Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-14 / 7. szám
Ill DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 112 tetési helyére elküldetett, kiadatott: a kiadás, lerovás folyóra rovatába a naplóból az adatok beirandók, ha pedig nem küldetett el, akkor a következő évben csak a kiadás tartozás múltra rovatába Írandó elő a hátralékos összeg. A hátralékos összeg ha kiadatik a napló megfelelő tételei a lerovás múltra rovatába a már ismert módon beíratnak. 60 §. A főkönyv az év végével lezárandó, ezt megelőzőleg azonban a hátralék állapittatik meg, mely a tartozásból valaki terhére vagy javára előirt összegből, a lerovott öszegnek kivonásából áll, ez után a maradvány összeg a hátralék egyenkénti rovatába írandó. Ha a lerovás nagyobb, mint a tartozás, akkor a túlfizetés veres téntával Írandó be, felébe jelet alkalmazván és a következő év főkönyvébe a múlt év megjelelésével (1896. XII. 31.) mint lerovás vezetendő be. Ha a hátralék megállapittatott, a bevétel mint a kiadás rovatai alá foglalt, tartozás: múltra és folyóra, — a lerovás egyenként, — hátralék egyenként hasábjaiba beirt utolsó tételek aláhuzatnak, a rovat egynemű tételei összeadatnak és az öszszeg, a megfelelő összesen hasábba az utolsó egyenkénti tétel mellé beiratik. Midőn a főkönyv több lapból áll, az összegek a következő lapra átviendők és miután minden rovat egyenkint összegezve lett, a rovatok összegei összeadatnak és elébe „A. B. C. összesen u írandó, A végösszeg megállapítása után, a bevételi oldalon, a múlt évi pénzmaradvány összege a lerovás főösszege alá iratik és a két tétel összeadatván abból a folyóévi kiadások összege levonatik, miáltal maradvány, ha azonban a kiadás nagyobb akkor a két tétel összege a kiadásból vonandó le, miáltal túlfizetés áll elő. Ezen maradvány illetve túlfizetés összegének a naplómaradvány összegével teljesen megegyezni kell, miért is a lerovás alkalmával ügyelni kell arra, hogy a múlt évben veres tintával irt a folyó évre átvezetett és naplóban most elő nem forduló összeg a maradványból levonassék. 61 §. Az adó főkönyv rovatai következők: a) Folyószám, — b) Adóköteles neve, — c) Tartozás és lerovás: 1) megnevezése: Tartozás, szaporodás, összesen, — lerovás összesen, — Hátralék, — Túlfizetés 2) kelte: hó és nap d) pénz: 1) múltra, 2) folyóra, 3) összes lerovás, — búza: 1) múltra, 2) folyóra 3) összes lerovás és ugyan ily nemű rovatok mindazon adónemek bejegyzésére, mint melyek az e. község hívei által fizettetnek és végre megjegyzés. A főkönyv tartozás rovata az adó megállapítása után előírandó (szbr 35 §.) a lerovás tételei pedig a számadó által vezetett naplóból veendők át. Az év végével minden adófizető terhére előirt összeg valamint a lerovás összege össze adatik és ezen két tétel összehasonlításánál származó eredmény: hátralék vagy túl fizetés a megfelelő nem különben a lerovás egész összege az „összes lerovás“ rovatába beiratik, mely után az összes lerovás tételei összeadatván, a végösszegnek a napló végösszegével egyezni kell. Egy lapra több számla is vezethető mely esetben a számlák egymástól vonal által elkülönitendők. 62. §. A magtári főkönyv rovatai következők: a) folyószám, b) adós neve és lakhelye, c) tartozás és lerovás és hátralék megnevezése 2) kelte: hó és nap d) búza: 1) hekl. és liter, 2) évi kamat, 3) összesen, — 4) pénzben egyenként kor. fillér, — c) ugyanoly rovatot mint a búzára a magtárban kezelt minden gabona nemre. Az év kezdetén áthozandó minden egyes adósnak múlt évi kölcsön adás alkalmával az adós részére már nyitott számlában a tartozás rovatban előírandó a kölcsön adott gabona neme és minden lerovás alkalmával úgy a tőkére mint a kamatra befizetett összeg bevezetendő. A pénzbeni egyen érték rovata akkor töltendő ki; ha a gabona pénzben megváltatatott, mely esetben a tartozásban előirt gabona összege, ha egészben ki lett fizetve láthatólag áthuzaudó, ha pedig csak részben, akkor az előirt összeg áthuzatván a maradvány összeg fölébe iratik. (Folyt, köv.) Konkoly Th. Gyula. Nel^cíng. Sebestyén Gábor emlékezete. 1835—1896. 1896 nov. 23 án gyászt öltött a köveskállai ref. egyház és papi család ; mert e napon halt meg a gyülekezetnek érdemekben megőszült lelkésze s a fáradhatatlan szorgalmú családapa, Sebestyén Gábor. A gyászhir összegyűjtötte — nov. 25-én történt temetése alkalmával — ravatala körül, e vidéken volt ismerőit, barátait, rokonait, tiszttársait. Szép, fényes volt a pálya, mit a boldogult Köveskállán megfutott. Márton Gábor esperesnek, a nagyhírű Márton 1st-" Tán pápai professzor fiának — volt hivatali utóda. A köves kállai gyülekezet tagjai, értelmiség, miveltség tekintetében, uralják a vidéket, vallásukhoz hívek, áldozatkészek, református hitükhöz való hű ragaszkodásukat hirdeti a szép, Ízléses templom, sudár tornyával, mely messziről láttatja magát. — Hozzá vannak csatolva mint fiókok : Tapolcza és vidéke, ugvszinte Sümeg, ide tartozott Keszthely és vidéke is. Itt a szórványokban, sok köztiszteletben álló ref. család lakik s többször vitték körükbe — ünnepélyes keresztelések, esketések és temetések végzésére —, kedves papjukat, ki mindannyiszor közelismerést, dicséretet aratott, mint kitűnő szónok, s kedves volt nekik mint élénk temperamentumu, ügyes társalgó, úgy hogy neve sokáig feledhetetlen lesz közöttük. — Mint a függetlenségi elveknek szívből, lélekből hű harczosa, a népgyüléseken is többször hallatta buzdító, lelkesítő szónoklatait. Népbarát volt s ritka ember, ki úgy tudott volna a nép nyelvén, a úgy tudott volna szivökhöz szólni, mint ő. Keblére ölelte, tanácsolta, vigasztalta, bátorította, sok szívességgel, jótéteményekkel halmozta el őket, „fiaiménak szólította a fiatalabbakat; sok elszálló igéit emlegetik s halála általános részvétet költött köztük. Nemcsak az Ur szőllejében volt ő hiv munkás ; hanem saját szőlejében is fáradhatatlanul munkálkodott. Mikor a vidéken sorra kiölte a filloxera a szőlőket, ő több mint 50 hold szőlőjével küzdött a vészthozó rovar ellen; szoléit folyvást termő állapotban tartotta fenn: még a legközelebbi évben is, több mint 200 hektó mustot szűrt. „Az én életem is nekem nem drága, hogy elvégezhes- -
