Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

471 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 472 kolónia nem létezik. A drégelyi vár sziklafalai az idők folyamán elpusztultak; a református hívek azonban tömörülnek, erősödnek és gyarapodnak s fennen lobog­tatják a magyar kultúra és a vallás-erkölcsi élet zászlaját. A drégelv-palánki ref. egyházmegye, mely Losoncz­­tól a Dunáig terjed, — most legelősször B.-Gyarmaton, a vármegyeház kistermében tartotta évi rendes köz­gyűlését, Péter-Pál napán, junius 29-én. Itt gyűltek ösz­­sze a hívek még soha nem látott nagy számban, hogy leszámoljanak egymásnak működésükről, s hogy elintéz­zék ügyes-bajos dolgaikat. A közgyűlést zsoltár-énekléssel kezdték meg, majd Nagy Gedeon egyházmegyei elnök, diós-jenői lel­kész gyönyörű imát mondott el. — Ezekután gróf. Gyürky Abrahám egyházmegyei világi gondnok lelkes megnyitó beszédet tartott, mellyel az öszetartás meleg érzéseit keltette fel a megjelent hívekben. — A szép beszédet megéljenezték és jegyzőkönybe iktatják. Majd Nagy Gedeon felolvasta tartalmas évi jelen­tését, melyben az egyházi élet főbb mozzanatait, az egyházközségek beléletét, vagyoni viszonyait, az iskola­ügyeket s a jótékonyságok gyakorlását híven vázolta. Gróf Gyürky a felolvasott jelentés után azonnal felszólalt és a jelentésnek egyik momentumát ragadta ki, s ez az, hogy a drégcly-palánki ref. egyházmegyé­ben a felekezetnélküliségnek, mely a legkárosabb ha­tással van az organizált felekezetekre, még csak nyoma sincs. — Ezt — úgymond — nem lehet másnak tulajdo­nítani, mint annak az örvendetes lelki vezetésnek, melyet az esperes (Nagy Gedeon) és a lelkészek az egyház­megyében kifejtenek. Minél nagyobb az érdem, annál nagyobb—úgymond — az elismerés. Miért is indítvá­nyozta, hogy az esperesnek és papságnak jegyzőkönyvi elismerés szavaztassák. Kallós János egyházmegyei ügyész indítványára az esperes nagyszabású jelentése is a jegyzőkönyvbe jön. A napirendre kerülvén a sor, elhatároztatott, hogy jövőben a közgyűlések mindenkor Balassa-Gyarmaton tartassanak meg. Ezt maga gróf Gyürky indítványozta; azzal indokolta indítványát, hogy máshol soha sem jöt­tek Össze kellő számmal, B.-Gyarmatra, mint a most megjelentek nagy száma is tunusitja, igen könnyen el lehet jutni a minden irányú vasúti összeköttetés foly­tán. Oroszy Jenő verőczei lelkész Verőczét ajánlgatta, de amikor a hontiak közül Kovács Sebestyén Endre (a honti doktor) felszólalt, — Oroszy Jenő elleniditványa egészen cserben maradt s gróf Gyürky indítványa, mely­hez a losoncziak is készséggel hozzájárultak, — fogad­tatott el. A körlelkészi intézmény tárgyában, hosszabb esz­mecsere fejlődött ki. A tény az, hogy a körlelkészek nem teljesítik, de talán nem is teljesíthetik kötelessé­geiket s az iskolákat egyáltalában nem látogatják, bi­zonyára azért, mert az egyházközségek szétszórtan, tá­vol esnek egymástól s igy csak költséges utazással kö­zelíthetők meg. Szó volt arról, hogy egy fizetéses dé­­kánus választassák meg. — Kallós azt indítványozta, hogy az ügyet tanulmányozás végett adják ki egy bi­zottságnak. Oroszy a régi olcsóbb rendszer mellett szó­lalt fel, azonban kívánta, hogy a körlelkészek, szakítva a renitencziával, feleljenek meg minden kötelességeik­nek, az iskolákat látogassák s erről jegyzőkönyvet fel­véve, ezt az espereshez terjesszék be. A vizsgákon, úgy mint eddig a szomszéd lelkészek kötelesek megjelenni. Zeke Kálmán és társai, b.-gyarmati hívek kérvényt adtak be, hogy a b.-gyarmati református gyermekek hitoktatásáról gondoskodjék az esperesség, mert attól lehet tartani, hogy az itteni „kis nyáj“, mint ez a kér­vényben hangsúlyozva volt, szét oszlik. Oroszy rögtö­­nös intézkedést sürgetett. Gróf Gyürky világi elnök megígérte, hogy egy hitoktatói állás rendszeresítése vé­gett a vallás- és közoktatásügyi miniszternél személye­sen interveniálni fog. A nagymarosi egyház híveinek országos segélyiránti kérvénye pártolólag fel terjesztetik a kerülethez. — A Baldácsy-alap segély összegére az ipoly-pásztói ref. egyházat ajánlja az esperesség. Szabó Lajos dömösi uj tanító az esküt az espe­resség színe előtt letette. Zeke Kálmánnak, a b.-gyarmati ref. filia ügybuzgó gondnokának, a miért ezer forinton felüli összeget gyűj­tött a B.-Gyarmaton építendő templomra, elismerést szavazott a közgyűlés. A pénztárt bizottságilag meg­vizsgálták és rendben találták. A közgyűlésen Wladár Miksa nógrádvármegyei ág. ev. esperes is megjelent, a kit szívélyesen üdvözöltek. A déli 12 óráig tartó közgyűlést gróf Gyürky lendületes beszéddel fejezte be. Közgyűlés után társas ebédre jöttek össze. A veszprémi egyházmegye közgyűlése. Veszprémi egyházmegyénk junius 29-én, Veszprém­ben tartotta meg rendes évi közgyűlését Nyikos Kálmán esperes és Mórocza Kálmán egyhin. gondnok elnöklete alatt, a nagy munkaidő daczára is kedvezőnek mondható érdeklődés mellett, a mennyiben a 40-ből csak 2 egyhá­zunk nem képviseltette magát s odaadó érdeklődés mel­lett az összes — mintegy 50 — ügydarab letárgyal­tatok;. Esperes ur buzgó imádsággal megnyitotta a gyűlést s az Istenhez felemelkedett szivekben jótékony hatást gya­korolt most választott világi tanácsbiránk tek. Pál Dénes nyugalm. királyi főmérnök ur azon valóban nemes szivre valló kijelentése, hogy a benne helyezett bizalmat viszo­nozni óhajtván, a pápai főiskolában tanuló lelkész és tanitó fiák alumnium alapjának növelésére 100 frtot felajánlott s egy földtehermentesitési kötvényt szelvényeivel együtt a gyűlés színe előtt át is adott, s ha — úgymond — Isten életének kedvezend ezen alapítványát növelni fogja. Éljenzéssel fogadta a gyűlés ezen, nálunk szokatlan, fen­­költ gondolkodásra valló alapítványt s jegyzőkönyvi kö­szönettel adózik érette adományozónak. Vajha a nemes példa buzgó követőkre találna. A lefolyt évben történt tanitó választásokat, névsze­­rint a szentkirályszabadjai egyházba megválasztott Váczy Sándor, a szentistvániba Kenessey István, a rátóthiba Szűcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom