Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-07 / 6. szám
93 járt a legelső helyen, hogy „1654. Julius 1-én a Dunáninnét való presbytériurn a pápai templomban generális synodusban együtt lévén affectus se ex communi consensu conferalt a komáromi scholanak ujonan való fölépülésére in summa fi. 25. Az anyakönyv 159. lapján pedig 1655. 13 kelettel fel van Írva „Lajstroma az Somogyi ecclakuak, melyek az kiskomáromi scholáuak épületire fa és téglabeli segítséget Ígértének és attanak“ melyből és a már közlött adatokból így állihatjuk össze a somogyi egyházmegye XVII. századi egyházait: Kiskomáromvár, Kiskomárom város, Marezali, Galarnbok, Csurgó, Szentbenedek, Pacsa, Szomajom, Egres, Hetes, Csokonya, Újlak, Visonta, Récse, Pótfölde, Kutas, Kisbajom, Csököly, Yid, Meske, Nagybajom, G-ád, Mérő-Újlak, Szenta, Balhás, Tapsony, Szakácsi, Terebezd, Böhönye, Kisfalud, Gige, Déd, Inke, Demcz, Vése, Várda, Görgeteg, Lábod, Korpád, Szabás, Aszaló, Somodor, Segesd, Écsény, Szentmiklós, Szenna, Kisasszoml, Gomba, Felsősegesd, Szentkirály, Csoknya,Kéthely, Nagydobsza,Kis-Unyom, Ó Teleki. Az Ember Pál által ide sorozott 4) Kilitit és Simontornyát törülnünk kell a somogyi egyházmegye gyülekezetei közül, mert ezek sohasem tartoztak ide, s a veszprémi egyházmegye esperese alatt állottak, de Kiüti 1629-ben a többi külsősomogyi egyházakkal elszakadt iuuen, s a kevi (mai dunamelléki) püspökség alá vetette magát. A kiskomáromi anyakönyv szerint a somogyi egyházmegyét igazgatták Laskói Sándor prosenior 1634—1644. Briccius Dániel senior 1639- 1655. s utánuk jön az Ember Pál által említet Briccius Péter kisunyomi lelkész. Midőn a somogyi viszonyokra vonatkozó adatokat evvel bezárom, a kiskomáromi anyakönyvből hadd álljanak még itt azon históriai nevezetességű bejegyzések, a melyek részint további kutatások alapjául szolgálhatnak, részint eddig ismeretlen adatokat tartalmaznak, s méltók arra hogy publicálva legyenek. Kanizsai Pálü János püspök 1634 július 15.-ről Írja: 2) „Pápán Sándor György deák uram majorjában körösztöltem meg mezőlakpreadikátornak Dominus Stephanus Győrvárinak íiát Sámuelt. Eu voltam egy koma.“ „1636. 13. die november Veszprémben körösztöltem meg Erdélyi Tumborás Istvánt anuor. 29. körösztsége Jelöl való bizoutaianságát (hogy Erdélyben kicsiny korában meg nem körösztülködött) az vámosi particularis synodusban a piesbyterium végezése szerint, maga személyében való megesküvéssel minek utánna megmutatta volna deliberáltatott, hogy megkörösztöltetnék. Voltak komái Palotai Nagy János hadnagy, Komornik István, Palotai Ferenc vicekapitánné asszony“3) „1637 febr 27. 28- 29. itt Kiskomáromban particularis synodust celebraltuuk melyen voltak jelen Venerabiüs Dominus Paulus Czeglédi papensis Senior et Venerabiüs Dominus Emericus Gál veszprimiensis senior Balaton mellóki négy pásztorokkal“4) „1637. november 3. Felső-Őrsön körösztöltem meg Heverendus Basilius Vezekeni leányát Annát.“5) x) Ak. 23 1. 2) Ak. 29. 1. 3) Ak. 205. 1. 4) Ak. 30 1. 94 1637. nov. 5. Nagy-Vásonybau .a városi vajdának Berencsi Mihály uramnak házánál a szent vacsorát kiszolgáltattam, jelenvoltak venerandus Dominus Emericus Gál senior, Joannes Vörösmarti vöröstoinsis minister etc. Thúry Etele. KönyvismEijEtés. Dolgozatok a gyakorlati lelkészet köréből. Irta: Dr. Tüdős István. Miskolcz, Lövy József tulajdona. 168 lap. A karácsonyi könyvpiacznak talán egyetlen, minket gyakorló lelkészeket érdeklő terméke. Érdekes kíváncsisággal néztünk e munka megjelenése elé, mert a sárospataki theológia e fiatal, tudós tanárát lapunk olvasó közönsége is jól ismeri korábbi munkásságából, de meg fokozta érdeklődésünket a székfoglaló értekezésére meg jelent remek bírálat Andrássy Kálmán társunk tollából, s érthető kíváncsisággal lapoztuk át e nagyobb szabású munkáját, hogy a szélső irány felé hajló főiskolának ez orthodoxnak vallott tagja dogmatikai nézeteit mint viszi keresztül gyakorlati munkájában. Áttanulmányozva könyvét, úgy találtam, hogy hitvallása a legtisztább bibliai, igazi protestáns, nagy tudása és bő látköre nem szédítik újítások felé, Pál apostol szellemében fejtegeti a hit igazságait, a kit — úgy látszik — példányképül tűzött maga elé. S ha bár jelen munkája kevés kivétellel a gyakorló lelkészet terén egy teljesen kezdő, ifjú elme szülötte, mé^em találtam benne sehol a kezdettel és ifjúi korral együtt járó szóvirágos előadást, mely nagy hangon semmit sem mond, mindent átölelni akarva nagyon keveset fog. És ez által munkáját, mint általánosan használhatót, jó lélekkel merem ajánlaui társaimnak. Ne keressük benne Papp Károly pedáns intelligentiáját, darabjai nem saioüba öltöztetett szónoki remekek, de köznép eiott nagyobb sikerrel használhatók, mint amaz, a kathedraí szónoklatok mesteri darabjai. Térjünk át a munka ismertetésére. 1. A kér. hit legnagyobb titka köz. beszéd. E titok az, a mint Pál I. Tim. III. 16. mondja, hogy Isten jelent m jg testben. Ez igazságnak oebizonyitásául azt említi fel, hogy a szellem, a lélek az, mely azt nyilvánvalóvá teszi bennünk az által, hogy mint a világot újjá szülni, teremteui csak Isten lehetett képes, úgy az emberiséget is újjá szülni, Istenhez emelni ismét csak Isten eszközölhette, nem ember, a mint ez a próféták sikertelen működése bizonyítja. De meg az emberekből kiveszett a bizalom embertársaik irányában, s ha csak ember állított volna fel előttük követendő szabályokat, tételeket, azokat nem követték volna; ezért Istennek kellett előttük példát adni, hogy róla azt mondhassák: ezt elhiszem, ezt követem stb. Emberi természetét illetőleg igen helyesen igy érvel: a Krisztus ha csak isteni természetében jelenik meg a világban, az emberek bizalommal és félelem nélkül nem közeledhettek volna hozzá; de mert látták, hogy ő is csak csontból és vérből alkottatott, hogy szenvedett, síit, imád-DUNÁNTULI PROTESTÁNS LAP.
