Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-28 / 9. szám
145 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAT. 146 felszólítás daczára a hátralékokból múlt évi jelentésem óta alig folyt be valami. A magán adósokat illetőleg két nagyobb összegű régibb fizetetlen tartozás kivételével javult a helyzet, úgy hogy ha ezek behajtatnak, azt hiszem a jövőben alig lesz szükség e részben jelentést tennem és a föisk. ügyész ur közreműködését kérnem. A perlendő hátralékosok jegyzékét egyébként van szerencsém e jelentésemmel együtt bemutatni, s tisztelettel javasolni, hogy az a főiskolai ügyész urnák behajtás végett kiadassák. Megjegyzem egyúttal, hogy az ez évi követelések összege (1999-03) a múlt évinél (3277-05) 1278-02 írttal kevesebb, s hogy a nyomda által magánosoknak nyújtott rendes hitel nem több 900 írtnál vagyis oly összeg, mely a 7—8 ezer frt megrendeléshez mérve egészen normális. Annyival kívánatosabb azonban a többi 1100 írtnak behajtása, mivel a nyomda ez után már évek óta semmi kamatot nem húz, holott maga a felszerelésekre kölcsönvett összeg után 0°/0-os kamatot fizet. A nyomda tartozása, mint azt fentebb is jeleztem 3o 19-99 frtot tesz. Ebből 519-99 kr papírért járó összeg, holott a raktáron levő papíranyag 1026-76 frt értéket képvisel, vagyis 506-78 írttal többet, mint a nyomda e czimeni tartozása. A fennmaradó 3000 frt a főiskolai pénztárból felvett 6°/0 kölcsön, mely eredetileg 3500 frt volt, azonban abból a nyomda még a vagyonlezárás előtt 500 frtot törlesztett, vagyis két annyit, a mennyi a számvevőség törlesztési terve szerint törlesztendő lett volna. Mivel az e. kér. jkv.-ben a gazdasági tanács arra van utasítva, bogy a nyomdakölcsön lefizetésére törlesztési tervet készítsen — bár ilyet már úgy a gazd. tanács mint a számvevőség terjesztett a kerületi gyűlés elé, a melyek azonban úgy látszik eltévedtek — vagyok bátor proponálni, miszerint évi törlesztési összegül 300 frt, mint oly minimális összeg vétessék fel s illetve irassék elő, a melynek lefizetésére a nyomda minden körülmény szerint képes leend. Ugyanazon jkvi pont alatt foglalt azon utasításra vonatkozólag, a mely szerint a felszerelési készlet megújítására évenként bizonyos °/0-a a jövedelemnek tőkésittessék : úgy hiszem semmi különös illetve uj javaslattétel szüksége nem forog fenn. Az a körülmény, hogy az 5000 forinton felüli értékű beszerzések daczára 1660 forint ingó vagyonnal rendelkezik a nyomda, eléggé mutatja miszerint az eddigi eljárás mellett is volt gondoskodva a tartalékvagyon kellő növeléséről. Iménti javaslatom értelmében is a nyomdai vagyon gyarapítására 387-18 frt van felvéve vagyis a mindennemű kiadásoknak levonása után fennmaradt készpénz jövedelemnek közel 33 °/0-a s ugyanilyen s illetve a rendkívüli kiadások kevesebb volta miatt még nagyobb mérvben történt a vagyongyarapítás az előző években. De meg a költségvetésbe a főisk. nyomda jövedelme állandóan 800 írttal lévén beillesztve^ ezzel mintegy ki van mondva az is, hogy az 1000 írton felüli jövedelem vagyongyarapításra fordítandó, a melynek vátoztatása csak az esetben lenne indokolt, ha a nyomda jövödelme várakozás ellenére nagyan alászállana s a beszolgáltatott összeg az egész jövedelmet felemésztené. Végül midőn a lefolyt év eredményére tekintettel megnyugvással sőt örömmel jelenthetem, hogy a nyomda a nagy nehézségek daczára is életképességének újabb meggyőző jeleit adta, a melyeknél fogva méltán remélhetjük, miszerint az a főiskolának teljesen biztos és folyton fokozódó jövedelmi forrását fogja képezni, nem tehetem, hogy egyúttal is — és minél többször leend erre okom annál nagyobb örömmel teszem — kifejezést ne adjak Kis Tivadar nyomdavezető ur fáradhatlan szorgalma, páratlan ügybuzgósága feletti elismerésemnek, a melyet kétszeresen megérdemel most, a mikor a nyomda uj felszerelésében csaknem kizárólag maga és sikerrel fáradott, a sajtó ügyében személyesen Bécsben is járt s a felállítás és rendezkedés alkalmával üzleti elfoglaltsága daczára csaknem állandóan a nyomdában tartózkodott, mindenre felügyelve és a leghelyesebben intézkedve. Tette pedig mindezt a nélkül, hogy ezen a rendes nyomdai teendők közé nem sorolható külön munkáért sőt kiadásaiért bármit is felszámított volna. De. Hoeyáth József. Vegyes l^özieményEÚ — Ó Felsége a Király Magyarország volt miniszterelnöke, egyházkerületünk főgondnoka Tisza Kálmánnak fiaira névszerint, Istvánra, Kálmánra és Lászlóra s azok törvényes utódaira gróf Tisza Lajos grófi czimét és szegedi előnevét átruházta, megadva egyúttal az 1885. VII. t. ez. alapján az örökös főrendiházi tagsági jogot. A királyi kegy ezeu nyilvánulása kétségkívül egyházkerületünk osztatlan örömével találkozik. — | Somodi József | A pápai ev. ref. egyház elhunyt főgondnokának temetése a városi közönség minden rétegének nagy részvéte mellett é“ hó 22-ikéu d. u. 3 órakor volt. A gyászbeszédet Kis Gábor pápai ref. lelkész tartotta. A boldogult egyháza iránti szeretetének fényes jelét adta végreudetében, mert házát és szőllejét — mintegy 10—12 ezer frt értékben — a pápai ref. egyháznak hagyományozta. Legyen áldott emlékezete. — Az állami tanitóképző-intézet tervrajzaival s elhelyezésének kérdésével e hó 25-én foglalkozott az intézet igazgató tanácsa. A tervekre nézve egyhangúlag abban állapodott meg, hogy az iskola épület a lakó helyiségektől elkülönittessék, s ez utóbbiak a tömeg rendszer helyett családias rendszerben építtessenek föl. A helyre nézve pedig szintén egyhangúlag abban állapodott meg, hogy az iutézet a városban, de azért a földmives iskola lehető közelében, tehát a Jókai utczáuak a „széles viz“ körüli vagy azon innen levő részén helyeztessék el. A hely kérdése okozott eddig legnagyobb aggodalmat. A képezde felállítása előtt ugyanis a tanfelügyelő úgy nyilatkozott, hogy a képezde czéljaira körülbelül 8000 □ öl terület szükséges, ekkora helyet pedig a városban nem lehet megszerezni s igy 1895. szeptemberében két helyet vettek szemügyre, melyek miudegyike a városon kívül fekszik: az egyik a vasút, illetve a dohánygyár melletti, a másik pedig az ellenkező oldalon a földmives iskola melletti volt. Az előbbi tér pädagogilag teljesen elhibázott kijelölés volt s épen azért a városi képviselőtestület az utóbbi mellett nyilatkozott, különösen azon leirat hatása következtében, melyet dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi
