Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-04 / 36. szám
581 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LaP. 582 kíséreljük, „mert a ki gymnasiumot akar végeztetni leányával, elérheti czélját már más utón és máshol is“ hanem az, hogy örülnünk kell, miszerint a saját erőnkön, minden újabb anyagi koczkázat nélkül épen azt az intézetet állíthatjuk fel, mely a mai viszonyoknak leginkább megfelel. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy azok az eddig keletkezett leánygymnasiumok nagyon drágák s minekünk áll legkevésbbé érdekünkben, hogy e miatt oda s illetve az ezúton elérhető életpályákra csak kiváltságosok juthassanak be, a kik közéjaz anyagi képességet illetőleg a mi lelkészeink és középosztályu hitfeleink leánygyermekei csak igen kis részben tartoznak. Pedig az uj életpályák között, a melyekhez a gymnasiumi tanfolyam végzése szükséges ott van a tanárnői is, a miről Bállá ur megfeledkezett; s mivel telsőbb leányiskolákban és gvmnasiumokban csak ilyenek taníthatnak, nagy kárát vallja egyházunk, ha a reformált vallásu leányoknak ez irányú képzéséről is kellő időben nem gondoskodik. Dr. Horváth József. Jlárcza. Adatok a reformatio és ellenreformatió történetéhez. Hrádek (Nyitram. Lk. sz. 667, rk. 569, ág. ev 90.) Valamikor a plébánia és hitközség csaknem lutheránusokból állott és igen kevés katholikus lakott itt, úgy hogy a plébániát licentianusok kezelték egész 1728 ig. A hrádeki vár és uradalom birtokosai 1550-től fogva kizárólag lutheránusok voltak (Thurzó Zsigmond, Horváth, Viszolay stb, az utolsó Bercsényi kurucz vezér), nem csoda tehát, hogy olyan várurak és uagybirtokosok alatt a katholikusok ügye igen szomorú képet nyújtott. A középkori hűbérrendszer értelmében a jobbágyok uraik vallását kéuyszeritettek követni. Ez történt a hrádeki jobbágyokkal is, mert váruraik példájára, vagy hogy uraik kegyét megnyerjék, maguk is lutheránusokká lettek. Azonban midőn Rákóczy serege Romhány mellett leveretett 1750 jan. 22- ikén, a Rákóczyak hive, hűbérese, a temetvényi vár és uradalom utolsó lutheránus birtokosa gróf Bercsényi Miklós is menekülni^kényszerült; javai elkoboztattak és a kath. ágú Csáki grófi családnak és a nemes Sándor családnak királyi hübér gyanánt lettek adományozva; ezen kath. főurak alatt a katholikusok ügye a szomorú helyzetből csakhamar virágzóvá lett, többen újra visszatértek az egyház kebelébe. Később az áttérés annyira ment, hogy csak 7 család maradt meg az „eretnekségben.“ Álljon itt még mutatóba a hrádeki jelenlegi buzgó parochusnak a „pax“-ot hirdető erőteljes kifejezése : Hrádeken nemcsak a templom, a vallás, a belbéke, hanem az iskola is fel volt dúlva az eretnek mozgalmak által, a nép vad volt s úgy szólván csak is a Moravánban székelő jó és buzgó Jézus-társasági atyáknak köszönhető, hogy a szegény tönkre kínozott népet a lutheránusok és a keresztény czivilizácziónak valahogyan újra megnyerték/' Huorka (Nyitram, Lsz. 713, rk. 625, ág. ev. 72.) Hitelt érdemlő hagyományokból bebizonyított tény, hogy a falu lakossága valamikor majdnem egészen lutheránusokból állott és igen kevés katholikus lakott itt. Modor (Pozsonym Lsz. 4987, rk. 2531, ág. ev. 1930.) A népoktatás csendes munkását megzavarta, sőt egy időre meg is akadályozta a protestantizmus, de azért mint mindenben, úgy ebben is vakmerőén maguknak vindikálják a babért, mintha ők hozták volna létre a népoktatást, Luther tana Magyarországban is elterjedvén az Modorban is erős gyökeret vert; 1535 és 40 közötti években a modoriak megismerkedtek Luther tanával. A nép csakhamar megkedvelte az uj tant s 1637-ben pedig oly állapotok voltak itt, hogy a kath. hívők száma 10—20-ra megfagyván, a városban már kath. pap sem volt. Ez időtájban 1574. évben „ex senatus consulto“ szerkesztődön egy tanrend a protestáns iskolák számára. Semmi sem természetesebb, minthogy azt az állapotot a kath. iskola is sínylette. Nagy-Senkvicz (Pozsonym. Lsz. 900, rk. 870, ág. ev. 6.) A torony 1618-ban épült. A templomot köröskörül régi sáncza védi erőd alakjában, négy bástyával, melyen a töltések még ma is jó állapotban vannak. A templom tornyán, melynek teteje szép octogon, három jel különböztethető meg u. m. : csillag, félhold, kakas, ezek alatt pedig a kettős kereszt tündököl. Ennek eredete és jelentősége nem puhatolható ki *). lványi (Pozsonym. Lsz. 1202, rk. 1186, ág. ev. 6.) A község régi neve „Aychen“ volt s lakosai németek. A XVI. században „Aycha“ lett, a midőn a lakosság nyelve magyar volt, vallásra kálvinisták. Ezen időben a plébánia is megszűnt és Cseklészhez csatoltatott. Később a lakosság a kath. hitre visszatért, de a hegyi lakókkal összekeveredve teljesen eltótosodtak. így származott azután az Ivananya vagy Ivánka név. Nagy-Sár (Pozsonym. Lsz. 1883, rk. 1762, ág. ev, 11.) A Thurzó család lévén e vidéken a földesuraság 1561 körül itt jobbágyaira ráerőszakolta a lutheranismust, mi által nagy kárt tett a magyar nemzetiségnek, mert itt a magyar és tót nemzetiség érintkező határán ezen magyar, de tótokkal vegyes községekbe morva pásztorokat hozván papokul, a magyar lakosságot részint elijesztette, részint itt a tótságnak áldozatul vetette. Visszatérvén az egyházba 163U körül, a két utolsó Thurzó. a kik a szomszéd Szereden laktak, buzgón iparkodtak apáik hibáit helyrehozni és sógorukkal, a nagy Eszterházy Miklóssal egyetértvén, a katholikus vallásnak vissza is hódították a sáriakat, de a magyar nemzetiség visszaállításával már elkéstek. Csütörtök (Pozsonym. Lsz. 351. rk. 813, ev. ref. 5, ág. ev. 10.) Az 1781. évi Canonica Visitatio mondja, hogy a szt. István által épített templom 1681 táján a kálvinisták és lutheránusok birtokába jutott és csak 1765 körül, midőn a mezőváros Szelepcsényi György nyitrai püspök s később pedig esztergomi érsek birtokába ment át, adatott vissza a katholikusoknak. A templom délre fekvő *) E templomot én is láttam. Reám azt a benyomást tette, hogy eredetiteg a husziták építhették. A csillag, a félhold és a kakas, valamint a kettős kereszt jelentőségét magyaráznom pedig felesleges. A toronyon levő jelek egész történetet tártak eíibénk s ezért vettem fel én e sorozatba, P. J.
