Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
347 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 34S sok, munkások vagytok és mindezekért megáldott titeket az Isten jóléttel, megelégedéssel, boldogsággal. — Azonban ezek után meg kell említenem azt is, hogy gyarlóság, fogyatkozás is van ti bennetek, mivel tudva, hogy a tehetősebbek a szegények iránt résztvevő szeretettel nem viseltetnek, viszont a szegényebb sorsnak a gazdagok iránt irigyek. Ez a baj. Hát nem tudjátok mit mond az irás: A gazdag ás a szegény összetalálkoznak, mind a kettőt pedig az Ur szerzi. Az emberi társadalom csak úgy lehet boldog, ha a gazdagok és szegények egymásmelleit békességben élnek s egymásiránti kötelességeiket híven teljesitik. Hogy a jó Isten titeket erre segítsen, jertek imódkozzunk. . . . Isteni tisztelet végeztével meglátogatta a Főpásztor az iskolát s miután a növendékeknek igen szép előmeneteléről meggyőződött, megköszönte Biró József tanító urnák szives fáradozását, buzgalmát. Végül megvizsgálta az egyházakat, melyekben példás rendet talált. XI. Lábod, Hosszujalu, Nagykorpád. April 28-án következett Lábod, a hova behívatott hozzátartozó leányegyháza: Hosszujalu és Nagy- Korpád anyaegyház. Az indulás reggel 8 órakor történt harangzúgás és taraczklÖvések mellett. A h.-szt.györgyi banderisták kisérték a menetet a besenyői határig. Elől haladt tek. Fenyossy Ödön főszolgabíró ur, azután Meller Rudolf h.-szt.-györgyi bérlő ur díszes négyes fogatán főt. mélt. püspök ur az esperes úrral, mivel Körmendy Sándor egyker. főjegyző ur haza utazott, hogy egyházának másnap leendő meglátogatása következtében a szükséges intézkedéseket megtehesse, a többi kocsikon a kiséret. A besenyői, határnál várakozott tek. Elm* Sándor n.-atádi főszolgabíró ur, mint járásának kezdő pontján, az egész lábodi intelligentia élén hat kocsival, 8 lovasból álló bandériummal, a mely meglepő látványt nyújtott, széles ujju lobogó inggel, a kalap mellett árvaleány-haj bokrétával. Az üdvözjő beszédet a n.-atádi járás kezdetén tek. Elm Sándor főszolgabíró ur, a lábodi határnál Tóth István községi bíró tartotta. Hosszú kocsisorban, méltóságteljesen haladt a menet a felállított és szépen díszített diadalkapukon keresztül, harangzúgás és mozsárlövések között lelkesült örömnyilvánitások mellett a lelkészi udvarra, hogy a szeretett főpásztort Nagy Lajos helyi lelkész fogadta rövid üdvözlő beszéddel s az erre adott szent lelkesedésre ragadó válasz után, Csór Irma árva leányka egy szép virágcsokrot adott át főt. püspök urnák, leány társai nevében, tiszteletük jeléül. Az isteni tisztelet d. e. 10 órakor tartatott meg, s nt. Szabó Ferencz n.-korpádi lelkész urnák szent áhítattal és ihletettséggel elmondott imádsága után .hangzott el azon pasztorális beszéd, a mely az egész közönséget elragadta és könnyekre fakasztotta. Elmondotta a Főpásztor, hogy a hozzá érkezett hiteles értesítésekből arról győződött meg, miszerint az ide gyülekezett hívek Istennek házát szeretik s érzik a zsoltáriró ezen magasztos szavainak igazságát: Jó dolog az Urat dicsérni .és hálaadással magasztalni szent nevét az ő hajlékában.“ De nemcsak érzik ezt, hanem iparkodnak a szerint cselekedni is, jól tudván, hogy a hitnek és az emberi szívben rejlő érzelmeknek gyümölcsöt és kell teremni a jó cselekedetekben; nem felejtvén el azt, hogy gyümölcséről ismerhető meg a fa, s minden fa mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik. Úgy tudom, hogy ti mindenkor meghalljátok ama hívogató szót: jöjjetek én hozzám mindnyájan kik megfáradtatok és megvagytok terhelhetve, én megnytatlak titeket, u és lelki ruhába öltözve, az az hittel és szent fogadással járultok a szent asztalhoz az isteni ígéreteknek elvételére és ebben a tekintetben nagyon magasan felette állótok sok más gyülekezetnek. Hogy e gyülekezetben a legszebb egyetértés van a külömböző felekezetek közt azt értem, mert erre a ti dicső emlékezetű földes uratok gróf Széchenyi Ferencz adott példát, a kinek segedelmével épült im e díszes templom, itt a Sionnak hegyén, melyhez hasonló kevés van e vidéken. Ez a kör színvonalára magasan felemelkedett család volt az, a mely először átértette és felfogta a zsidó Gamaliel ezen szavának igazságát a reformáczió feltűnése és terjedésével: „ha emberektől vagyon e tanács és dolog semmivé leszen, ha pedig Istentől van, ti el nem ronthatjátokkérte a híveket, hogy e nemes esalád iránt kegyelettel viseltessenek és a felebaráti szeretetet, egyetértést, békességet ápolják és növeljék. Megemlítette még, hogy a gazdálkodási viszonyok folytán e gyülekezetek hívei erősebb kisértéseknek vanvak kitéve, mint más hittestvéreik, mert az anyagi gyarapodásra több körülmény hat közre. Egy felől ez nagy szerencse, mert a kenyér megszerzését könnyíti, a jólétet biztosítja, de másfelől hatalmas kisértő ez egyfelől a kevélységre, elbizakodásra, másfelől az erkölcsökben való sülyedésre. Itt lehet ám elmondani e sok és külömböző kenyérkeresetre Mózesnek ezen szavait: „Íme áldást és átkot adtam élőtökbe, tőletek függ, hogy melyiket választjátok,u A könnyű kenyérkereset módot nyújt a vagyonosodásra, de ebből származik egyfelől az a kevélység, mely így szól: Kicsoda az Ur, hogy engedjek neki ?u másfelől a mértékletlenség, mikor valaki a könnyen szerzett pénzt még könnyelműbben dobálja ki, pazarolja el és mikor ez nem elég, eltékozolja még az apai örökséget is. így lesz a könnyű kereset átokká, igv lesz olyan kés, melylyel a meggondolatlnn magát sebzi meg. Másik oldala az anyagi gyarapodás eszközének az, hogy a hol sok pénzforrás nyílik, oda mindenfelől tódul a nép s mint a testi betegséget, úgy a lelki nyavalyát is behurczolhatják. —- Az ilyenek állandó betelepedésre nem számítva, becsületre keveset vagy semmit sem adnak s rosszpéldaadásukkal a jókat megmételyezik *). Ha valahol, ügy itt lehet el*) E beszédben czélzás van arra, hogy a vasúti forgalom és a keményítő gyár sok munkást foglalkoztat és a közös hadügyminisztérium által felállított csikótelepnél állandóan — de folyton váltakozva — egy század katonaság van a pusztákon.
