Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-05 / 23. szám
371 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 372 kozónőt, az igazak számára tartott lelki-testi javak bőségével ! — A takácsi-i ev. ref. nőegylet háromévre ismét megalakult, 40 taggal. Jellemző az alakulásnál, hogy az egyletnek izraelita tagja is van, és hogy a választmány egyik tagja a helybeli testvér ág ev. nőegylet elnöke is. Az egylet első ténye, hogy a Nagy- Pénteki társaságra 1 frtot szavazott meg és hogy a választmányi tagok közül Wlasits Györgyné és Pámer Jánosné úrnők önként ajánlkoztak újabb tagok gyűjtése és az évi tagsági dijak beszedésésére, miért is az ülés nekik köszönetét szavazott. — A horvát-szlavonországi ág. és helv. hitvallású evangélikusok egyházi jogviszonyait szabályozó törvényjavaslat (a zsinati tözvények) május hó 7-én nyert szentesítést s 23-án hirdettetett ki a hivatalos közlönyben. 7-dike a jubileumi kiállítás megnyitása, 23-dika Savonarola halálának 400 éves emléknapjával esik össze. — A Nagypénteki Ref. Társaság választmánya máj 23-án tartott ülésében kimondotta, hogy miután a társaság vagyona — az ingatlanokat nem számítva — kézpénzben 20,000 írtra növekedett, alkalmatosnak látja az időt arra, hogy az Otthon építéséhez hozzáfogjon. A székes-főváros a 1,500 frtnyi épitési segélyt, hat esztendei részletre osztva, megszavazta; ajótékonyczélu állami sorsjáték jövödelméből is nagyobb összeget lehet reményleni; a gyülekezezetek nagypénteki gyűjtése, a konfirmándusok adakozása azt mutatja, hogy sokfelé élénk áldozatkész szeretettel támogatják a társaság törekvését. A választmány megfelelő terv készítésére bizottságot küldött ki a saját kebeléből. Pr. E. I. L. A Lorántffy Zsuzsa ima-egyesület a maga legszebb napjai közé számíthatja május 16-dikát. Ekkor jelentette be az elnökség a társaság két buzgó tagjának az egyesületi helyiség alapjára eszközölt gyűjtését. E szerint Odeschalchy Gyuláné herzegné ivén 4500 frt, gróf. Károlyi Tihorné ivén 4050 frt jött össze; a két úrnő gyüjése tehát összesen 8550 frt. Pr. E. I. L. Örül a lelkünk, mikor e két ifjú társaság nagy előhaladásáról érsetesül. Hiába: lélek az, a mi megelevenít! — Hetek, hónapok folyamán több, igazán derék és részletes ismertetésre méltán számítható könyv érkezett szerkesztőségünkbe. Eredetileg az volt a szándékunk, hogy érdemlegesen fogjuk ismertetni mindegyiiket; de most már be kell látnunk, hogy lapunk szűk kerete miatt ezt nem tehetjük. Formaszerü könyvismertetés helyett tehát csak e rovatban mutatjuk be őket. 1. „A nő“ két beszéd Monod Adolftól; fordította Szilassy Aladárné. Ára 1 frt. A „Lorántffy Zsuzsánna nőegylet“ javára. Budapest. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 1898. Az első beszédben a nő hivatásáról? a másodikban a nő életéről olvashatunk. Akaiéban kitűnő két beszéd, szorosan bibliai alapon, mélységes emberismerettel, nagy tapasztalattal írva. A Lorántffy Zsuzsánna nőegylet ki váló elnöknője igazán becses munkát juttat hitsorsosai kezébe. Vajha ne lenne olyan papi és tanítói család, a melynek asztalán ott ne lehetne látni ezt a tartalmas, külsőleg is igen csinos könyvet, hogy itt aztán egyebek is szemtől-szembe látván azt: törekednének megszerezni. 2. Az evangeliom szerint reformált tiszántúli egyházkerület Egyházi Értekezlete 1897. szept. hó 21-én, Szatmáron tartott közgyűlésének Emlékkönyve Debreczen, 1898. A 172 lapra terjedő füzet ékesen szól arról a buzgóságról, a melylyel ez a legnagyobb egyházkerületünk az egyházi értekezlet ügyét felkarolta. Magában foglalja a következő beszédeket és értekezéseket: I. Imádság és beszéd Széli Kálmántól. II. Megnyitó alelnöki beszéd. Balogh Ferencztől. III. Javaslat az egyházi adózásról, a belliivatalnoki fizetések rendezéséről s az egyházfentartási alapok létesítéséről Kis Albert, Ferenczy Gyula, dr. Bartha Béla és Dicsőfi Józseftől. Ferenczy Gyula bizottsági előadó beszéde. IV. Javaslat a lelkészképzésröl. Szabó János és dr. Erdős Józseftől. AT. A lelkipásztori gond régi kipróbált eszközeiről, Gergely Károlytól. VI. A protestáns felső leánynevelés ügye és érdeke Szatmáron, Tabajdi Lajostól. VII. A diakónusi intézmény szervezése, haszna, hatása egyháziasság s valláserkölcsi szempontból. Garzó Gyulától. Ezután következnek: alelnöki jelentés, indítványok (5)> körlevél és meghívó és a szathmári közgyűlés jegyzőkönyve. A függelékben az alapszabályok, az értekezlet számadása és az értekezlet tagjainak névsora. 3. A szászvárosi ev. ref. Kun-kollgium története. Irta Dósa Dénes tanár. Ára 3 korona. Szászváros. A 210 lapra terjedő füzet élén közölve van gróf Kun Kocsárd arczképe. Az iskola történetét a következő czimek alatt beszéli el a tudós szerző: I. időszak. A szászvárosi iskola a helybeli ev. ref. egyházközség hatósága alatt. (3—36 1.) II. időszak 1799—-1848 évig (37—38 1.) III. időszak 1849—1895. évig. (79—197.1.) Az ev. ref. Kun-kollégium könyvtárának állapota 1896 jan. havában. Kimutatás 1870—1896. a kollégium tanulóiról és az 1881—1896 években érettségi vizsgát tett növendékekről. 4. A pesti református egyház 101 éves története. Irta Farkas József a budapesti ref. theologiai akadémia tanára s a ref. egyháztanács jegyzője. Kiadta a budapesti ref. egyház. Kapható Kókai Lajos könyvkereskedésében. Ára 1 frt 50 kr. 384 lap. A derék munkát, mely a pesti ref. egyház bámulatos fejlődését oly élvezetesen beszéli el, részletesebben fogjuk ismertetni. Ifi vedeli os íjász. Pályázat A mezőföldi egyházmegyéhez tartozó kenesei ev. ref. egyházban megüresedett lelkészi állásra, melynek évi javadalma 1735 koronában lévén megállapítva az egyház III-ik osztályú. Pályázók felszerelt kérvényeiket folyó évi június 12-ig Sziics János espereshez küldjék be Enyingre. Kelt Komáromban, 1898. május 18-ikán. Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János* Pápán 1*98 az ev. ref föta oda betűivel ny. Kis I iv d r.
