Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

667 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LA P, 668 az evangéliomhoz. melyet hirdetel. A búskomor kedélyű Wexelst, a kinek a hite is sokszor ingadozott és csüg­gedt — kérdezték egykor, miként tud oly vigasztalólag és keresztyéni örömöt ébresztőén prédikálni ? 0 nagy búsan válaszolt: „nem értitek meg, bogy magamnak prédikálok?“ Nem szabad senkinek se beszélni addig a hitről és annak követelményeiről, mig azt saját tapasztalatából nem is­meri. Nem szabad sekinek se beszélni addig a bünokozta szenvedésről, mig maga is meg nem ismeri az Isten sze­rint való bánatot. Nem szabad addig másokat buzditani a megszentelődésre, mig magunk is megszentelődni nem igyekszünk. Mert különben bűnös játékot üzünk az evan­­géliommal, a mi megboszulja magát, mivel a megtérés iránt mindinkább eltompul és igazságérzete is fokonként semmisül. Melyik hű lelkipásztor tudja mindig elkerülni, hogy ne csupán magát s a maga élettapasztalatából prédikáljon ; holott tulajdonképpen a Krisztust kell prédikálnia ? Úgy van, e kettőt össze kell kötni. így mindig fájdalmasan érzendi a közbenvetést a között, a mit másoknak prédikál, és a mit saját életében fogyatékosán megtudott abból va­lósítani. Ámde ez által megtudod különböztetni azt, a mi a tied és a mit úgy vettél kölcsön Isten igéjéből és má­soktól. Azután pedig vigyázva beszélj magadról, csakis akkor, midőn mintegy isteni figyelmeztetésből teszed, és sohasem azért, hogy bő tapasztalataidat és értelmiségedet fitogtasd. Ily módon gyakorold magadat az önmegtaga­­dásban, úgy tekintsed ezt mint a jó lelkiismeret próbakö­vét. Sok ifjú lelkész a miatt megy tönkre, mivel egyszerre ébresztő prédikátor akar lenni, holott senki sem észlelte még, hogy ő is fölébredt volna. És tapasztalatokról, a hitnek örömeiről és szenvedéseiről beszélnek, holott az ő hitük is csak most kezd éledni, csak most teszi első gyer­meklépéseit. Az ilyen eljárás nem helyeselhető, ennek a következménye rendesen a megállapodás és a gyümölcste­­lenség, mivel fantasztikusokká válnak s lelkűkben oly zűr­zavar támad, hogy a valóság és a képzelet között nem tudnak külömbséget tenni. De van még egy másnemű kétszínűség is. Az em­ber ugyanis lassanként megszokja, hogy más legyen hi­vatalában és más a közönséges életben. Sokan észrevették már, hogy sok lelkész vasárnap erős,kegyes, kenetteljes és csupa hévség — köznapokon pedig nagyon is közönséges ember, mint a milyenek nagyon is sokan vannak; a kik talán nagyon is felötlő' hibákban leledzenek és tele földies érzelmekkel; igy aztán az emberekben megerősödik az a nézet, hogy a lelkész vasárnapi beszédét nem kell ko­molyan venni, abból sokat el lehet engedni, hisz ő maga adja rá a példát. Oly rettenetes veszélyt rejt magában ez a kétszínűség mind a lelkészre, mind pedig a gyüle­kezetre nézve, hogy az igazság és őszinteség követelmé­nyét nem lehet eléggé hangoztatni. Azt t. i., hogy a lel­kész ne legyen kétfelé sántikáló, hanem mindig becsü­letes keresztyén és lelkipásztor legyen, még ha csak kezdő módra is. VVttyi-’s I;özÍEményEl$. — Lapunk azon m. t. barátai részére, kik a f. évi előfizetési díjjal még hátralékban van­nak, mai számunkhoz utalványt mellékeltünk; kérjük annak szives felhasználását. — Iskolalátogatók. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter a pápai ev. ref. főgimnázium meg­látogatásával s benne az állami felügyelet gyakorlásá­val az 1898- -99. tanévre Németh Antal dr. győr-tan­kerületi főigazgatót bízta meg; a csurgói ev. ref. fő­gimnáziumban e tiszteket Spitkó Lojos székesfehérvári főigazgatóra bizta a miniszter. — Császáron múlt hó 27-ikén volt a lelkész­választás; e fényes s nagy jövedelmű egyház meghívás utján tiszt. Garcsik N. Sallai István esztergomi lelkész urat választotta meg. Gratulálunk úgy a választó gyüle­kezetnek, mint a megválasztott lelkésznek. — Szives tudomásul. A kér. és főisk. pénztár ez utón tudatja, hogy a kerületi internátusnál létesítendő Erzsébet-alapra beérkező szives adományokat egyszerre fogja nyugtázni e lapok hasábjain; az egyes adományok­ról épen ezért külön nyugtát nem küld. — A középiskolák revideált tanterve a jövő iskolai esztendőben lép életbe. Az országos közoktatási tanács teljes ülése az új tanterven lényeges javításokat tett, azért a miniszter a tervezetet visszaküldte a ta­nács állandó bizottságához, mely legközelebb a minisz­ter elé terjeszti munkálatát. Az új tanterv, mint tudjuk, sok tekintetben másolata a mi régi, felekezeti tanter­vűnknek s e szempontból méltán örülhetünk neki. Más részt azonban, ha meggondoljuk, hogy most is az örö­kös kísérletezést sínyli középoktatásunk, lehetetlen, hogy aggodalom ne szállja meg lelkünket ez újabb próbával szemben is. — Meghívó. A reformátusok dunamelléki egy­házkerülete folyó évi október 17-én d. u. 4 órakor Budapesten, a lónyay-utczai főgimn. dísztermében egy­házi értekezleti közgyűlést tart. Tárgysorozat. 1. Köz­ének : Jövel Szentlélek Úristen (37. d.) 2. illőfohász: tartja Baksay Sándor esperes. 3. Az egyházi értekez­letek eddigi működéséről. Felolvassa Szőts Farkas theo­­lógiai igazgató-tanár. 4. Gondolatok egyházunk jövője felett. Felolvassa Farkas József theologiai tanár. 5. Választmányi jelentés az egyházi adó-reform ügyében, előterjeszti Szőts Farkas theologiai igazgató-tanár. 6. Bizottsági jelentés az egyházi fegyelem ügyében. Elő­terjeszti Haypál Benő budai lelkész. 7. Jelentések, Indítványok. 8. Közének : Az Ur én nékem (XXXIII. zs.) 9. Záróima: tartja Kálmán Gyula ságvári lelkész. Az értekezleti közgyűlésre minden érdeklődő egyház­tagot meghiv Budapest 1898 október hóban. Szilassy Aladár, elnök. Baksay Sándor, alelnök. Szőts Farkas, titkár. — Egyházkerületi közgyűlések. A tiszáninneni ref. egyházkerület Jánosiban tartotta meg rendes köz­gyűlését, szeptember hó 18—20. napjain, Kun Bertalan püspök és Bernáth Elemér egyházmegyei gondnok elnök­

Next

/
Oldalképek
Tartalom