Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

795

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

796

körlevél, mily igaz kifejezője lenne az országos gyásznak, ha hegyen és völgyön, a városok népáradata s csendes falvak egyszerű lakói]közt"szomorufüz, terebélyes hárs, viharral dacoló tölgy és örökzöld fenyő hirdetné az ő emlékezetét! Bár igaz, hogy az a tekintet, melynek mosolya egykoron egy nemzet jövőjének hajnalpirja volt, szobrász vésője által megörökítve nézend le reánk s kalaplevéve állunk meg majd egy emlékszobor előU, melynek parányait szinte csodás lelkesedéssel hordta össze szegény és gazdag hálája és hűsége : a kegyeletnek ezeknél az emlékeknél még sem szabad megpihennie! Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdőkoszoruzta tó bűbájos partjain ; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zúgó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távol vidékek mithoszi ege alatt magasba nyúló százados erdők mélyén ; a ki a természet szépségeinek oly csodál ója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhitattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyh-helyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek ! Az emlékfáknak, facsoportoknak s kedvező körülmények között egész kis ligeteknek ültetésére alkalmas helyet nem lessz nehéz találni sehol; de ne maradjon jeltelen az országnak egyetlen tája sem, melyet a megdicsőült királyné valaha meglátogatott. Az ültetett fák, csoportok vagy ligetek „Erzsébet királyné emlékfái“ nevet viseljenek és legyenek ily feliratú táblákkal meg is jelölve, hogy azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélje. Hassa át mindannyiunk lelkét a kegyelet nemes indulata : fogjunk kezet a nemzet e szép és nagy emlékművének létrehozására, hogy a mint országunk ezredéves örömünnepének emlékét a millennáris emlékfák milliója őrzi s hirdeti, akként a megdicsőült királyné nevében ültetett emlékfáknak milliója legyen őrizője s hirdetője a nemzet hálás kegyeletének is. . . . Ez igen szép módja a kegyelet nyilvánitásának.

— Barcsi József főgimnáziumi tanártársunk f. hó 26-án eljegyezte Sebestyén Dávid főgimnáziumi tanárnak kedves és bájos leányát: Juliskát. Gratulálunk.

— Teniplomszentelés lesz f. hó 11-én Hedrahelyen A templomszentelési ünnepi beszédet főt. püspök urunk fogja tartani s e végből Budapest-Dombóváron át 10-dikén d. u. érkezik Kaposvárra s onnét megy az nap Nagy Ákos puszta-körmendi földbirtokos úrhoz szállásra. Vasárnap reggel aztán ünnepélyesen fog bevonulni Hedrahelyre. A templomból kiszorultak előtt, ha az időjárás megengedi, Kis József theol. tanár fog beszédet tartani.

— Szeretetveildégség'. Hogyan szokta tartani szeretetvendégségeit a Lorántffy Zsuzsánna egylet, arról a „Hajnal“-ban olvasható következő értesitést ájékoztat benőnket: A „Lorántffy Zsuzsánna-egyletu szeretetvendégsége szerdán, november 9-én, este” 6 órakor lesz a ref. gymnasium dísztermében (Lónyay-u. 5., II. em.). Imádkozás és étkezés után lesz ének, azután e lap (a Hajnal) szerkesztője beszéli el külföldi utjának egyes érdekesebb részleteit, megmutatván az általa gyűjtött emlékeket (arcképeket, a Lord Mayor és Lady Portman meghívóit stb.) Katona Ernő szaval. Végül bibliaolvasás, rövid beszéd (tartja Gergely Antal ref. lelkész) és ima. Jegyek ára 1 frt. Jegyeket lehet kapui az egyesület varróóráin s más alkalommal az egyesület tisztviselőinél és e lap szerkesztőjénél. Megemlítjük ez alkalommal, hogy a „Lorántffy Zsuzsánna-egylet“ szeretetvendégségeit ezentúl Molnár Sándoroé úrnő (a budapesti református főgymnasium igazgatójának neje), az újonnan választott háziasszony rendezi. A ki valamivel a szeretet vendégség megtartásához járulni óhajt, neki legyen szives bejelenteni. Ha buzgó úri nők a szükséges élelmiszereket (sonka, kenyér, vaj, pogácsa, sütemény, thea, cukor stb.) külön-külön megajánlanak, az estély egész jövedelmét a szegények ellátására lehetne adni — A jó igyekezetben meg ne restüljetek !“

— A római nevelés eredménye. Schell, würzburgi tanár vizsgálódása tárgyául tűzte ki azt a kérdést, hogyan van az, hogy Németországban a katholikusok a« akadémiai hivatalos körökben protestáns földieik mögött állanak és ezt a jelenséget arra vezette vissza, hogy a klérus képzésének és általában a papi oktatásnak most divatos módja a tudományos kutatás ösztönét egészen el_ nyomja. Allard Móricz abból az akalomból, hogy több lelkész áttért a protestantizmusra, a franczia állapotokról igy nyilatkozik: „valami tehetséges vagy jól nevelt fiatal ember nem gondol, arra hogy papi ruhát öltsön magára. Hogy egyátalán papokat kapjanak, kényszerítve látják az egyháők magukat arra, hogy zsenge korban a szegény családokból szerezzenek gyermekeket és különös idomitásnak vessék alá őket. Először a falu lelkészére bízzák, azután papi szemináriumba küldik őket, a hol tele tömik érthetetlen formákkal, gyermekes casuistikávaJ és nyomorúságos latinsággal, a nélkül, hogy csak a legcsekélyebb sejtelmük is volna a valódi tudományról vagy világos gondolkozásról; itt képtelenekké lesznek a való világ megértésére, ellenben készek lesznek a legbutább tévhitet^ babonát elfogadni. A pápa igen nyugtalan a franczia papságban észlelhető protestáns irányú mozgalom miatt és úgy látszik, hogy a gyógyszert a szigorúbb fegyelemben és szorosabb engedelmességben találta föl. Minden jel arra mutat, hogy az, a mit kíván, épen ellenkezője annak a mit ily utón elérhet. „Spanyolszág ele3tének tulajdonképenni okaa papság“ — ezek nem egy protestánsnak, vagy amerikainak a szavai, hanem Blanco tábornoké.

— A debreceni „hittanszuki képzőtársulat“ által kiadott „Theologiai Közlöny“ szerkesztősége a következő felhívással fordul magyar református egyházunk közönségéhez : Lapunk immáron a XXIX. évfolyamba lép. Hosszú idő az ember életében is, de még hosszabb egy lap történetében és épen a mi lapunk történetében, a mikor nekünk mindig anyagi gondokkal kellett küzdenünk és mindig meg volt kezünk kötve a terjedelem nagyságára nézve. Az anyagi terhek most épen nem súlyosodnak reánk, mint az előző években, mert tavaly Debrecen sz. kir. város nemes] tanácsa egy igen nagy jótétemény nyel ajándékozott meg bennünket, a mikor megengedte, hogy nyomdája 50°/0-os árkedvez-