Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

763

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

764

tás. 10. Részlet olaszországi tanulmány utjából. Sinka Sándor. 11. Huzal nélküli táviró bemutatása. K. Kiss József. 12. Folyó ügyek, indítványok. 13. Szavazatok eredményéről küldöttség jelentése.

•— Az első lelkészképesitő vizsgái tételek közül az erkölcstaniból egy szó lapunk múlt számában kimaradt s a tétel maga igy hangzik: A gazdagság és szegénység társadalmi és erkölcsi jelentősége.

— Gyász hir. Az enyészet angyala ismét egy lelkész társunk családi édenét dúlta, fel s fakasztott nyomában kibeszélhetetlen mély fájdalmat, keserű könnyeket, midőn f. hó 19-én elszólitotta az élők sorából Jeremiás Bélánét szül. Zalay Emmát, életének még csak 37- dik, boldog házasságának 16-ik évében. A boldogult temetésén, mely f. hó 22-én délután történt, szép jelét adta Pázmánd község igaz benső részvétének, midőn túlnyomóan nagy számmal jelent meg felekezet különbség nélkül, nem hiányozván az őszinte résztvevők sorából a helybeli róm. kath. plébános sem. A pápai egyházmegyét Szakeres Mihály esperes, Vikár Vincze, Zsoldos Sándor, Szűcs Dezső, Fodor Gyula lelkészek, továbbá a peéri, mező-örsi, táp-szentmiklósi tanitók képviselték. A szomszéd tatai egyházmegyéből pedig Antal Lajos ászári lelkésztárs vala jelen. A gyászudvarban tartott éneklés után a holt testet a templomba vitték, hol Szekeres Mihály esperes tartott felette gyászbeszédet Luk. 1: 38. versének ezen szavai alapján : „És elméne őtőle az angyal“ megható képekben mutatván ki, hogy egy jó és hű nő angyala férjének, angyala gyermekeinek, angyala családi körének. A temetőn sírba leeresztés előtt Zsoldos Sándor búcsúztatta el kedveseitől a hű nőt, gondos jó anyát, szerető rokont, — behantolás után pedig a helybeli tanító vett érzékeny búcsút mindnyájunk nevében a hosszú útra távozótól. Legyen csendes siri álma, a kegyelet és jó emlékezet virrasztanak hamvai felett! V.

— Jubiláló tanár. Héjas Pál csurgói fögimnaziumi tanár deczember 8-dikán üli meg tauári működésének negyvenéves jubileumát. A tanári testület, a mostani és volt növendékek ez alkalomból ünnepséget rendeznek tiszteletére, melyen részt vesz a város közönsége is. Tallián Gyula főispán pedig akkor tűzi az érdemes tanár mellére a király által adományozott koronás arany érdem keresztet. A tanítványok díszes emléktárgyat óhajtanak átnyújtani volt tanáruknak, az intézetban pedig nevét viselő alapítványt tenni szorgalmas növendékek jutalmazására. Az ünnepség rendezői fölkérik a jubiláló összes volt tanítványait — ha tehetik — deczember 8-án délelőtt 10 órakor jöjjenek el az ünnepségre a csurgói főgimnázium zenetermében, pénzbeli adományaikat pedig juttassák el Nagy Sándor dr. ügyvédhez Csurgóra.

— A Protestantismus vészthozó méreg. XIII. Leo pápa, a kiről az újságok napról-napra azt bizonyítják, hogy tisztes öreg kora daczára is testileg és szellemileg egyaránt jól érzi magát, Canisius Péter hires jezsuita 300 éves emlékünnepe alkalmából az osztrák, a német és a schweitzi püspökökhöz encyclikát bocsátott, a melyben a következő épületes dolgokat mondja: „Hogy mily óriási

feladatot vállalt magára ez a hitbuzgó férfiú (Canisius t. i.) akkor, a mikor az egyházért és a világi jogrendért sorompóba lépett, könnyen be fogja látni az, a ki figyelembe veszi Németország állapotát, akkor, a mikor Luther először emelte fel a lázadás zászlaját. Az erkölcsök meg voltak mételyezve és évről-évre mélyebbre sülyedtek, a mivel a tévelygésnek kapu és ajtó nyittatott. Ennek következtében lassan lassan sokan elfordultak a kath. hittől és a vészthozó méreg elterjedt majdnem az összes német országok területén, mig végül minden rendű és rangú emberekre behatolt. A dolog annyira fejlődött, hogy soknál azon vélemény kezdett lábra kapni, miszerint a vallás (a r. kath. t. i.) a német birodalomban rövid idő alatt tönkre megy s hogy alig van gyógyszer, a melylyel fzt gyógyítani lehetne. S valóban, a legfőbb javak elvesztek volna, ha Isten gyors segítséget nem küldött volna. Találkoztak ugyan Németországban oly férfiak, a kik hűségesen ragaszkodtak a régi hithez s a kik hitbuzgóságuk által tűntek ki, a bajor és osztrák házból szármám fejedelmek, nevezetesen pedig I Ferdinánd római király — még ugyan erősen el voltak határozva a kath. vallást teljes erővel védelmezni; de az Isten a leghatározottabb segítséget a veszedelemben forgó német birodalomnak mégis az éppen kellő időben keletkezett Loyola Ignácz szentatya társaságában adta, a melyhez, mint a németek között a legelső, a boldog Petrus is csatlakozott!“ — Csakugyan igen szép levél! Hát a pápa ő szentsége „vészthozó méregnek“ nevezi a protestantismust ? Igazán nagyon szellemes megjegyzés. Ez a „vészthozó méreg" igaz, hogy sok bajt okozott a r. kath. egyháznak, még többet a római pápáknak, de hogy mennyit használt az emberiségnek, a haladásnak, az igaz vallásosságnak stb. azt viszont a történet minden lapja mutatja. Ezt XIII. Leo pápa nem tudja ? Hogy is tudná ? Hiszen ő négyszázaddal elkésett. (E. E. I.)

— A debreczeni Nagytemplom nov. 14-én nyittatott meg ismét a renoválás után, midőn az alkalom jelentőségének megfelelő nagyszabású egyházi beszédet mondott Dicsőít József, a kitűnő egyházi szónok, a templomi vagy gyülekezeti istenitisztelet becséről, a melyet, valamint a szép elő- és utóimákat odaadó buzgósággal és figyelemmel hallgatta a nagy számmal összegyülekezett áhitatos közönség.

— Az új honalapitás kora. A nemzeti államalkotás korának nevezi Ballagi Géza a magyar nemzet történetének azt a fényes korszakát, mely 1815 és 48 közé esik. A magyar nemzeti állam megalkotása azonban egyértelmű az uj honalapitással, mert Magyarország akkor lett valójában állammá, midőn a demokratikus s ezzel szorosan egybeforrott nemzeti eszmék, megtermékenyítve az elméket és sziveket, valóssággá válnak. Köztudomású, hogy ennek a fényes korszaknak legalaposabb ismerőié Ballagi Géza, s csak természetesnek találjuk, ha Szilágyi Sándor azAthenaeum által kiadott Magyar nemzet történetének szerkesztője őt bízta meg e kor leírásával. A tipikus magyar ember nyugalmával, objektivitásával Írja és vázolja meg Ballagi az uj konalapitás történetét, érez-