Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-21 / 12. szám
Nyolczadik évfolyam. 12. szám. Pápa, 1897. márczius 21. *--------------------------» ■A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Dr. Antal Géza felelős szerkesztő czi— mére küldendők. *--------------------------* Az egyház és iskola köréből. Megjelenik minden vasárnap. Áz előfizetési dijak (egész évre 4 írt, félévre S f rt), hirdetések, reolam atiék Kemenczky Lajos czimére, a lap kiadd hivatalához küldendők. *-------------------------* Konvent előtt. A lefolyt közoktatásügyi vita kétségtelenül csalódást hozott azokra, kik prot. egyházunk legégetőbb szükségének, a lelkészi fizetések rendezésének érdemében felszólalásokat, s a kultusz miniszter részéről nyilatkozatot vártak. — Alig akadt egy képviselő, ki az országgyűlésen felhozza a jobb sorsra érdemes prot. lelkészek helyzetét ; a vita általában nem kultusz, — hanem a mint hangoztatva is volt, kultur-vita jellegű volt. Azonban nem akarunk sötéten látni; a miniszter kijelentette, hogy a kultusz politika dolgairól választói előtt nyilatkozott s igy ismétlésekbe bocsátkozni nem akar. A lelkészképzésre vonatkozólag Csáktornyán tett nyilatkozatait egészitette ki azzal, hogy Budapesten az egyetem mellé görög kath. fakultást, Kolozsvárott pedig prot. fakultást tervez. A miniszter Csáktornyái beszéde tehát az alap, melyen ez idő szerint a kormányt állni gondolhatjuk; e Csáktornyái beszédben pedig a miniszter úgy nyilatkozott, hogy oly módon gondolja az államsegélyt a prot. lelkészek fizetésének javitására forditani, bog}7 10 év alatt minden prot. lelkész fizetése 600 írtra legyen kiegészítve. Ezt a tervezetet összes egyházi lapjaink elfogadhatlannak mondották. Mi a „Dunánt. Prot. Lap“ 47. és 48. számaiban mutattuk ki, hogy 600 frtos fizetés a lelkészi állás tekintélyének csökkenésével járhat csak, ennek 10 esztendő alatt íolyósitása pedig oly sebeket üthet egyházunk testén, melyek begyógyitására bosszú idők munkája lehet csak képes. Azt hisszük 800 írt lehet csak az a minimum, melyet a tervezett törvényjavaslat kiindulási pontul vehet, de ez is csak úgy, ha korpótlékkal bizonyos idő múlva 1000 írtra lesz kiegészítve. S konventünknek lesz magas feladata újabban is állást foglalni, kiterjesztve gondoskodását a segédlelkészekre s az egyház igazgatás közszükségleteire is Jól tudjuk, hogy a konvent nem óhajt úgy feltűnni, mint a mely múlt évi fölterjesztését ez évben módosítani akarja; de .prestige-ének legkisebb veszélyeztetése nélkül megteheti azt, hogy a miniszter Csáktornyái beszédére támaszkodva, kifejti egyházunk általános óhaját. Teheti ezt annyival is inkább, mert a miniszter után nyilatkozott választói előtt az államtitkár is, ő pedig nem 600, hanem 800 frtos minimumot említett s igy a sérelem ezen pontja könnyen szanálhatónak Ígérkezik; a 10 esztendőre nézve pedig a konvent még nem foglalt állást s igy egészen indokolt, ha most a hangoztatott 10 esztendő ellen emeli fel tekintélyes szavát. Egyházunk mindig osztozott a haza balsorsában; örömével, — fájdalom, hogy csak ezzel — osztozott a haza szerencséjében is. Ha a viszonyok úgy kívánnák, egyházunk lelkészei, nemzetünk ezen igazi napszámosai tudnának tűrni, nélkülözni tovább is. De államunk pénzügyi helyzete nem olyan, hogy ezt a, mindössze néhány százezer forintra menő segélyt az állam meg ne adhatná leghübb fiainak, a nemzet tentartó magyar elem legvalódibb képviselőinek. És mondjuk-e, hogy veszély van a késedelemben ? mondjuk-e, hogy egyházunk és vele hazánk igazi érdeke megköveteli, hogy ez a kér-12
