Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-21 / 8. szám

129

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

130

oka a laza felügyeletben, vagy népünk indolenciájában keresendő-e, határozottan megmondani nem tudom; bármi legyen azouban az ok, ez állapotot tovább tűrni, elnézni nem [ehet, azt orvosolni már csak hitfelekezetünk reputatiója érdekében is múlhatatlan kötelesség.

A felsőbb nép és polgári iskolákra semmi gondot sem fordítunk, összesen 3 van felekezetűnk körében, mig a róm. kath.-nak 14 ; nőuevelő intézetüuk mindössze az említettem 3, szemben a katholikusok 100-at meghaladó növeldei, apáczák vezetése alatt álló iskoláival. Pedig mily hatalmas tényezője a vallásosságnak, a családi jóllétnek, népek, nemzetek jólétének a nőknek, a lányoknak növelése, tanítása! S mi a leghálásabb mezőt parlagon hagyjuk heverni, a legélesebb kard hüvelyében hever, használatlanul. Nem csoda azután, ha a protestáns öntudat, hitfelekezetünk elveihez ragaszkodás érzete erősen hanyatlik intelligens . . . művelt hitsorsosaink körében, kik leányaikat nagy részben zárdákban kénytelenittetvén nevelni, azok a legtöbb esetben indiffereutismust, ha sokszor kicsinylést nem visznek leendő férjeik házába s gyermekeik közé.

Itt ismét csak nagyobb, városi gyülekezeteinkre mutathatunk első sorban, a kik eddig vajmi keveset tettek hitfelekezetünk általános érdekében, a kiknek kezében van a protesntantismus hatalmas kiapadhatlan forrása az áldozatkészség alapját képező tekintélyes gyülekezeti létszám, vagyon és értelmi nnveltség, csak a lelkesedés tüze a szikra hiányzik, mely lángra lobbantsa s áldozatkész lelkekben megdicsőülő fényre gyullassza azt! Egyházkerületünk is megértve a kor intő szózatát eddig ugyan csak a pápai egyházmegye aegise alatt felálitotta leánynöveldéjét, mely a két rivális jóakaratu küzdelmeiben élet és halál között lebegett, most azonban a kezdet nehézségeit legyőzvel várja a gyökeres a radikális intézkedéseket, ’hogy nem csupán a polgári iskolával kapcsolatosan de mint egy teljesen önállólag berendezett é.etképes, áldásos intézet méltóan álhassa meg helyét, eddig fájdalom csak három evang. reform, nőuöveldéuk sorában !

A népiskoláknak elért eredményét tekintve, a közoktatásügyi minister XVII. évi jelentése szeréut hitfelekezetiiuk a 6-ik helyen áll szemben az ország többi felekezeteivel, utánunk már csak a görög katholikusok és görög keletiek következnek. íme az elsők igy lesznek nem sokára, lassanként utolsók; megelőznek bennünket itt is a róm. katholikusok s a többi protestánsok, izraeliták mindanyiau, nem említve az állami, községi iskolákat, melyek legelői állanak. Oka ennek legnagyobb részben az, hogy a tantervet nem dolgozzuk fel, nem visszük keresztül a maga egészében, teljességében elemi iskoláinkban, felügyeleti, vizsgálati rendszerünk hiányos, vagy nem teljesen megbízható és sok tekintetben azon körülmény is, hogy tanítóink sokszor hézagos képezdékből, melyeknél néha még gyakorló iskola sídcs, kerülnek ki, iskoláink vezetésére, valamint sok osztatlan népiskoláink száma, melyekben 80 — 120 tankötelessel kielégítő eredményt elérni csaknem lehetetlenség. Ügyelnünk kell azonban mindenesetre arra, ha ez állapotokon javítani akarunk, hogy

tanitóképezdéink hivatásuk, rendeltetésük magaslatán álljanak, emelkedjenek azok az állami hasonuemü intézetek színvonaláig, gyakorló iskolákkal, kellő számú szaktanárokkal ellátva, vagy ha ilynemű intézeteket állítani nem bírunk, keressük fel az állami tanítóképzőket, létesítsünk azokon alapítványokat, református vallásu növendékek számára, mert csak is helyesen képzett tanítói kar képes megfelelni rendeltetésének, feladatának ; ügyelnüuk kell a tanterv fontos betartására, a vizsgálattal megbízottak mindenre kiterjeszkedve, auuak határait tartsák szemük előtt és népiskoláinkat az államsegély most már lehető igénybevételével szaporítani, az egy iskolára eső gyermekek számát a lehetőségig reducálni törekedjünk.

(Folyt, köv.)

Patay Károly.

Vegyes l^özleményEh;.

— Személyi liirek. Főt. Antal Gábor püspök ur néhány napra Pápára érkezik. — Körmendi/ Sándor eh.kerületi főjegyző s igazgató tanácsos Pápára jött s Kis Gábor pápai lelkész és igazgató tanácsossal együtt meglátogatta az iskolát és meghallgatta a theol. akadémiában és a főgimnáziumban az előadásokat.

— A prot. egyházak segélye. A vallás és közoktatásügyi minisztériumnak legközelebb tárgyalás alá kerülő költségvetésében a ref. egyház részére 73 ezer, az ág. evaug. egyháznak 40 ezer fit segély van felvéve. Különböző egyházak csekélyebb fizetésű lelkészeinek segélyezésére 250 ezer forintot akar a miuiszter fordítani s 150 ezer irtot kivan adni az ev. ref. és ág. ev. egyházak közalapjának.

— Halálozás. Somody József, a pápai reform, egyház főgondnoka, ki a 60-as években irodaimilag is működött, hosszas gyöugélkedés után e hó 20-ikán 73 éves korában elhunyt. Béke poraira!

— Pénztárvizsgalat A szeptemberi kerületi gyűlés határozata értelmében e hő t8-án megérkeztek a pénztárvizsgálatra Mórocza Kálmán, Veres Ede, Juhász Pál és Rácz Géza. Konkoly Thege Gyulát betegsége akadályozta — mint sajnálattal értesülünk — a megjelenésben. — A vizsgálat két napig tartott.

— Melanchton-ünnep. A tanári kar, a tauuló ifjúság és díszes közönség jelenlétében, a nagy reformátor emlékéhez méltó kegyelettel ülte meg főiskolánk f. hó 16-áu Melauchton Fülöp születésének 400-ik évfordulóját. Luther hatalmas éneke, az „Erős várunk nekünk az Isten14 nyitotta meg az ünnepet, melyet az énekkar Gáthy Zoltán vezetése alatt nagy erővel és ritka szabatossággal adott elő. Dr. Antal Géza olvasta fel ezután Melanchtonrói szóló tanulmányát. Elmellőzve Melancntonnak nagy arányú tanítói működését, ez alkalommal csupán a hit bajnokát ismertette Melanchtoubau élete történetének kapcsán. De valamint élettörténetének előadásában is száraz adatok helyett a sok szenvedést, igazságtalan támadást kiállott, hol bátortalan, hol meg fellobbauó erélyű férfiú egész lelki világát tárta hallgatói elé, ép úgy a hitért való küz-