Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-08 / 2. szám

29 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 30 —- Mit köszönünk a reformácziónak ? Irta dr. Zimmermann Pál bécsi evang. lelkész. A II. bővített ki­adás után magyarra fordítva, Hódmezővásárhelyen jelent meg ez a 30 nagy lapra terjedő munka. Kapható Hód­mezővásárhelyen, Tereli Gyula népiskolai felügyelő lel­késznél. Ara 5 kr, azaz öt kr. A tiszta jövödelem a hód­mezővásárhelyi ref. „Jótét“ egyesület javára fordittatik. E kis munkával igen jelentékenyen gyarapodott ismét a népszerű, építő vallásos irodalom. Helylyel-közzel ugyan kissé magas a színvonala, úgy, hogy meglehetős jártas­ságot tételez föl az egyháztörténetben, de, egészben véve föltétlenül nagy az építő ereje azokra is, a kiket szoro­sabb értelemben véve nevezünk népnek. Nemcsak arra alkalmas, hogy kétségtelen világossággal indokolja a refor­­máczió szükséges voltát, hanem arra is, hogy szép rend­ben és következtésen felmutatva a reformáczió által életre költött s ma már még a katholikus népek életét is jórészt uraló elveket, büszkeséget és nemes önérzetet öntsön a protestánsokba s meggyökereztesse azt a meggyő­ződésüket, hogy minden hitegetés és rosszindulatú erősza­koskodás daczára is folyton több és több hívet szereznek maguknak a reformáczió által a tudatlanság és babona vészes tengeréből felszínre hozott drága igazságok. Bár minden egyházközségben legalább 50 példányban volna meg. Konfirmációi ajándékul is melegen ajánljuk. — „Protestánsok kongruája“. Az Alkotmány czimü napilap múlt évi decz. hó 29-ikén megjelent számában a fönt írt czimmel vezérczikként egy csodaszülött látott nap­világot. Hogy micsoda nevet adjunk neki, bizony bajos kitalálni. Én „Ciericalis soczialismusnak“ nevezem el. A czikk írója igen felháborodik azon, hogy Wlassics vallás­ügyi miniszter ur, „a nem katholikus felekezetek lelkészt il­letményének kiegészítésére még a költségvetés előtt a Ház elé fogja terjeszteni a törvényjavaslatot.“ — Szerinte a róni. kath. papságról kellene előbb gondoskodni; az jobban megérde­melné, hogy gondoskodjék fizetéséről az állam. Hát per­sze, a rom. kath. papoknak sokkal több a gondjuk, na­gyobb a családjuk ; meg aztán a biblia is azt mondja: „A kinek van, annak adatik és inkább bővölködik, de a kinek nincsen, a mije vagyon, az is elvétetik tőle.u A protestáns lelkész „testvérek“ különben is jól hozzá szoktak már a nélkülözéshez, nem oly nehéz hát nekik a várakozás; a kath. papok azonban már a semináriumban nagy kényelem­mel élnek. Szép a czikkirótól, hogy mindég testvérekül említ bennünket, csakhogy ez a testvériség egyszerre az önző Káint juttatja eszünkbe, meg a ravasz Jákobot: sze­retne agyonütni bennünket, szeretne kijátszani fiúi jo­gainkból! Azt Írja, hogy szegénységünknek magunk vagyunk <iz okai; miért nem csatolunk össze 5—6, talán 10 egyhá­zat, eunek lelki gondozását elvégezhetné egy lelkész. Hm, tetszetős tanács, szép tanács; de mégsem kérünk belőle. Hisz így is folyton ki van vetve a háló, a főhalászmester utasítása szerint; hát még ha itt is, ott is pásztor nélkül maradna nyájunk! De mire is ezéloz a czikkiró azon kifejezésével, hogy „mi vagyunk az okai, hogy szegények vagyunk.“ Ha jól sejtem arra, hogy ha meghallanánk azt a nagy harangzúgást Rómából és bemenuénk az alkolba: miilyen boldogok lehetnénk mi akkor! Tovább menve a népesség arányán azt következ­teti, hogy a plébános jobban megérdemli a „dotátiot“, mint a ref. lelkész — itt már csak a ref. lelkészt említi!— már annál fogva is, mivel számítása szerint nálunk 1114 lélekre esik egy lelkész, holott a róni. kath.-nál 2260 lé­lekre esik egy plébános. Én nem igy tettem volna, a lel­készek súlyát vettem volna fel alapul; megmértem volna minden plébánost az elsőtől az utolsóig, hány kiló; ugyan­ezt tettem volna a ref. lelkészekkel is és a nagyobb súly­nak adtam volna az előnyt. Természetes: a nagyobb súly, ha nem is mindig, de többnyire a könnyebb életmódot jelenti; a könnyebb életmódhoz pedig több péuz kell . .. A munkás nem mulatság, hanem nyugodalom után vágya­kozik; ez pedig nem kerül pénzbe. Egyébiránt jobb volua, ha az ilyeu tendeutiosus elmefuttatások helyett oda hatna, hogy az elvett protestáns javak adattassanak vissza a protestánsoknak, ha ez megtörténnék, bizonyára nem lenne protestáns lelkész, a ki bárhol is keresné fizetése felemelését; mert azokból bőven kikerülne nem 800 frt, hanem még jóval nagyobb minimum is. Pax! Mező-Eörs. Zsoldos Sándor ev. ref. lelkész. — Útmutató. Bibliai lészek és gondolatok az 1898. év mindennapjára. Kiadja a Lorántífy, Zsuzsánna-egylet és a Budapesti Ref. Ifjúsági-Egylet. Ara 5 kr. = 10 fii. 12 pld. 50 kr. (I korona), 30 pld. 1 frt (2 korona), 50 pld. 1 frt 50 kr. (3 korona), 100 pld. 2 frt (4 korona). Ez útmutatóhoz a következő jegyzetek és felhívás vaunak csatolva. 1. A budapesti ref. ifj. egylet evangéliumi ala­pon álló ifj. egylet, melynek elnöke; Szilassy Aladár, közigazgatási bíró. Összejövetel (Kálvin-tér 7, hátsó lép­cső, I. em.) minden csütörtök este 7-kor. Minden ifjú szí­vesen láttatik. 2. A Lorántfíy Zsuzsánua-egylet evangé­liumi keresztyén nőegylet. Élnöke: Szilassy Aladárné. Összejövetelek a télen át hétfőn d. u. fél 4-kor (Kálvin­­tér 7, II. emelet, saroklépcső), a mikor is uj tagok felvé­tetnek. 3. Az e könyvecskében kiadott részeket és gon­dolatokat az amerikai konfirmáltak szövetsége gyűjtötte össze s magyarra Blecher, stettini segédlelkész úr szíves­sége folytán fordíthattuk, a mit is itt kötelességünknek tartottunk megjegyezni. 4. Kérjük azokat, kik e könyvecs­két kezükhöz kapják, hogy alapítsanak evangéliumi ke­resztyén szellemű nőegyleteket, ifjúsági és férfi-egyle­teket, és nyerjenek meg minél többeket a Szent-írás szor­galmas tanulmányozására, s e végből ajánljuk az útmuta­tót .. . Valamikor általános jó szokás volt a biblia olva­sása: magyar hazánkban, ma nem az már. Pedig a bibliát hasznos dolog olvasgatni, nem szokásból, hauem azért, hogy belőle vigaszt, erőt, hitet és szeretetet meríthessünk. Hiszen, ha hasznos az ásványokkal s növényekkel való foglalko­zás, ha érdekes a csillagok útjának megismerése, ha hasz­nos az állatok tanulmányozása, s ha a műveltséghez tar­tozik, a költők és tudósok, — gyarló emberek — gondola­tainak megismerése, bizonyára még hasznosabb az Isten gondolatainak megismerése a bibliából, abból a könyvből, a melyet még egy hires hitetlen ember is az emberiség nagy vigasztaláskönyvének nevezett. — A biblia azonban nagy erdő. E kis könyvecske útmutató akar lenni benne. Használd ez útmutatót s meglásd, nagy kincset szerzesz lelkednek. — Novemberi házasságok. A m. kir. központi sta­­tistikai hivatal Havi Közleményeinek legújabb füzete sze­rint november havában Magyarországon és Fiumében 21324 házasságot kötöttek, ebből 696 esik Budapestre. Aránylag legtöbb házasságot kötöttek a Duna-Tisza közén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom