Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-21 / 34. szám
553 IHJ NAN TÚLI PROTESTÁNS LAP. 554 Ha egyfelől tanitótársaink ki vétől nélkül alkalmazkodnak az olvasástanitás terén a képzőintézetben tanult s a gyakorlóiskolában látott módszeres eljáráshoz, s ha másfelől hatóságaink elvégre megtalálják az útját az iskolakötelezettek az egész iskolai éven át tárté) pontos iskolalátogatása biztosításának : (módszer tanítás és pontos iskolábajárás, ezek a tanítás sikerének általánvéve elengedhetlen alapföltételei) akkor az olvasástanitás csekély eredménye ellen fölhangzó panaszok bizonyára meg fognak szűnni. Ha sikert akarunk, adjuk meg a sikernek föltételeit; csodaszerek nincsenek, de nem is szükségesek ! II. Miután V. J. ur az ő rendszerének ismertetése után egyúttal könyvét a nyilvánosság előtt a főt. egyházkerületnek felajánlotta, legyen szabad erre vonatkozóan is jelezni szerény nézetemet. Y. J. ur kinyilatkoztatja, hogy ha a főt. egyh. kerület koszkáztatni nem hajlandó, ABC könyvét ő maga is szívesen kiadja, de „azon föltétel alatt, ha — próbaképen — legalább két esztendőre kötelezőleg elfogadtatnék használatra.“ Egy tankönyvnek próbaidőre való kötelező elfogadtatása, ez kissé különösen hangzik ! Úgy hiszem, V. J. ur is beismeri, hogy ha az ő munkája ebben a kedvezményben részesül, ugyanezt nem lehet megtagadni más szerzők ezen — vagy más szakbeli munkáitól sem. Már pedig — kérem szeretettel — az egyházkerület népnevelés-ügye nem „kísérleti telep !“ E munkát talán a népisk. bizottság is képes lesz megbírálni és ha az igen tisztelt szerző ur azon helyzetben lenne, hogy a bizottság véleményét nem találhatná megnyugtatónak: meglehetne azt biráltatni a bizottságon kívül is, minél szélesebb körben. De ha egy könyv értékét nem volnánk képesek másként megítélni, mint egyházkerületünk összes népiskoláinak két évi kisérlétezésre való szorításával: akkor nem lehet megérteni, hogy voltaképpen mire is jó hát az egyh. kér. népiskolai bizottsága és hogy mit ér azok fáradsága, kik egy-egy uj könyv bírálatának kellemetlen és hálátlan munkájára vállalkoznak ?! Es én arra volnék bátor kérni V. J. urat, hogy könyvének ne: „kizárólagos szabadalmazását,“ hanem: „engedélyezését" méltóztassék kívánni! Megvallom, hogy én egy tankönyv kizárólagos elfogadásának kimondásával; vagy esetleg az egyházkerületi tankönyv-monopoliumnak gandolatával (kivéve a vallástaniakat) nem tudok, megbarátkozni. Kiválasztva az elfogadhatókat, azok egyaránt való engedélyezését tartom helyesnek.— Ha ma egy könyv jó, holnap egy másik jobb lehet; de az is lehetséges, hogy ugyanaz sem válik be mindenütt ugyanazon mértékben. Szomorú dolog, ha a tanítónak nincs arra szabadsága, hogy több elfogadott jó közül (kerülvén azonban a gyakori változtatásokat!) az ő saját belátása, viszonyai szerint választhasson! Bölcsen mérsékelt szabadság a közügynek, kizárólagos szabadalmak mellékes czéloknak, külön érdekeknek szolgálhatnak. Béke velünk! T. K. Márcza. Adatok a reformatio és ellenreformatió történetéhez. Hazánk ezredéves fennállásának emlékére dr. Kornlóssg Eerencz, kanonok s egyházmegyei főtanfelügyelő hivatalos adatok alapján összeállította s főpásztori jóváhagyással kiadta „Az esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története“ ez. terjedelmes (4° 764 lap) és sok tekintetben érdekes és tanulságos müvet. E munkában egyes egyházak történetét az előre megállapított, pontozatok szerint az egyes parochusok, esperesek és tanítók gyűjtötték egybe s benne a reformátio és ellenreformatio korábál igen sok érdekes adat van felemlítve. Azt hiszem, nem végezek felesleges dolgot, ha az adatokat egész szárazon —• a nélkül, hogy akár pro, akár kontra egy betűt tennék hozzájuk — felsorolom. Talán akadnak majd mások, kik akár az egyik, akár a másik adatot kiigazítják, avagy bővebben megmagyarázzák. Azt hiszem, ezzel egyházunk történetének ismerete csak terjedni fog. Az adatok egyházanként felsorolva a következők: Csesztve (Nógrád vm. a lakosok közül jelenleg róm, kath. 314 ev. ref. 196) 1762-ben a protestánsok által elfoglalt kath. iskolaépületbe helyezett Králik Márton lutheránus tanítót rendeleti utón kergették ki onnan a helyébe Heinrich Imre kath. tanítót helyezték be, kit a lutheránusok insultáltak. Szmrcsina Mária főbünös ezért keményen meglakolt, mert Nógrád főispánja által 24 botbüntetésre ítéltetett. Lenge (Bars vm. lakosok száma: r. k. 745, ág. ev S.) 1737-ben a község összes lakossága a katholikus hitre áttért. Garam-Kövesd (Hont vm. lakosok száma r. k. 1026; ág. ev. 5: ev. ref. 1.) 1709-ig Graram-Kövesd Kicsindnek volt filiája. Ez onnan származik, hogy Kicsinden római katholikusok, ellenben Kövesden reformátusok laktak A reformátusok nagy számát az is bizonyítja, hogy templomuk is volt. Idők folytával a reformátusok száma mindinkább kevesbedett s a katholikusok pedig számban növekedtek; ami annak tudható be, hogy a katholikusok a herczegprimás által földadományokban részesültek. A reformátusok elszegényedve, vagy elhagyni kényszerültek a községet vagy felvették a kath. hitet. Halemba (Hont v. m. lakosok száma : r. k. 826 ág. ev. 2.) lakói még a múlt században helvét vallásuak voltak. 1777-től római katholikusok. A lakosok egy kis része ugyan, kik nem akartak katholikusokká lenni, a szóhagyomány szerint mintegy 4—5 család elköltöztek, a legnagyobb rész azonban katolikussá lett. Bars-Endréd 1757-ben a templom, plébánia és az iskolai épület a protestánsok által földig leromboltaott. Tergenye (Hont v. .m. lakosok száma: r. k. 390 ág. ev. 4; ev. ref. 180) községben 1856-dik év előtt csak öt katholikus család volt. Néved (Bars vm. lakosok száma: r. k. 1181 ág. ev. 3, ev. ref. 2.) Az iskola 1583-ban fennállott, mivel történeti hagyomány szerint a protestánsoktól viszafoglaltatott.
