Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-01 / 1. szám
15 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 16 ben-erkölcsu. Magát a nevet még mindig homály fedi. De hát minket nem a „Haberfeldtreiben“ eredete és kiinduló pontja érdekel, hanem az az erkölcsi és kulturális kép, a mit napjainkban fölmutat. Hogy nem az utóbbi évtizedek terhére eső elfajulással van itt dolgunk, hanem egy régóta meggyökerezett ál'andó szokással, bizonyítja ezt az a körülmény, hogy már 1834-ben egy csapat katona küldetett egy Miesbach mellett levő helységbe, hogy lépjen közbe a közrend éidekében a Haberer-rakonczátlankodások ellen. A mi évekig, sőt évtizedekig tartó kémlelés és vizsgálatok után napfényre jött, miután végre sikerült a rendőrségnek a szigorúan őrzött titkot fölfedezni és a mit a birósági tárgyalások nyilvánosságra hoztak és a kormányképviselő a kamarában az akták alapján egybefoglalva előadott: az az illető vidék népe erkölcsiségéről felette szomorú képet nyújt. A „Haberer“-ek azt színlelik, hogy a jog és igazság érdekében teszik, a mit tesznek. Olyan, kivált erkölcsi kihágásokon kapnak, a mit a törvény keze vagy nem képes elérni vagy büntetlenül elereszt. Az élükön álló „Habeiermeister“ azonban egy olyan egyéniség, a ki az erkölcsiség ellen elkövetett szörnyű bűn miatt 7 évi és hamisesküre való csábítás miatt újabban öt évi fegyházra Ítéltetett. — Hozzá fordulnak azok az emberek, a kik bizonyos személyeket űzőbe akarnak venni. Teszem azt egy polgármester, a ki társát nem szenvedheti; egy elutasított kérő, tele kerüséggel az ellen a család ellen, a melyik őt nem akarja;egy ember, a ki az ipa ellen való perét elvesztette. Ilyen emberek tele marok pénzzel mennek a „Habereimeister“-hez és ráveszik, hogy indítsa meg a hajszát. A „Haberer“-ek megrendeltetnek. Szokás szerint egy kavicsgödörben gyűlnek össze, a hova előbb már nehány hordó sört vittek. Megesküsznek, hogy semmit sem árulnak el. Aztán abba a helységbe vagy annak közelébe vonulnak, a hol azok a személyek laknak, a kiket a hajsza illet. Rettenetes lármát csapnak» lövöldöznek, mig csak nem gondolják, hogy a helység lakosainak figyelmét már eléggé magukra vonták. Most előáll egy felolvasó és olvas olyan verseket, mikben az illető személyeknek sejtett bűnei rajzoltatnak; verseket, a mig csak úgy duzzadnak a leginfámisabb sértésektől, — a mik az erkölcstelenségnek és hitványságnak oly mértékét tartalmazzák, hogy a felett a német nyelvnek pirulni kell. Kétségtelen, hogy ezen kimondhatatlan szemtelenségek elolvasása által a hallgató ifjak erkölcsének fenekestől meg kell romlani. De ez még nem elég! A verseket kinyomatják és 20 pfennigért árulják, úgy hogy kezükbe kerül a gyermekeknek, asszonyoknak és leányoknak is. így mindig szélesebbre terül el ez az erkölcsi fertő. A versekben rendszerint előveszik a községi papot is. Általában semmi tisztelet nincs bennük a lelkészség iránt. Mikor a müncheni érsek komolyan intette őket, agyonlövéssel fenyegették, ha Haberer-területre lép. A Haberer-duhajkodás egy más neme a „belövés.“ Nem-tetsző személyek házába belőnek, a nélkül, hogy valamit aggódnának a benne lakók felől. Egy papnak a belövés elől az istállóba kellett menekülni. Miesbachnál & csendőrök formális éjjeli csatát vívtak. Végre a felsöség felülkerekedett és különböző perekben 361 személyt érzékeny szabadságbüntetésre Ítélt. De mi történt a tárgyalásoknál ! „Hányán esküdtek hamisan, mondá a kormányképviselő a kamarában, egyedül csak az Isten tudja és ő meg is tudja büntetni őket.“ Egy példa! A törvényszék egy parasztfiut néhány tanú esküjére szabadon bocsátott. Mind hamis eskü volt. Mikor a szabadon bocsátott hazaért, az összes Habererek ünnepélyesen fogadták. „A jó ügy diadaláért“ durva dáridót csaptak, bár mindnyájan jól tudták, hogy délelőtt mily sokan esküdtek hamisan. — Ily események arra engeduek következtetni, hogy az erkölcsi tudat széles körben igen alásülyedt (és nem hiába talál meglepő erős víszhangra ama terület népességénél a sociáldemokratia. A házassággal való visszaélés, a törvénytelen gyermekek száma is felette nagy. A regéuyességnek hamis látszata teljesen összevan törve, a nép-erkölcs, mint utálatos néperköicstelenség és miveletlenség le van leplezve. A felső bajorországi nép mély erkölcsi romlottságába a Haberer-perek éles pillantást engedtek. A pápa egyházához való tartozás nem tudott rajtuk segíteni. Nem Ítélünk pharizeus módon. Senki se ítélheti el jobban az evangélikus nép erkölcsi gyengeségeit, mint mi. Mindazáltal igazán mondhatjuk, hogy az erkölcsi tudatnak oly hiányáig, az erkölcsi elveknek oly közös és tudatos tagadásáig a mi evangélikus népünk még se sülyedt. Ellenfeleinknek alapos okuk volna, hogy a saját ajtójuk előtt söpörjenek, a helyett, hogy a pápai körlevélnek a reformatio ellen irányozott rágalmain örülnek. (Algem. Ev.-Luth. Kirchenzeitung. Nr. 50.) IJivatalos íjász. Pályázati hirdetmény. A pápai ev. ref. egyházmegyében Mező-Lakra administrator szükséges. Díjazása : 1. Lakás. 2. 600 forint készpénz. 3. Mintegy 120 frtra menő stóla. 4. Ha az illető administrator vállalkozik rá, kisebb gyermekek tanításáért 150 frt. A kik ez állást elnyerni óhajtják, kellően felszerelt kérvényüket 1898. január 10-ig alólirotthoz (Takácsi, Veszprém megye, posta helyben) küldjék be. Szekeres Mihály, esperes. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs : faragó János. Pánán, 1898. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
