Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
393 394 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. KönyvismEnteíés. Thúry Etele : Az evangyéliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyház története. Pápa 18y8. Ára 70 kr. Egyházkerületünk érdemes aljegyzőjének neve, mint szorgalmas kutatóé, jóhangzásu a magyarprot. egyháztörténettel foglalkozók előtt. Lapunk olvasó közönsége s egyházkerületünk előtt pedig épen a kerület múltjának földerítésére czélzó munkásságát ismerik közelebbről. E lap múlt évi folyamában a kerület XVI. és XVII. századbeli történetére vonatkozó czikksorozata látott napvilágot, mely czikksorozat már némikép összefoglalása volt azon tanulmányoknak, melyeket Thóry Etele egyes egyházak és egyházmegyék történetének megírására folytatott. A fehérvárcsurgói, a zánkai, a révkomáromi s a szent-antalfai egyházak története, melyek nyomtatásban is megjelentek, a veszprémi és pápai egyházmegyék törtéuete, melyek még kéziratban vannak, megannyi előtanulmányul szolgáluak arra, hogy majdan egyházkerületünk története levéltári kutatások alapján megirható legyen. Thúry Etele azomhan ezen, első sorban ő reá várakozó feladat megoldása előtt egy másik feladatot oldott meg, melynél eddigi munkálkodását csak kisebb részben érvényesíthette, megírta t. i. a magyarhoni ev. rét. egyház történetét. Szükség volt-e egy ilyen kézi könyvre ? kérdhetné valaki tekintettel — hogy többet ne említsünk — Farkas József budapesti theologiai tanár nemes modorban irt kézi könyvére. Feleletünk "csak az lehet: igen is szükség volt. Az a 16 év, mely Farkas József könyvének megjelenése óta elhaladt, nem múlt el nyomtalanul épen az egyháztörténelem terén, mert hisz -— csak a legfontosabbra czélzunk — a Prot. Irodalmi Társaság 10 éves működése ezen a téren volt legsikeresebb, amenyi ben kidolgozott monográfiákkal, nem ismert okmányok közlésével az egyháztörténelmet jelentékenyen gazdagította, a kevésbé világos szakokat megvilágította s a téves adatokat kiigazította. De ugyanezzel párhuzamosan "haladt a magyarhoni általános történelemkutatásnak is nagymérvű fellendülése, mely átalános történet hazánk sajátos politikai viszonyainál fogva az egyház-történelmével 3 századon át a legszorosabban összefüggött. Szükség volt tehát egy munkára, mely az újabb kutatások eredményét összefoglalva mutassa' fel az olvasónak addig is, mig a széles mederben tervezett magyarhoni prot. egyházt.örténelem elkészülhet. Thúry Etele hasznára fordította ezen kutatásokat s könyvében különösen az életrajzi részletekben — több újabb s helyesebb adatot találunk; de kiegészítette könyvét azon legújabb események elbeszélésével is, melyek egyházunknak önkormányzata vagy az állammal és a többi egyházakkal való viszonya szempontjából fontosak. Thúry Etele épen úgy mint Farkas József, hazánk prot. egyháztörténelmét 4 korszakra osztja. Első korszak: A reformáczió elterjedése, megszilárdulása és tetőpontra jutásának kora, kezdettől a bécsi béke törvénybe igtatásáig (1517—1608. Második korszak: A létért való küzdelem szenvedő korszaka a bécsi béke törvénybe iktatásától a szatmári békekötésig (1608—1711). A harmadik korszak: Egyházunk törvényen kívüli állapotának néma szenvedő korszaka á szathmári békekötéstől a bécsi és linczi béke jogalapjára való visszahelyeztetésének idejéig (1711—1790). A negyedik korszak : A reformált egyház újra éledésének korszaka (1790-től máig). E négy korszak keretében adja elő a magyarhoni ref. egyház történetét a fontosabb események szerint csoportosítva, s mellőzve vagy csak néhol alkalmazva a királyok uralkodási évei szerint való felosztást. Főleg ebben tér el Thúry Farkas Józseftől, a ki a mohácsi vész után felosztásának alapjául főleg — bár ő sem kizárólag - a királyok uralkodását veszi, mert egyébként teljesen Farkassal egyező irányban halad. A munka nyelvezete világos, a népies felé hajló.— Száraz csak o’t lesz, hol — mint a 6. §-ban — sok adatot kell rövid helyen feldolgoznia. Egyes helyeken, különösen egyházunk válságos időszakainál, a nyelvezet lendületessó lesz, s mint ilyen építő hatású, s kölönösen növendékeknek ajánlható. Megemlítjük még, hogy Thúry Etele munkáját főiskolánk fáradhatlan buzgalmu gondnokának dr. Darányi Ignácz Onagyméltóságának ajánlotta és hogy a munka Ízléses kiállítása a főiskolai nyomdát dicséri. Ajánljuk a munkát mindazoknak, kik egyházunk dicsőséges múltja iránt érdeklődnek, mert egy használható jó segítőtárs lesz hazánk egyháztörténelmének, tanulmányozásánál, s mint ilyen megérdemli a minél szélesebb korban való elterjedést. —-l. jegyes IjCzÍEinényEly — Értesítés az 1898/9-ik tanévre. Azon szülőket vagy gyámokat, a kik leánygyermekeiket a dunántúli ev. reform, egyházkerületnek Pápán felállított leánynöveldéjébe óhajtják adni, az egyházkerületi gazdasági tanács megbízásából értesítem, hogy a felvételre f. hó 30-ig lehet jelentkezni Az eddig a pápai egyházmegye kormányzata alatt állott s egyházkerületileg segélyezett leánynevelő-intézet ugyanis a következő tanévtől kezdve az egyházkerület tulajdonába megy át és igazgatása alatt fog állani s a paedagogiai és egészségügyi kivánalmaknak teljesen megfelelő, tágas udvarral és térés parkkal ellátott s teljesen modernül berendezett épületben, az eddig u. n. új-kollégiumban nyer elhelyezést, melynek összes helyiségeit a most kiépített vízvezeték látja el a legegészségesebb forrásvízzel. Felvétetnek 10—15 éves, a polgári leányiskola alsó 4 osztályába járó növendékek, úgyszintén 8—10 éves, az elemi iskolát látogató leánygyermekek. A ellátási dijak: 200, 175, 150 frt, mely utóbbi díjfizetések kedvezményében tanító és lelkész, s szegény sorsú, kerületünkben ev. reform, vallásu leányok részesülnek. Jelentkezni lehet Németh István egyh. kér. és főisk. gazdasági tanácselnöknél; a kedvezményes dijakért való kérvények a főiskolai igazgató tanácshoz czimzetten szintén hozzá küldendők.
