész csatalánczokban vonul át a nemzetközi socialismus karjaiba, hinni és hirdetni minden kép­telenséget, követelni minden jogot.“ Egy meghibbant eszü ember irja-e ezt, vagy egy ravasz rágalmazó ? ! „Az alkotmány üres ezégér“ —dehogy, csak a néppárti papok, ezek a római járomba annyira beletörődött, de jól kitartott szolgák szeretnék azzá tenni! — Ugyan megtudná-e mondani a Religio, hogy hol van a socialismus hazája ? Ismeri-e Belgiumot; háta kle­rikális antiszemita Francziaországot, ezeket az eminen­ter katholikus államokat? Hát azt tudja e, hol hisznek és hirdetnek minden képtelenséget, pl. azt, hogy a mindenütt jelenvaló Istennek van helyettese is Rómá­ban ; hogy hol követelnek minden jogot? Rómában.a Vaticanban ! A római képtelénségek, a római határ­talan hatalomvágy és Önkény, ezek kergetik épen a katholikus népeket a hitetlenség és a socialismus karjaiba. A tagadás, mások rágalmazása nem hasz­nál itt semmit. A tények beszélnek és bizonyítanak. Azt is mondja a Religio, hogy Magyarország azért nem tud rátérni a boldogulás útjára, mert „a népet a po­litikai választások korrupeziója egészen kiforgatta hivő józanságából s a furfang készséges zsákmányává nevelte át.“ Nem is hittük, hogy ilyen jól ismeri a jézsuita eszközökkel dolgozó néppárt lelketlen agi­­tácziója által teremtett helyzetet. De megnyugtatjuk, még nem olyan nagy a baj, csak fújja le a heczcz­­káplánokat, csak intse meg őket, hogy a polgári sza­badságon ne kövessenek el oly istentelen erőszakot, mint a milyent elkövettek a többek közt az alsó-lend­­vai képviselőválasztáson ; intse meg őket, hogy a szent dolgokkal szentül bánjanak, ne úgy mint korcs­mában a pálinkával, borral, vagy a pénzzel. Attól pedig tartózkodjék, hogy ámitónak nevezze előttünk a királyt, mondván hogy: „Királyi kézirat, országos népképviseleti választások fényes kongresszus, mind csak altató szer,11 mert ez ellen fellázad szeretett ki­rályunk iránt érzett alattvalói mély tiszteletünk! — Füst-karikák, elbeszélések, képek, rajzok az életből ez. alatt igen érdekes kis kötet jelent meg Kálmán Dezső, kölezsdi ev. ref. lelkésztől. Ara 1 frt. Szívesen ajánljuk. — A magyar nép múltja és jelene. Benedek e nagy jubiláns munkájának most megjelent 6-dik füzetében főleg az 1437-ben kitört parasztlázadással foglalkozik. Az új adatok egész halmazával magya­rázza és fejtegeti azokat az okokat, melyek a népet arra bírták, hogy fegyverrel próbálja igazát kiküz­­deni. — Az Athenaeum kiadásában megjelenő nagy­szabású munkának egyes füzetei 30 krajezárba ke­rülnek. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József* Főmunkatárs : Faragó János. Pápán, 18P8. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom