Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-17 / 42. szám

667

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

668

dicatumát atyai öröksége, tán szülőföldje nevéről Pécseidről vette fel.

Nem lehet czélom, hogy etymologiai értekezéssel bizonyítsam, hogy az okiratban említett „Peczel“ a mai Pécselylyel egy és ugyanaz, de annak illusztrálására, hogy a Zala vármegyei Pécsely a régi okmányokban hogyan fordul elő, felhozom azt, hogy egy 1082. évi okmányban mint „Pechul, villa in Comit. Zaiad.“ x) fordul elő, — ugyanazon évből egy másik okiratban „Pechul“ földjének egy részéről az van mondva, hogy a veszprémi egyházhoz tartozik.2) 1222. évben ugyanez a zalavármegyei „villa“ „Pecsöl“-nek van Írva 3), — s 1251 •és 1257. évben már mint a veszprémi káptalan birtoka emlittetik 4), — meg viszont egy másik 1222. évi okirat „Peczhel villa in Comit. Zalad.“5)-ről beszél, s Fejer 40 kötetből álló nagy művében a pestvármegyei „Peczel“ következetesen igy van Írva 6).

De van még a Pécselyi név igazolására egy másik adatom is.

Az énekköltő Király Imre hymuusai, Balassa Bálint „Istenes énekeiével együtt vannak kinyomatva, melynek egyetlen csonka példánya meg vau a marosvásárhelyi ref. collégium könyvtárában. Balassa énekei a 205 lapon végződnek s a 206. lapon „Következnek más egynéhány szép Isteni dicséretek“ a 290 lapig. A 291. lapon „Következnek) Pecseli Ki(raly) Im(renek) Ed(ne)hany szép E(nekei)“ a 370 lapig lm ebből is bizonyos, hogy Király Imrének pécselyi az előneve.

Pécselyi Király Imre 1606—1609. a révkomáromi iskola rektora volt, mikor az egyház áldozatkész tagjai a heidelbergi egyetemre küldötték, hogy ott a hires református hittudóst Pareust hallgassa s azon évi május 30-án Íratott te az egyetem anyakönyvébe,7) s mikor onnan haza jött, ismét a révkomáromi iskola élén találjuk, s 1611-ben egy szónoklati tankönyvet adott ki latin nyelven. 8) A tudós rectort Dobronoki Miklós püspök halála után lelkészükké választották a révkomáromiak, s már mint ilyen jelent meg a felsődunamelléki egyházkerület egyik képviselőjeként az 1615. évi újlaki zsinaton, hol az ág. hitv. evangélikusok és a reformátusok a két felekezet vitás kérdéseinek összeegyeztetéséről tanácskoztak , de eredmény nélkül.

1622-ben Érsekújvárra vitték Pécselyi Király Imrét lelkésznek, s ezen minőségében a 31 anyaegyházat számlált komjáthi-i egyházmegye esperese is volt, s itt irta „Catechismus, azaz: A keresztyéni tudomannak Fundamentomiról es agairól való rövid Tanitas“ czimü munkáját, mely Lőcsén jelent meg 1635-ben 139 lapon, s azt az érsekujvári lovas és gyalog sereg előtt járóknak és az egész gyülekezetnek ajánlotta. A gyermekek számára irt káté 115 lap s ezután „egynéhány szép isteni dicséretek

x) Fejér György: Codex diplom. Hung. 1.483 1.

a) U. o. VI. 2. 354. — 8) U. o. VII. 1. 210. — *) U. o. IV. 2. 119.

120. és IX. 7. 667. — 5) U. o. III. 1. 382. — 6) U. o. VIII. 7. 314.

egy 1338. évi okiratban.

T) Sárospataki Füzetek 1862. évf. 56 s. 1. Szeremley

József közleménye.

8) Fabó Andor. Codex Diplomatikus. Pest 1869. 131. 1.

következnek, melyeket a Catechismus tanulásakor mondhatni.“ Ezen munkájából is csak egyetlen] példány ismeretes, mely az erdélyi múzeumban őriztetik.

Záradékul megemlítem még azt, hogy Tóth Ferencz Túl a dunai püspökök élete czimü művében Péczelinek, a Magyar és Erdély országi prot. ekl. históriájában pedig Pétselinek Írja Királyunkat, s az előadottakból bizonyos, hogy nevét Pécseli Király Imrének kell olvasnunk.

Thury Etele.

AfEgyss JözÍEményEj.

— A belső-somogyi ev. ref. esperesi szavazatok október 9-én Kaposvárott felbontattak: Begedy István kapott 22 —, Csire István 11 —, Barakonyi Kristóf 10 —, Peti Lőrincz 8 —, Németh Zsigmond 6 —, Körmendy S., Nagy Lajos, Verbai Istváu, Závory N. 1—1 —, összesen 61 szavazatot. Két egyház nem szavazott.

— Nemes lelkű adomány. A nagy-saápi evang. reform, egyház lelki pásztora, László Zsigmond, felavatói ünnepélye s egyházi épületeink kijavítása alkalmával az egyház pénztára részére 100 koronát adományozott.

— Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bencze Zsigmond főgimnáziumi rajztanárt a hódmezővásárhelyi ev. ref. főgymnáziumhoz nevezte ki. Nem tudjuk, hogy megválasztott kartársunk uj állását mikor foglalja el, de kétségkívül nem tekinthető a minisztérium részéről helyes eljárásnak az, hogy az évközi változásokra saját maga mutat példát. Mig tanítóink évközi állásváltozásai ellen minden egyházmegyénk s minden egyházkerületünk védelmi eszközről gondoskodik, legalább is különös, hogy az iskolák felett legfőbb felügyeletet gyakorló hatóság a maga eljárásával mintegy szanktionálja ezt az oktatásügyre nézve semmi képen sem előnyös gyakorlatot. Kartársunk távozása egyébként a legőszintébb sajnálattal tölt el bennünket.

—Budapesti ref. főiskolánk főgimnáziumában kegyeletes ünnepély volt e hó 7-én ! örök Pál püspök halála évfordulati napján. Az egyháztanács a múlt évben elhatározta, hogy a főgimnázium alapítóinak és jóltevőinek emlékére, minden évben hála ünnep tartassék, még pedig mindig Török Pálnak, az intézet nagynevű alapítójának halála évfordulóján; s az első ilyen ünnep Török Pál emlékének szenteltessék. Az ünnepélyen, mely a főgimnázium dísztermében folyt le, megjelent az egyháztauács néhány tagja, élén Szász Károly püspök úrral, a theol. és főgimnáziumi tanári kar, a theol. és főgimnáziumi (V—Vili. oszt.) tanulóifjúság és a Török-család tagjai özv. Török Pálné vezetése alatt. Á „Te benned bíztunk“ első és utolsó versszakának eléneklése után Szász Károly püspök ur tartott magasszárnyalásu, szép megnyitó beszédet, melyben az iskolai emlékünnepek fontosságát fejtegette. A hála úgymond, az emberi szív egyik legnemesebb érzelme. Csak romlott szív emlékezhetik hálátlansággal jóltevőire. A hála, egyszersmind erkölcsi tartozás is jóltevőink iránt, sőt nem annyira erény, mint inkább kötelesség. Hálával nemcsak az élők, de az elhunytak iránt is