Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-21 / 47. szám
747 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 748 hogy t. i., miként védekezzenek az egyházi esketést elhanyagolók ellen. „A vallásos nevelés és a Szeretetház“ ez. elmélkedés az ifjak vallásos nevelésének hatályossabbá tételét sürgeti iskoláinkban. Igen helyesen. S ezen szempontból is magasztalja a kolozsvári Szeretetház felállítását; de igen is túlzott magasztalásnak tartjuk a következő nyilatkozatát! „Ennél (t. i. a Szeretetház felállításánál) szebb tettet a kálvinizmus megtartására s tovább terjesztésére sem a múlt, sem a jelen században nem vittek véghez.“ Sok egészséges eszmét tartalmaz „A nőnevelés hiányairól“ szóló czikk. írója igen helyesen mutat rá mai nőnevelésünk hibájára, midőn azt mondja, hogy a női iskolák általában jól tanítanak, de nem jól nevelnek, különösen a rendszer hibájából s a női hivatás félreismerése folytán. Azt kívánja tehát, hogy minden női képzés első sorban azon kellékeket adja meg, melyekre a nőnek, mint élettársnak s mint anyának van szüksége; t. i. az értelem kiművelése mellett szilárd erkölcsi alapot vetve azokra is kell tanítani, a mikre mint háziasszonynak és feleségnek lesz szüksége s csak másodsorban azon kellékekre, melyekre a családi élet örömeiben nem osztozkodó, magukban álló nőknek szükségük van. Borsos István. Yegyes §özÍEményE§. — Személyi hírek. Főt. ÁDtal Gábor püspök ur s főt. Körmeudy Sándor egyházkerületi főjegyző ur szerdán távoztak városunkból. — Királyi kitüntetés. Héjas Pált, a csurgói ev. ref. főgimnáziumnak 40 év óta működő tanárát 0 Felsége a király a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A jó kívánók nagy számához mi is őszinte szívvel csatlakozunk s kívánjuk, „ad multos annos.“ — Alap- és lelkészképesitő vizsgálati tételek a pápai ev. ref. theol. akadémián az 1898-dik évben. 1. Alapvizsgálat, a) Egyetemes egyháztörténet: „A képek elterjedésének és behozatalának története a kér. cultusban.“ b) Vallásbölcsészet: „Az Isten-fogalom és a vele kapcsolatos képzetek a világvallásokban.“ c) Bibliai bevezetés: „Jeremiás próféta élete és kora, s prófétai munkájának isagogikai ismertetése.“ 11. Első lelkészképesitő vizsgálat, a) Hittan : „Adassák elő a római, lutheri és ev. ref. egyház fogalma a Jézus személyéről, mutattassék ki a köztük levő külömbség és igazoltassák az ev. ref. egyház felfogásának helyessége ész és szentirásból merített okokkal." b) Erkölcstan: „A gazdagság és szegénység társadalmi jelentősége.“ c) Biblica theologia: „Krisztus halála a zsidókhoz irt levél szerint.“ 111. Második lelkészképesitő vizsgálat, a) Magyar prot. egyháztörténet: „Az evang keresztyén egyház kétfelé (lutheri és kálvini) válásának s újra egyesítését ezélzó törekvéseknek története Magyarországban." b) Egyházjogtan: „A keresztyénség befolyása a házassági jog alakítására kezdettől a jelenkorig.“ c) Egyházi beszéd-szövegek: Zsolt. 53: 2—4; Hóm. VIII: 33—34; Eféz. II: 8—9. d) Biblia magyarázati szövegek: Zsolt. XXIII; Zsolt. LI: 3—10; Zsolt. LVTI; Ruth I: 8—18; Ézs. LI: 1 —17; Ezek. III: 16—21; Ján. I: 44-52; Ján. V: 1—16; I. Kor. XIII: 1—13; II. Kor. Ill: 1- 18; I. Thess. V: 1—11; Eféz. I: 3—8. Az értekezésre kitűzött tételek közül a vizsgaletevők egyet-egyet tartoznak kidolgozni; valamint az egyházi beszéd-szövegek közül is csak egyről kell beszédet Írni; az egyházi beszédhez elő- és utó ima Írandó. A bibliamagyarázati szakaszok mindegyikére olyképpen kell elkészülni az illető vizsgázónak, hogy a vizsg. bizottság előtt akármelyikről is szabatos és kimerítő magyarázatot tarthassanak; egyet azonban Írásban ki kell dolgozni s a többi dolgozatokkal együtt a theol. akadémia igazgatóságához, 1898 év julius hó 1-ig kell beadni. Kis József theol. akad. igazgató. Látta és helyben hagyta Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök. — Tanári kör. A főgimn. tanári kör e hó 19-ikén tartotta első gyűlését, melyen folyó ügyeket tárgyaltak. A kör működését jövő hónapban kezdi meg. — A segélyek, melyek a kerületi közgyűlés által a kér államsegély pénztár alapból, Baldaccy alapból az egyházak és lelkészeknek 1897. évre kiosztottak, valamint a lelkészözvegyek segélyei az egyházmegyei pénztárakhoz már elküldettek. —A katkolikus autonómiai kongresszuson a néppárt vereséget szenvedett. A 27-es előkészítő bizottságba nem a Zichy Nándor-féle liszta alapján történtek a választások, hanem a mérsékeltebb elemek tömörülésével egy más liszta lett elfogadva, melyen több harsány szavú néppárti töröltetett. Nagy is volt e miatt az elkeseredés Zichyék táborában s az Alkotmány ugyancsak neki rontott érte gróf Apponyinak. — A magyar mise betiltása. A Bndap. Hirlap legutóbbi száma a Vatikán és a magyai' ajkú görög-kath egyház közt fölmerült ügyről a következőket Írja: Romából a minap egy rendelet jött Magyarországba, a melynek az érdekelt hívők aligha fognak engedelmeskedni. Ez a rendelet a magyar mise, sőt minden magyar nyelvű egyházi szertartásnak a betiltásáról rendelkezik a magyarajkugörög-katholikusok részére. Elrendeli továbbá, hogy minden magyar nyelvű egyházi könyvet, azokat is, a melyeket az illető püspökök püspöki joguknál fogva approbáltak, máglyára kell rakni és megégetni, hogy betűnyi nyoma se maradjon a magyar nyelvnek a magyar görög-katholikusok egyházi életében. — És tovább is megy a pápa. Firczák Gyula és^Vályi János püspököket, a kik a magyar nyelvű mise és többi egyházi szertartás engedelmezése érdekében megokolt fölterjesztést küldtek Rómába, a pápa erősen megdorgálta, hogy miért akarják az egyház egységét megbontani, a magyar nyelv kanonizálását kérvén. — A pápa e rendeletét már elküldötte a munkácsi és eperjesi püspököknek, hogy azt hirdessék ki és foganatosítsák szigorú rendelkezései szerint. Ezt a rendeletet azonban a két püspök teljes nyilvánossággal nem hirdethette ki foganatosítására nem is gondolhat, mert jól tudják, hogy a rendelet nyomán a hívők egyházi forradalma támadna föl a sizma, a Rómától való elszakadás veszedelmével.— Elküldötték azonban a püspökök a rendeletet magyarul miséző papjaiknak, meghagyván, hogy a lehetőség szerint igyekezzenek az orosz szót lassankint, szinte észrevétle*