Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-23 / 43. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 698 Márcza. A lovagi küzdelem. v. «Monda Mózes : Kérlek, Uram, küldjed azt, a kit illik küldened.» 2. Móz 4: 13. «Kicsoda hiszen a mi predikálásunknak ? És az Urnák karja kinek jelenik meg ?» Es. 53. «Te vagy-e az, aki eljövendő vala, vagy mást várjunk ? Máté 11:3. Ur Isten, idvességünk forrása, könyörülj rajtam és kergesd el a sátánt tőlem, hogy tőrbe ne ejtsen. Lásd meg, Uram, hogy a szolgálat, melyet rám bíztál, mint valamely nehéz teher nyomja vállaimat és lelkem kifáradt a sok nyomor és szenvedés látásában. Örömestebb igy szólanák : „Küldj mást, uram, nem bírom tovább ! Oh Uram, segélj meg engemet! A te szolgálatodra hívtál el, a te országod terjesztését bíztad rám: emelj fel, Uram, a porból és dicsőítsed meg a te erődet az ón erőtelenségemben, egészen rád bízom magamat, könyörülj rajtam! Ámen. (Dieífenbach és Müller evang. breviar. után.) * * * A lelkipásztorok küzdelmei többnyire az öndicsőités, megszokás és kétszínűség s kiváltkép ez utóbbi bűnéből származnak. Egy vagy más alkalommal u. i. míndenik kénytelen összehasonlítani a saját belső és külső életét a szent evangéliommal, a melyet hirdet és ekkor, akarva, nem akarva, be kell látnia., hogy hivatalának betöltését tekintve csak kétfelé sántikáló képmutató csupán; csak csa'ó az Isten és emberek szemében. Nagy nyomorúság az ilyen állapot és talán még a valódi lelkipásztorok sin. csenek ettől teljesen megkímélve; még azok sem, a kik az Isten országának terjesztésében már sokat fáradoztak. Kedves atyámfia, ne csüggedj el, de ne is iparkodjál magad magadat megvigasztalni, még ha könnyen tehetnéd is ; hanem tégy vallomást Isten előtt, úgy tisztittasd meg lelkedet Isten által ; válassz ki magadnak egy szeretett és megbízható embertársat, a ki bűnöd bocsánatát hirdetendi néked. A töredelem és a bünbocsánat hirdetése kiemelnek a porból s nyomorúságos napjaid után elkövetkeznek megtisztulásod és megújulásodnak napjai. Melyikünknek lelkében ég és lángol az a szent buzgóság, mely Illést és Keresztelő Jánost hevité; melyikünk volna képes az ő küzdelmeiket végig harczolni? Ah minket hamar kifáraszt a baj és nyomorúság; hamar kísérteibe jövünk, hogy meggyülöljük az igét, ha keveset tudunk kivinni a gyülekezetben; ha azt látjuk, hogy a világ kevésre becsül bennünket. Ámde ki érez éles tövisszúrást szüksógképen a szivében, ha azt látja, hogy az Urnák tisztelete megfogyatkozott ? Ki az, ki nem titkolhatja el felháborodását, ha az ő szent nevét e földön meggyalázni hallja ? Oh ti szent gyötrődések, ti kételyek legyetek üdvözölve, bárhol találkozzunk is veletek az Urnák gyülekezetében s az Ur szolgáinál! Általatok leszen nyilvánvalóvá, hogy vannak 7000-en, a kik nem hajtják meg térdeiket a Baál előtt; ti általatok mutatja ki Isten az ő szeretetének csoda dolgait, hogy mindenek dicsőítsék őtet! A tisztátalan és a kételkedéstől beteggé vált korszellem a lelkipásztorokat is megkörnyékezi gyakran. A lelki gondozás terén sokszor támadólag lép az fö1 ellenük; s bár tanulmányaik folytán ismerniük kell a kor betegségeit, tanult orvos létükre az is észrevehetetlenül beszivhatják a mérget. Ehhez járul még, hogy a lelkész másoknál jobban látja azt a humbugot, a mit némelyek a keresztyénségből űznek. A ragály elterjedhet rája is, különösen a belopózó kételkedés által, mely a kifáradásban és a lélek erötlenedésében nyilvánul. Az egyedüli orvosság ilyenkor az Istennel való társalgásban, a Krisztus erejének és szeretetének megtapasztalásában áll. A lelkészi hivatal, a mint kiteszi a lelkészt a korszellem különöB támadásainak : ép úgy különös segélyt is nyújt számára; mert legjobban érezi, mekkora nyomorúságot hoz az, ha a hitet a világi bölcseséggel cseréli föl ! És mindeneknél jobban tudja, hogy még ma is mily nagy eredménynyel lehet feltenni a kérdést: „mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak ?“ Másoknál gyakrabban és közvetlenebbül észlelheti, hogy Krisztus evangelioma megváltoztatja a sziveket, újjá szüli az embereket, a békesség tanyájává alakíthatja a házakat és a gyülekezetekben keresztül viszi azt, a mi az embereknek lehetetlen. ÁTgyes l^özlEményE|. — Erzsébet magyar királyné emlékezete. Egyházi gyász beszéd, melyet 0 Felsége áldott emlékének szentelt gyász istenitisztelet alkalmával a komáromi reformált egyház templomában, 1898. év szeptember há 18-án mondott Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök. A füzet, mely e címen a napokban megjelent, a XC. zsoltár dallamára irt egy gyászéneket, egyházi beszéd előtti fohászt és imát, a gyászünnepi beszédet, mely eme meglepően találó igéken épült föl: „Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyben közétek jöttem, mint viseltem magamat abban az egész időben. Mert szolgáltam az Urnák nagy alázatossággal, sok könyhullatással és kisértésekkel, melyek én rajtam estek. Es semmi előtt nem vonogattam magamat, a mi néktek hasznotokra volt. Es most imé tudom, hogy az én orcámat többé nem látja egy is mindnyájatok közül. Ap. cs. XX : 18, 19, 20, 25.“— A 22 lapra terjedő tartalmas füzetet nem csak azért ajánljuk mélyen tisztelt olvasóink jóakaró figyelmébe, mivel ritka szellemi tehetségekkel megáldott püspökünknek jeles, mintaszerű munkája, hanem azért is, mert „a füzetből befolyó tiszta jövedelem a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai leánynevelő intézetben árva leányok neveltetése céljából létesített „Erzsébet királyné-alapitványu gyarapítására fordittatik.“ Egy példány ára 20 kr. — Csillagászati regény. Makay István főgimn. tanár a Verne-féle világhírű regények modorában „Repülő gépen a holdba“ ez. a. csillagászati regényt irt, mely az 1899. év folyamán az „Athenaeum“ r. társaság kiadásában jelenik meg. Erre hirdet most előfizetést. Az I előfizetési ár 1 frt 20 kr., diszkötésben 1 frt 80 br. Bolti | > ára magasabb lesz. Az előfizetésre szóló aláírások 1899
