Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
385 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 38G eleimet hoznak, a mi 15 évi adómentesség idejében meghaladja a 200,000 forintot, s miután ezalatt még béremelkedés is lesz, a törlesztási idő végéig meg fogja közeliteni legalább is a 600,000 frtot, a mi mérlegünk javára esik. Kolozsvári házaink és zsombori birtokunk nem hoznak annyira kedvező jövedelmezést. Kolozsvárit a bérviszonyok kedvezőtlenebbek mint Budapesten és zsombori birtokunk is igazgató tanácsunk s különösen az ellenőrzéssel megbízott tisztviselőnknek nagy erőfeszítésével hozza be az 5%-os bevételt. (Folyt, köv.) A Magyar prot. Irodalmi társaság gyűlése. Kedves Barátom! Becses lapod múlt számában a Magyar Prot. Irodalmi Társaság ez idei közgyűléséről hozott tudósításhoz kiegészitőleg még a következőket kivánom megjegyezni^ Az ünnepélyes közgyűlést megelőző napon választmányi ülés volt Hegedűs Sándor elnöklete alatt, mely a közgyűlés tárgyait készitette elő s a folyó ügyeket intézte el. Szőts Farkas titkár jelentést tett a Koszorú ügyéről. Szomorúan konstatálta, hogy az idén feltűnően kevesebb fűzet kelt el, mint tavaly. Eddig minden évben fokozatosan emelkedett az eladott füzetek száma, de az idén visszaesett az első évire. A minek oka az idei gazdaságilag rossz esztendő. Reméljük, lelkészeink buzgalma ismét fel fogja emelni ezt a számot. Az idén ismét 10 füzetet adunk. A meginditott házi kincstár további kiadása szünetelni fog addig, mig az első e nemű kiadványnak, a gyönyörű „Csendes óráku-nak példányai el nem kelnek. A monográfia valaminél kisebb lesz, mint eddig volt némelyik. A választmányi gyűlésen jelentetve be Szász Domokos püspök ur ezer forintos alapítványát, melynek rendeltetése az lesz, hogy a társaság e tőke felhasználásával adja ^ki a theol. tanároknak kéziratban levő theologiai könyveit rendre, oly formán, hogy ha egyet kiadott, mikor annak eladásából az 1000 frt tőke újra befolyt, akkor kerül a sor a másik munkára és igy tovább. Az első kötet lesz Kálvin Institutiójának magyar fordítása, mely Nagy Károly theol. tanár tollából kerül ki s már annyira van, hogy sajtó aló rendezhető. Ami az anyagi ügyeket illeti, határozatba ment, hogy a tagsági dijak behajtására minden lehetőt elkövessen a titkár és pénztárnok, mert biz azok gyéren folydogálnak be. Sok meg épen behajthatatlanná lett. Ezeket törölni kell, hogy ne figuráljanak tovább a társaság követelései között. Szomorú dolog ez és az idők intő jele ! A taggyüjtés erélyes megindítására kellene már gondolnunk. De hogyan ? Hiszen van taggyüjtő bizottságunk; de hiába annak is minden buzgalma! Hiában, csak úgy van az, hogy a mig a lelkek az evangélium buzgó szerelmére fel nem ébrednek, addig minden jó dolgunk csak kelletlenül, álmosan folyik. Mert egy a szükséges dolog. Ha ez meg van, minden meg van. Ha az nincs, semmi sincs. Az ülés legfontosabb tárgya volt a magyar bibliai ■lexikon kiadása. A kiadás anyagi oldalára nézve az lett a megállapodás, hogy a buzgó alelnök alkalmas időben konferencziára hivja össze a két testvéregyház nagyjait, s gyűjtést indít e nemes czélra. Minél több pénzt igyekszik összegyűjteni, hogy igy minél olcsóbbra lehessen tenni a lexikon előfizetési árát. Mert majd mikor a gyűjtés eredménye ismeretes lesz, akkor fog a lexikon előfizetési ára megállapittatni, s akkor fog az előfizetők gyűjtése megindulni. Egy tagtársunk Németországba utazván, az elnökség részéről már fel is kéretett, hogy a szükséges clichék megszerzése iránt tegyen tudakozó lépéseket. A szellemi részt illetőleg határozatba ment, hogy alapul a Calvi bibliai lexikon vétessék s Kenessey Béla szerkesztő a felkért munkatársakat hivja össze konferencziára, a mikor erre szükség lesz. A tanácskozó közgyűlés nyomban a választmányi ülés végeztével tartatott meg, s ugyan ezeket a dolgokat tárgyalta, de nagyon röviden, mert a tagok nagy része a választmányi tárgyalásokon is jelen volt, s némileg részt is vett bennök. A másnap lezajlott ünnepélyes gyűlésről már adtál tudósítást. Ismertetted Kenesey Bélának szép, evangelumi mélységekkel ékes predikáczióját s az eluöklő Hegedűs Sándornak egyházpolitikai esemény számba menő szép megnyitó beszédét. Engedd meg, hogy én itt most a felolvasásokról szóljak nehány szót. Szőts Farkas titkár jelentésében a társaság működését ismertette. De nem tisztán száraz adatok felsorolásával, hanem gondolatokban gazdag, eszméltető, buzdító megjegyzésekkel is. Gróf Kun Géza felolvasása valóban méltó volt ez európai hirü református tudóshoz. Tárgya a vallásos Öntudat ébresztésének s ébrentartásának szükségessége volt. Mindenek előtt kimutatta széles alapokra fektetett s nagy tudományra valló okoskodásává', hogy a vallás az embenek belső, vele született és elidegeníthetetlen tehetsége, mely egy népnél igy, másnál úgy, de mindeniknél nyilatkozik valahogy. Azután kifejtette, hogy a vallás az erkölcs egyedüli alapja. Az államok, nemzetek életének pedig csak egy czélja lehet: az erkölcs. A mely vallásnak a legjobb az erkölcse, az a legjobb vallás, s a legáldásosabb a nemzeti életre. Kimutatja aztán ez alapon a keresztyén valláserkölcs tökéletes voltát, s buzgón int ennek művelésére. Különösen megszívlelendők azok az intései, melyeket a két protestáns egyház tagjaihoz intéz. Kivált az, hogy a szent czélokért szent eszközökkel küzdjenek, s az, hogy éljenek a biblia olvasására és tanulmányozására való szent előjogokkal. Lelkes éljenzés és szűnni nem akaró taps jutalmazta a szép felolvasást. Ezután következett Stromp Lászlónak művészileg szép nyelvezettel megirt tanulmánya Masznyik Endre művészileg szép előadásában. Apáczai Cseri Jánosról szól, a kinek tudományos meggyőződéséért oly sokat kellett szenvedni, s a ki Gyula-Fehérvárról elüldöztetvén, alapitója lett a kolozsvári ref. kollégiumnak. Tapssal, éljenzéssel adózott ennek is a szép számú, müveit közönség. Szász Domokos püspök ur bejelentette már említett alapítványát, a mit a közgyűlés hálával és lelkesedéssel fogadott. Ez történt röviden a zöld asztalnál. A fehér asztalnál meg az, a mi szokott. Az ismerkedési estély jó ke-
