Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-22 / 21. szám
DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 332 331 gasztalta őket azzal, hogy mint a természetben ború után derű következik, úgy egyházuk életében is e mostani borongós időszak után eljövend a felvirágzás ideje. — Istennek kegyelmét, áldását kérte az egész gyülekezetre. Ezután az iskolás leányok sorfala közt bement a lelkészlakba, meglátogatta az ágy fenekéhez szegezett agg lelkipásztort és megtekintette az impozáns templomot. Hová jutottunk! A szomszéd kis egyház lelkésze fogja gondozni a darányi egyházat. Ezután csatlakozott a menethez a darányi egyház bandériuma, a határszélnél az istvándii egyház küldöttsége. Istvándiba megérkezvén, Begedy István lelkész ur üdvözölte a Főpásztort. A lelkészlak ős templom megtekintése után 8 istvándii lovas által kisérve indult tovább a menet Gsokonyába. A határszélnél az istvándii bandérium tisztetetteljes üdvözlés után visszatért. — A csokonyai bandérium és a politikai község képviselőtestülete pedig a határszélnél már várakozott s ezeknek élén a községi jegyző tartott szép üdvözlő beszédet. Vili. Csökönya, Komlósd, Ujnép. Egyrészt a hosszú ut, másrészt a két helyen való megállapodás következtében 11 órakor érkezetünk Csokonyába, a belső-somogyi egyházmegyének legfényesebb egyházába. — A gyönyörű diadalkapun keresztül haladva, a lelkész udvaron Széky Elemér helyi lelkész fogadta a magas vendéget, szemmel alig áttekinthető sokaság élén. Ezután a dalárda adta elő a helyi lelkész által irt üdvözlő éneket s ennek elhangzása után megköszönte püspök ur e nem várt ünnepélyes fogadtatást. Végül egy kis leányka — gyönyörű vitágcsokrot nyújtott át — szép és megható szavakkal. Kettős harangszó hivogatta a híveket templomba, a mely bár elég tágas, de azért csak alig tudta felét is befogadni a sokaságnak. Széky Elemér helyi lelkész ur mondott rövid imát, az énekkar énekelt alkalmi ■darabot s ezután tartotta meg püspök ur pasztorális beszédét. Szivének, lelkének teljes örömét fejezte ki a felett, hogy e gyülekezetét úgy anyagi, mint valláserkölcsi tekintetben oly magas fokon látja. Mindezeknek bizonysága az, hogy az Isten irgalommal, kegyelemmel viseltetik e gyülekezet iránt, a melynek oly hitbuzgó ősei voltak. Megemlitette az egyház történetéből, hogy a 18-ik század közepén a templom elvétetett, a lelkész — ki már 8 évig itt szolgált — elüzetett és nem maradt más, csak egy harang — a haranglábon, 20 év múlva ez is elvétetett. — Ez alkalommal ellentállott az egész egyházközség, Csók Gergely biró többed magával börtönbe hurczoltatott! A kiállott szenvedések után végre felderült a türelmi rendelet reggele s a csokonyai egyház felépíthette újból templomát, a melyet utóbb megnagyobbított, feldíszített, úgy hogy most ez a legszebb templom az egész vidéken. Megdicsérte a gyülekezetét, hogy minden középülete a legjobb állapotban van s igy a hívek áldozatkészek; de panasza is van ellenük. Úgy tudja, hogy tagjai nagyon elmerültek az anyagiakban s elfelejtették azt, a mit az irás mond: mit használ valakinek, ha az egész világot megnyeri is, ha lelkében kárt vall. Úgy tudja, hogy sok családban az anyagi dolgok miatt van békétlenség, háborúság, mert ha valamelyik családba a házassági szent eskü által olyan tag lép be, a ki szegény az anyagiakban, az — legyen bár gazdag lélekben, isteni félelemben, szeretetben — háborgatva van, sőt fájdalmának ad kifejezést a felett, hogy némely hajlékban a megélemedett öreget csak addig becsülik, a mig dolgozni tud. — Ez mind az anyagiakban való mértéktelen elmerülésre vall. Ne csudálkozzanak tehát, ha a mig egyfelől elmondhatja az irás ezen szavait: Tudom a ti dolgaitokat, az Isten iránt való szerelmeteket és a szenteknek tett szolgálataitokat — másfelől ezt is kénytelen mondani: de panaszom is vagyon ti ellenetek. — Kéri a gyülekezet minden tagját, hogy munkálkodjanak nem csak azon eledelért, a mely elvész, hanem azon eledelért is, a mely megmarad az örök életre. Figyelmeztet arra az örök igazságra, hogy a kik megakarnak gazdagulni, esnek kísérteibe, és megjogattatnak a tőrben. Tehát vagyázzunk, mert az anyagi javak, a melyek hathatós eszközök a világi jólét és felvirágzás előmozdítására — könnyen válhatnak kárhozat eszközévé. Azon édes reményben, hogy kérő és intő szózata nem lesz a pusztában kiáltó szó : hanem meg fogja teremni a jó gyümölcsöt; a'gyülekezet tagjai fel tudnak emelkedni az anyagiakról a szellemiekre, a földiekről a mennyeiekre, buzgó imádságban könyörög Istenhez, hogy segítse őket e nagy munkában az ő szent leikével. Isteni tisztelet végeztével a következő küldöttségek tisztelegtek a Főpásztor előtt: 1. A helybeli rém. kath. hitközség, Horváth Zsigmond Ágoston plebánus vezetése alatt. 2. A helybeli izraelita hitközség, dr. Lőwy Ferencz nagy-atádi rabbi vezetése alatt. 3. A helybeli nagybirtokos és uradalmi tisztikar, élén gróf Széchenyi Gézával. Ezekután tartatott meg a fent nevezett egyházak vizsgálata. Délután 4 órakor meglátogatta püspök ur mindkét iskolát és a legteljesebb elismerését fejezte ki a szép eredmény fölött. Estve 33 teritékü banket volt Pittner György vendéglőjében, s az alatt bent a teremben énekelt a dalárda szebbnél szebb egyházi énekeket, világi dalokat, népdalokat, indulókat, bordalokat, úgy hogy az egész közönség teljes elismerését vívták ki a dalárdisták szabatos előadásukkal. Némely darabot közkívánatra ismételni kellett. A legnagyobb meglepetést keltette az, hogy a karmesteri tisztet Barcza János helybeli földmives polgár vitte, a ki kezében a karnagyi pálczával az egyes darabokat egész korrektséggel dirigálta. Késő éjjel oszlott szót a társaság. ___________ A csurgói főgimnáziumról*). A csurgói ref. főgimnázium új épülete környékén szerényen folyik a munka. Ma holnap gyönyörű 8 holdnyi park veszi körül. Igen, egy nagyszabású park, *) E kedves kis közleményt már husvét hetében kaptuk; de túlhalmozott közlendőink miatt mind ez ideig várakoznia kellett. Értékéből nem veszít Bocsánata késlekedésért! Szerk.
