Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

733 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 734 miatt, a társszerkesztői tiszttől megvált; de hogy a lap munkásának megmarad, azt már az első számban is igazolta. Az Evangelische Blätter azt az igazán sokra becsülendő eélt tűzte maga elé, hogy a magyar ptotes­­tántismus életét a külföldi hitrokonokkal megismertesse s bennük rokonszenvet keltsen irántunk. A mint a Hajnal Írja, a külföldi lapok közül az angol „Evangeli­cal Christendom,“ a francia „Christianisme,“ a német „Allgemeine Ev. Luth. Kirchenzeitung,“ „aRef. Kirchen­zeitung,“ a müncheni „Ev. Gemeindeblatt,“ a „Frei­willige,“ a „Stadtmissionar“ és a svájci „Basler Volks­­bote“ és „Messáger“ vettek át közléseket belőle. Minden esetre igen kívánatos, hogy a külföld ne a szász és a tót papok révén alkosson rólunk véleményt, hanem tiszta szemüvegen át; ez óhajtásunk teljesedésén munkálunk,, ha Jausz urnák egészen jóirányu lapját támogatjuk. Különben lelki haszonnal olvashatja közülünk vagy hi veink közül is az, a ki németül tud. Hónaponként egyszer, a hónap utolsó napján jelenik meg. Ara egy évre egy korona. Megrendelések Jausz Vilmos soproni theol. tanárhoz intézendők. — „Isten és lélek.“ Tanulmány a vallás eredeti alapjáról. Irta Armstrong A Richard. Fordította Péterfii Dénes Kolozsvár. Ajkai K. Albert könyvnyomdája. Ára ? A 189 lapra terjedő könyv czélja a valásos hitet igazolni s erősen tiltakozni az agnosticismus ellen, mely az Istent megismerhetetleunek állítja. De tiltakozik egyszersmind a dogmatismus ellen is. írója nem arra törekszik — mondja a fordító — hogy a tudományt régi hitvallások szolgála­tába állítsa, hogy a természeti törvényeket, melyeket az újkori vizsgálódás felfedett, erőszakolt hasonlatokban val­lási tételekre vigye át, mint azt egy honfitársa oly sajá­tosan teszi. (Drumond Henrik : Természeti törvény a szel­lemi világban. Kiadta a Magyar Protestáns Irodalmi Tár­saság. 1895-ben.) Ezt az unitárius szellemben irt munkát azzal az apostoli felhivással ajánljuk : „mindeneket meg­próbáljatok s a mi jó azt megtartsátok“ — Szives figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak a „Keresztyén IIiradót“a Lorántffy Zsuzsanna egy­let és a budapesti református ifjúsági egylet közlö­nyét, mely okt. 20-án kezdte meg IV. éves pályafutá­sát. Szerkeszti dr. Szabó Aladár theol. tanár. Budapest. Városmajor-utca 48. Ára 1 évre egy korona. Megjele­nik minden hó 20-án. A kik e kis lapocska eddigi pá­lyafutását figyelemmel kisérték, azok meggyőződhettek, hogy nagyon hasznos szolgálatot teljesít nem csak az ifjúság ébresztgetése és jó irányú fejlődése érdekében, de hathatósan serkenti a felnőtteket is, kivált a nőket a keresztyén testvéri szeretetnek tettekben megmuta­tására. — Mindszentek és halottak napja. Mind­szentek ünnepét IV. Bonifác pápa alapította 609-ben Phocas római császár Bonifác pápának ajándékozta a Pantheont, melyet Agrippa, Augusztus császár veje épí­tett. A pápa a Pantheent keresztyén templommá avatta s Mária és a mártírok emlékének szentelte. Ide he­lyezte a mártírok ereklyéit is. A templom felszentelé­sének emlékére keletkezett a Mindenszentek ünnepe. A templom neve: Minden szentek királynéjának temploma. Minden szentek napját IV. Gergely pápa tette 827-ben a római katholikus egyház ünnepévé! Ä görög egyház tudvalevőleg mindenszentek helyett a minden mártírok ünnepét üli meg pünkösd után való vasárnapon. — A halottak napja állítólag úgy keletkezett, hogy az Aetna környékének lakosai panaszkodtak a dongni zárda egyik szei’zetesének. hogy sokszor hallják a lelkek jajgatását. Arra kérték tehát a szerzeteseket, imádkozzanak a lel­kek üdvösségéért. Odilo dongni apát erre a Benedek­­rend valamennyi kolostorának meghagyta, hogy a ha­lottakért requiemet tartson. II. Szilveszter pápa 999- ben a halottak napját november másodikára tette és megünneplését az egész római katholikus egyházban el­rendelte. A sírokat virággal Délnémetországban kezd­ték díszíteni e napon s régtől fogva Münchenben ün­nepük meg a halottak napját legfényesebben. Ifivatalos rész. Pályázat. A komárommegyei Marczellláza. ev. ref. egyház­­község kántortanitói állására az alábbi évi javadalommal pályázat hírdettetik : 1. Két szobából álló lakás, szükséges melléképüle­tekkel; a fűtés megváltva egy öl fa árával, 12 írttal. 2. Készpénz: 253 frt 20 kr. az egyház pénztárából. 3. 3/í hold iskola-kert használata vagy helyette 10 forint. 4. Szántóföld 5 hold, 1200 □ öles, mit maga műveltet, vagy az egész fold helyett 30 frt. 5. Három jeles iunep délutáni predikálásért per 2 frt = 6 frt. 6. Két font fagy gyű vagy 80 kr. 7. Községi iskolai alapból 25 frt. 8. 102 frt államsegély, a vallás és közokt. minisz­térium 1896 nov. 25 én 62109 sz. engedélyével; mely összeg jóllehet már csak folyó iskolai évre szól ; de a többi iskolai évekre is kérelmeztetni fog. 9. Stóla az egyházkerület határozata szerint. Pályázni kívánók kellően felszerelt kérvényeiket és a menynyiben más egyházmegyebeliek lennének : espere­sük elbocsátó levelét; valamint a hivatali eskületételéről szóló bizonyitványukat is folyó évi deczember 1-ig Búcsra (Esztergommegye) Veress Ede espereshez küldjék be. Búcsou 1898 nov. 1-én Veress Ede, ev. ref, esperes. 594/1898. sz. Pályázat a dunántúli ev. ref. egyházkerület mezőföldi egyházme­gyéjében levő Sáregres ref. egyház lelkész-állomására. Javadalma 1741 koronában lévén felvéve, az ál­lomás 3-ik osztályú. Pályázó felszerelt kérvényét f. é. nov. 16-ra Szűcs János espereshez küldje Enyéngre Veszprémmegyébe. Kelt Rév-Komáromban, 1898. év október 20-án. Antal Gábor, dunántúli ev. ref püspök. Felelős szerkesztő' és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János. Pápán. 1898 azev. ref fötanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom