Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
667 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LA P, 668 az evangéliomhoz. melyet hirdetel. A búskomor kedélyű Wexelst, a kinek a hite is sokszor ingadozott és csüggedt — kérdezték egykor, miként tud oly vigasztalólag és keresztyéni örömöt ébresztőén prédikálni ? 0 nagy búsan válaszolt: „nem értitek meg, bogy magamnak prédikálok?“ Nem szabad senkinek se beszélni addig a hitről és annak követelményeiről, mig azt saját tapasztalatából nem ismeri. Nem szabad sekinek se beszélni addig a bünokozta szenvedésről, mig maga is meg nem ismeri az Isten szerint való bánatot. Nem szabad addig másokat buzditani a megszentelődésre, mig magunk is megszentelődni nem igyekszünk. Mert különben bűnös játékot üzünk az evangéliommal, a mi megboszulja magát, mivel a megtérés iránt mindinkább eltompul és igazságérzete is fokonként semmisül. Melyik hű lelkipásztor tudja mindig elkerülni, hogy ne csupán magát s a maga élettapasztalatából prédikáljon ; holott tulajdonképpen a Krisztust kell prédikálnia ? Úgy van, e kettőt össze kell kötni. így mindig fájdalmasan érzendi a közbenvetést a között, a mit másoknak prédikál, és a mit saját életében fogyatékosán megtudott abból valósítani. Ámde ez által megtudod különböztetni azt, a mi a tied és a mit úgy vettél kölcsön Isten igéjéből és másoktól. Azután pedig vigyázva beszélj magadról, csakis akkor, midőn mintegy isteni figyelmeztetésből teszed, és sohasem azért, hogy bő tapasztalataidat és értelmiségedet fitogtasd. Ily módon gyakorold magadat az önmegtagadásban, úgy tekintsed ezt mint a jó lelkiismeret próbakövét. Sok ifjú lelkész a miatt megy tönkre, mivel egyszerre ébresztő prédikátor akar lenni, holott senki sem észlelte még, hogy ő is fölébredt volna. És tapasztalatokról, a hitnek örömeiről és szenvedéseiről beszélnek, holott az ő hitük is csak most kezd éledni, csak most teszi első gyermeklépéseit. Az ilyen eljárás nem helyeselhető, ennek a következménye rendesen a megállapodás és a gyümölcstelenség, mivel fantasztikusokká válnak s lelkűkben oly zűrzavar támad, hogy a valóság és a képzelet között nem tudnak külömbséget tenni. De van még egy másnemű kétszínűség is. Az ember ugyanis lassanként megszokja, hogy más legyen hivatalában és más a közönséges életben. Sokan észrevették már, hogy sok lelkész vasárnap erős,kegyes, kenetteljes és csupa hévség — köznapokon pedig nagyon is közönséges ember, mint a milyenek nagyon is sokan vannak; a kik talán nagyon is felötlő' hibákban leledzenek és tele földies érzelmekkel; igy aztán az emberekben megerősödik az a nézet, hogy a lelkész vasárnapi beszédét nem kell komolyan venni, abból sokat el lehet engedni, hisz ő maga adja rá a példát. Oly rettenetes veszélyt rejt magában ez a kétszínűség mind a lelkészre, mind pedig a gyülekezetre nézve, hogy az igazság és őszinteség követelményét nem lehet eléggé hangoztatni. Azt t. i., hogy a lelkész ne legyen kétfelé sántikáló, hanem mindig becsületes keresztyén és lelkipásztor legyen, még ha csak kezdő módra is. VVttyi-’s I;özÍEményEl$. — Lapunk azon m. t. barátai részére, kik a f. évi előfizetési díjjal még hátralékban vannak, mai számunkhoz utalványt mellékeltünk; kérjük annak szives felhasználását. — Iskolalátogatók. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter a pápai ev. ref. főgimnázium meglátogatásával s benne az állami felügyelet gyakorlásával az 1898- -99. tanévre Németh Antal dr. győr-tankerületi főigazgatót bízta meg; a csurgói ev. ref. főgimnáziumban e tiszteket Spitkó Lojos székesfehérvári főigazgatóra bizta a miniszter. — Császáron múlt hó 27-ikén volt a lelkészválasztás; e fényes s nagy jövedelmű egyház meghívás utján tiszt. Garcsik N. Sallai István esztergomi lelkész urat választotta meg. Gratulálunk úgy a választó gyülekezetnek, mint a megválasztott lelkésznek. — Szives tudomásul. A kér. és főisk. pénztár ez utón tudatja, hogy a kerületi internátusnál létesítendő Erzsébet-alapra beérkező szives adományokat egyszerre fogja nyugtázni e lapok hasábjain; az egyes adományokról épen ezért külön nyugtát nem küld. — A középiskolák revideált tanterve a jövő iskolai esztendőben lép életbe. Az országos közoktatási tanács teljes ülése az új tanterven lényeges javításokat tett, azért a miniszter a tervezetet visszaküldte a tanács állandó bizottságához, mely legközelebb a miniszter elé terjeszti munkálatát. Az új tanterv, mint tudjuk, sok tekintetben másolata a mi régi, felekezeti tantervűnknek s e szempontból méltán örülhetünk neki. Más részt azonban, ha meggondoljuk, hogy most is az örökös kísérletezést sínyli középoktatásunk, lehetetlen, hogy aggodalom ne szállja meg lelkünket ez újabb próbával szemben is. — Meghívó. A reformátusok dunamelléki egyházkerülete folyó évi október 17-én d. u. 4 órakor Budapesten, a lónyay-utczai főgimn. dísztermében egyházi értekezleti közgyűlést tart. Tárgysorozat. 1. Közének : Jövel Szentlélek Úristen (37. d.) 2. illőfohász: tartja Baksay Sándor esperes. 3. Az egyházi értekezletek eddigi működéséről. Felolvassa Szőts Farkas theológiai igazgató-tanár. 4. Gondolatok egyházunk jövője felett. Felolvassa Farkas József theologiai tanár. 5. Választmányi jelentés az egyházi adó-reform ügyében, előterjeszti Szőts Farkas theologiai igazgató-tanár. 6. Bizottsági jelentés az egyházi fegyelem ügyében. Előterjeszti Haypál Benő budai lelkész. 7. Jelentések, Indítványok. 8. Közének : Az Ur én nékem (XXXIII. zs.) 9. Záróima: tartja Kálmán Gyula ságvári lelkész. Az értekezleti közgyűlésre minden érdeklődő egyháztagot meghiv Budapest 1898 október hóban. Szilassy Aladár, elnök. Baksay Sándor, alelnök. Szőts Farkas, titkár. — Egyházkerületi közgyűlések. A tiszáninneni ref. egyházkerület Jánosiban tartotta meg rendes közgyűlését, szeptember hó 18—20. napjain, Kun Bertalan püspök és Bernáth Elemér egyházmegyei gondnok elnök