Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-31 / 5. szám
79 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 80 fordítván csak az ecclesia épületire és jövendőbeli táplálására és előmozdítására költ, az Mednyánszky ur kezéhez küldött pár szerént azon pénzről recoguitionalist is kívánunk kegyelmetektől, igyekezvén ennek utánna is minden illendő dolgokban kedveskedni kegyelmeteknek. Quos in reliquo recte feliciterque valere cupimus Datum in arcé nostra Sárospatachiense, die 27 Septembris Anno Domini 1650. Earundem Domiua F ratrum Benevola Susanna Lorántfy mpria.“1) (Folyt, köv.) Thüry Etele. Lapszemle. Prot Egyházi és Iskolai Lap 1—4 sz. Belterjesebb kér. munkásságot ez. alatt Y. F. a prot. egyházban mutatkozó hitközöny ellen intenzivebb vallásos működést sürget az egyházban, iskolában és a családban. — Középoktatásunk árnyoldalai czikksorozatban Benke István első sorban a túlterhelés kérdésével foglalkozik s azt mondja, hogy az 1883 után életbe léptetett encyklopaedikus tantervek a tanulót oly sok ismerettel terhelik, hogy nem csoda, ha az illető azoktól szabadulni óhajt. A mai középiskola elé kettős czélt kellene kitűzni: az általános műveltség adást s az egyetemre előkészítést, a. középiskola alsó osztályai volnának hivatva megadni az elsőt, s a felső osztályok a másodikat. — A közép oktatásnak egy másik árnyoldala a tankönyvek kérdése, mert a tankönyvek rendkívül terjedelmesek s nehézkesek. — E pontra nézve azonban az utóbbi időben némi javulás mutatkozik. — A keresztyén társadalmi munka köréből ez. felolvasását közli Kenessey Béla, melyben a magvar nemzeti misszió tevékenységéről szól Moldva és Oláhországban s Szlavóniában, rámutatva, hogy az amerikai magyar kivándorlók lelki gondozását eddigelé egyházunk egyeteme nem vette kezébe. Majd szól a szeretet munkáiról, a szegény ügyről, a szocziális kérdésről, ennek különböző módon megkísérelt megoldásáról, az építő társulatokról, a városi misszióról, a biblia és tractatus terjesztő társulatokról s felolvasását a szeretet munkásságában való tevékeny részvételre hívással fejezi be. — A magyarázatos bibliáról Révész Kálmán fejti ki nézeteit. A bibliafordítás revíziójára utalva, a magyarázatos bibliának megjelenését akkorra véli halasztandónak, mikor az új bibliafordítás már megjelent. A kettős czélt, hogy t, i. a magyarázatos biblia a lelkészeknek segédkönyvül, a közönségnek pedig családi bibliául szolgáljon, nem véli összeköthetőnek; mivel pedig első sorban a lelkészek számára való magyarázatos biblia szükséges: ennek megvalósításához kell fogni első sorban. A fősulyt a tárgyi és homiletikai magyarázatokra kellene fektetni, izagogikai kérdéseket csak a föltétlenül szükséges mértékben érinteni, a hittani ma- *) *) Kívül: Egregiis et Nobilibus Umversitati tam equestrís quam pedestris ordinis Praesidii Prudentibus item ac Circumpectis Judici Juratis ac Universis Incolis et Inhibitatoribus Helveticae Confessionis Oppidi Kiskomárom etc. Nobis honorando. Lorántfy Zsuzsanna ép pecsétjével és sajátkezű aláírásával. Ak. 135. és 146. lap. gyarázatokat pedig teljesen el kellene hagyni. Terjedelmére nézve lehetne a mű 240 nyomtatott iv, a biblia szövegét nem kellene hozzá csatolni. A pénzt minden prot. lelkészt kötelező aláírással lehetne előteremteni. Protestáns Közlöny 1—3 sz. üj év a prot. papság auyagi helyzetével foglalkozik; a „Kolduló pap"-ra hivatkozva mondja, hogy ez jele az idő teljességének s azon reménynek ad kifejezést, hogy a mi anyagi helyzetünkre is be fog köszöntem egy jobb, egy boldogabb esztendő. A megmentő szeretet munkái ez. alatt PoJcoly József theoltanár felolvasása van közölve, mely felolvasás Lehman : Die Werke der Liebe ez. müve alapján szól a kisdedovodákról, az árvaházakró), tébolydákról, hülyék intézetéről, menedékházakról, az iszákosság elleni intézetekről. Sárospataki Lapok. 1—4 sz. A jubileumi év után szomorúan tekint vissza a jubileumi események azon részére, melyben mellőztetésünk egészen nyilván való volt s igy sóhajt fel: „Jubiláris eszteudeje a magyarnak, de megmutattad hogy még mindig nincs meg a teljes jogegyenlőség a magyar hazában !M Az 1848: XX. törvénycikk életbeléptetéséért kell tehát küzdenünk. — Az államsegélyről Debreczeni Bertalan közöl egy hosszabb czikksorozatot, melyben számadatokkal mutatja ki, hogy a sárospataki iskolának, ha régi színvonalát megtartani akarja s fejlődésének nem akarja útját vágni: okvetlenül igénybe kell venni az államsegélyt. — A lelkészek tudományos tovább képzésének kérdése ez. alatt Pataki Pál felel Rácz Lajos azon vádjára, hogy a lelkészek elhanyagolják tudományos tovább képzésüket s kimutatja, hogy 600 forintos lelkészi fizetéssel, mely sokszor csak a papiroson van meg, nem lehet a lelkésznek magát tovább képeznie. — Réz László két czikkben szól „A gazdasági ismétlő iskolákról1,1, melyeknek szervezetét a kultuszminiszter nov. 16-iki rendeletével már ki is adta. Első kötelességnek tartja, hogy minden lelkész oda törekedjék, hogy községében gazdasági ismétlő iskola állitassék fel minél előbb de nem az egyház terhére, hanem a mint azt a rendelet kijelöli vagy a község terhére vagy a minisztérium hozzájárulásával. A másik kötelesség, hogy a mi felekezeti tanítóink jussanak be szaktanítókul. Ezt úgy érhetjük el, ha tantermeinket felajánljuk a gazdasági ismétlő iskolák czéljaira. Ezzel elérjük tanítóink anyagi helyzetének javítását s a prot. szellem biztosítását. Meg kell tehát ragadni a legelső alkalmat, hogy tanitóiuk a szükséges kvalifikácziót megszerezhessék. — A lelkészek pedig, mivel ezen gazdasági ismétlő iskolákban a vallástanitás nem lesz rendszeresen eszközölhető, állítsanak vasárnapi iskolákat, melyekben a serdülő gyermekek vallásos neveléséről gondoskodjanak. — Debreczeni Protestáns Lap. 1—4 sz. Néhány szó önmagunkról ez. alatt éles világitásbau mutatja be Baczoni Lajos azt a közönyösséget, melylyel különösen a világi urak, még azok is, kik egyházi tisztséget viselnek, az egyházi irodalom iránt viseltetnek. (Mi is tudnánk hasonló kimutatást közölni). — Elmefuttatások a tanügy terén (Joó Istvántól) a középiskolai s különösen a gimnáziumi tanterv revíziója kérdésével foglalkozik ; helyteleníti a
