Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 698 Márcza. A lovagi küzdelem. v. «Monda Mózes : Kérlek, Uram, küld­­jed azt, a kit illik küldened.» 2. Móz 4: 13. «Kicsoda hiszen a mi predikálásunk­­nak ? És az Urnák karja kinek jele­nik meg ?» Es. 53. «Te vagy-e az, aki eljövendő vala, vagy mást várjunk ? Máté 11:3. Ur Isten, idvességünk forrása, könyörülj rajtam és kergesd el a sátánt tőlem, hogy tőrbe ne ejtsen. Lásd meg, Uram, hogy a szolgálat, melyet rám bíztál, mint va­lamely nehéz teher nyomja vállaimat és lelkem kifáradt a sok nyomor és szenvedés látásában. Örömestebb igy szó­lanák : „Küldj mást, uram, nem bírom tovább ! Oh Uram, segélj meg engemet! A te szolgálatodra hívtál el, a te országod terjesztését bíztad rám: emelj fel, Uram, a por­ból és dicsőítsed meg a te erődet az ón erőtelenségemben, egészen rád bízom magamat, könyörülj rajtam! Ámen. (Dieífenbach és Müller evang. breviar. után.) * * * A lelkipásztorok küzdelmei többnyire az öndicsőités, megszokás és kétszínűség s kiváltkép ez utóbbi bűnéből származnak. Egy vagy más alkalommal u. i. míndenik kénytelen összehasonlítani a saját belső és külső életét a szent evangéliommal, a melyet hirdet és ekkor, akarva, nem akarva, be kell látnia., hogy hivatalának betöltését tekintve csak kétfelé sántikáló képmutató csupán; csak csa'ó az Isten és emberek szemében. Nagy nyomorúság az ilyen állapot és talán még a valódi lelkipásztorok sin. csenek ettől teljesen megkímélve; még azok sem, a kik az Isten országának terjesztésében már sokat fáradoztak. Kedves atyámfia, ne csüggedj el, de ne is iparkodjál ma­gad magadat megvigasztalni, még ha könnyen tehetnéd is ; hanem tégy vallomást Isten előtt, úgy tisztittasd meg lel­kedet Isten által ; válassz ki magadnak egy szeretett és megbízható embertársat, a ki bűnöd bocsánatát hirdetendi néked. A töredelem és a bünbocsánat hirdetése kiemelnek a porból s nyomorúságos napjaid után elkövetkeznek meg­tisztulásod és megújulásodnak napjai. Melyikünknek lelkében ég és lángol az a szent buz­­góság, mely Illést és Keresztelő Jánost hevité; melyi­künk volna képes az ő küzdelmeiket végig harczolni? Ah minket hamar kifáraszt a baj és nyomorúság; hamar kí­sérteibe jövünk, hogy meggyülöljük az igét, ha keveset tudunk kivinni a gyülekezetben; ha azt látjuk, hogy a vi­lág kevésre becsül bennünket. Ámde ki érez éles tövis­­szúrást szüksógképen a szivében, ha azt látja, hogy az Urnák tisztelete megfogyatkozott ? Ki az, ki nem titkol­hatja el felháborodását, ha az ő szent nevét e földön meg­gyalázni hallja ? Oh ti szent gyötrődések, ti kételyek le­gyetek üdvözölve, bárhol találkozzunk is veletek az Ur­nák gyülekezetében s az Ur szolgáinál! Általatok leszen nyilvánvalóvá, hogy vannak 7000-en, a kik nem hajtják meg térdeiket a Baál előtt; ti általatok mutatja ki Isten az ő szeretetének csoda dolgait, hogy mindenek dicsőít­sék őtet! A tisztátalan és a kételkedéstől beteggé vált kor­szellem a lelkipásztorokat is megkörnyékezi gyakran. A lelki gondozás terén sokszor támadólag lép az fö1 ellenük; s bár tanulmányaik folytán ismerniük kell a kor betegsé­geit, tanult orvos létükre az is észrevehetetlenül beszivhatják a mérget. Ehhez járul még, hogy a lelkész másoknál job­ban látja azt a humbugot, a mit némelyek a keresztyén­­ségből űznek. A ragály elterjedhet rája is, különösen a belopózó kételkedés által, mely a kifáradásban és a lélek erötlenedésében nyilvánul. Az egyedüli orvosság ilyenkor az Istennel való társalgásban, a Krisztus erejének és sze­retetének megtapasztalásában áll. A lelkészi hivatal, a mint kiteszi a lelkészt a korszellem különöB támadásainak : ép úgy különös segélyt is nyújt számára; mert legjobban érezi, mekkora nyomorúságot hoz az, ha a hitet a világi bölcseséggel cseréli föl ! És mindeneknél jobban tudja, hogy még ma is mily nagy eredménynyel lehet feltenni a kérdést: „mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak ?“ Mások­nál gyakrabban és közvetlenebbül észlelheti, hogy Krisz­tus evangelioma megváltoztatja a sziveket, újjá szüli az embereket, a békesség tanyájává alakíthatja a házakat és a gyülekezetekben keresztül viszi azt, a mi az embereknek lehetetlen. ÁTgyes l^özlEményE|. — Erzsébet magyar királyné emlékezete. Egyházi gyász beszéd, melyet 0 Felsége áldott emléké­nek szentelt gyász istenitisztelet alkalmával a komáromi reformált egyház templomában, 1898. év szeptember há 18-án mondott Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök. A füzet, mely e címen a napokban megjelent, a XC. zsoltár dallamára irt egy gyászéneket, egyházi beszéd előtti fohászt és imát, a gyászünnepi beszédet, mely eme meglepően találó igéken épült föl: „Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyben közétek jöttem, mint viseltem magamat abban az egész időben. Mert szolgáltam az Urnák nagy alázatossággal, sok könyhul­­latással és kisértésekkel, melyek én rajtam estek. Es semmi előtt nem vonogattam magamat, a mi néktek hasznotokra volt. Es most imé tudom, hogy az én or­cámat többé nem látja egy is mindnyájatok közül. Ap. cs. XX : 18, 19, 20, 25.“— A 22 lapra terjedő tartal­mas füzetet nem csak azért ajánljuk mélyen tisztelt ol­vasóink jóakaró figyelmébe, mivel ritka szellemi tehet­ségekkel megáldott püspökünknek jeles, mintaszerű munkája, hanem azért is, mert „a füzetből befolyó tiszta jövedelem a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai le­ánynevelő intézetben árva leányok neveltetése céljából létesített „Erzsébet királyné-alapitványu gyarapítására fordittatik.“ Egy példány ára 20 kr. — Csillagászati regény. Makay István főgimn. tanár a Verne-féle világhírű regények modorában „Repülő gépen a holdba“ ez. a. csillagászati regényt irt, mely az 1899. év folyamán az „Athenaeum“ r. társaság ki­adásában jelenik meg. Erre hirdet most előfizetést. Az I előfizetési ár 1 frt 20 kr., diszkötésben 1 frt 80 br. Bolti | > ára magasabb lesz. Az előfizetésre szóló aláírások 1899

Next

/
Oldalképek
Tartalom