Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

727 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 728 T. L. É! Jól tudom, hogy időt raboltam Önöktől, de igyekeztem elvállalt kötelességemet teljesíteni. Jó ma­got hintettem-e ? azt, a magot befogadó Önök szive, mint jó föld mondja meg. Ezen egyszerű kis „egyveleg“ tán nem idétlen gyermek, ám fürösszék, mosogassák meg jól, csak a fürdő vízzel együtt ki ne öntsék a gyermeket! Csajág, 1897. szept. 20-án Szűcs Dezső. Egy korszerű indítvány. — A főiskolai igazgató tanács figyelmébe — Főiskolánk nagytudományu és tapasztalt orvosa, mint a közegészségtan tanára is készségesen kijelenti mindenkinek, hogy a tífusz betegség s annak szelidebb befolyású rokonai az ivó viz után a test tisztátalanságából származnak; a mint hogy a laikus is következtetheti ezt azon tapasztalati körülményből, hogy e betegség sem sporadikusan, sem járváuyszerüleg nem lép fel nyáron, a fürdőzés idején, hanem leginkább télen, a mikor az in­gyenes fürdők nem használtatnak a közönség által. Abból az alkalomból, hogy alig múlik el év, mely­ben e betegség főiskolánk növendékei között fel ne lépne, sőt különösen abból, hogy a pápai tífusz valóságos réme az iskoláztató szülőknek, mely aztán sokakat eltán­torít a szeretett alma máter-től, legfőképpen pedig abból a tudott dologból, hogy a vízvezeték létesítése által az ivóviz kérdése Pápán meg van oldva: legyen szabad a nagytiszteletü igazgató tanács figyelmét ezúttal az utóbbi kérdésre, az ifjúság téli fürdőzésére felhívnom. Egy korszerű fürdőterem berendezése most, a mikor a vizvezeték bőven és nehézség nélkül szolgáltatja a kivántató vízmennyiséget, nem felette nehéz. A kérdés megoldásának mikéntjébe bele nem bo­csátkozom; valamint annak fejtegetését is szükség­telennek találom, hogy mennyire lényeges alkatrésze az mternátusoknak a fürdő s a modern nevelés mek­kora figyelmet fordít e kérdé. re külföldön; azt is csak a sorok között hagyom, hogy testileg, úgy mint lelkileg mennyivel tökéletesebb, szebb, egészségesebb generális neveltethetik igy : kérésem oda irányul, akár az uj, akár a legújabb iskolában rendeztessen be a nagytiszteletü igazgatótanács az iskola növendékei számára egy fürdőtermet, a melyben a növendékek fel­váltva, osztályonként és csoportonként fiirdőzhessenek azokban az időkben is, a mikor a Tapolcza természetes yürdői zárva vannak a növendékek előtt. A kérés indokolását mellőzve most, midőn annak megszivlelését és tanulmányozását kérném, mély tiszte­lettel vagyok a nagytekintetü igazgató tanácsnak Keresztes, 1897. nov. 11. hive Babay Kálmán, ref. lelkész. Márcza. A bibliai Gósen, Sinai félsziget és Szuez csatorna. Emlékezzünk régiekről Egyiptomból kijöttekről. Felső nílusi utuukról visszatérve egy napi pihenés után 1896 február 5-én d. e. 10 órakor ismét útra kel­tünk, hogy a jelenkor egyik legnevezetesebb alkotását, a Szuez csatornát megszemléljük és a programnak megfelelő­­leg a Verestengeren át Ázsia földére, a siaai félszigetre menjünk. Ezen ut két részből állott, u. m. szárazföldi és vizi útból; ugyan is a Szuez csatorna közepénél fekvő Ismailyaig vonattal mentüak, mig innen Szuez városáig a kis Argos gőzhajó vitt el. A Kairónál kiszélesedő Nilusvölgy mintegy végte­len síkság terül el északfelé, hol a részint már zöldelő vetések, részint művelés alatt levő szántóföldek, a rajtuk szorgoskodó mezei munkásokkal a kora tavasz képét tár­ják szemünk elé. Némely helyen megláthatni a tavalyi gyapotcserje kólóit nagy garmadákban, vagy még ki sem tépve, de közötte, ott van már az új vetés, jeléül, hogy szántás nélkül is lehet vetni a Nílus árja által fel­áztatott földbe. De ez csak közvetlenül az áradás után történhetik, mert később fel kell szántani a földet ha vetni akarnak. Kairóból Asszuán felé előbbre van a ve­­getatio, a búza nemcsak a pacsirtát fedi el, hanem pl. The­­baeben a Memnon szobrok körül térdig ér a szép buza­­vetés. Ennek magyarázata az, hogy miután az magasab­ban fekszik, hamarább lefoly a Nílus árja és hamarább művelés alá vehető, mig a Deltában esek később szivárog le a viz annyira, hogy vetni és szántani lehetne, azért láthatjuk mi is, hogyan kínlódik a szegény fellah két kis veres marhajával, vagy egy bivalyt és egy tehenet fogva be a hatalmas gerendaszerü járomba a nagyon kezdetle­ges eke elé. Márczius végén, vagy április elején végbemenő aratás után a szárazabb helyekre gyapotcserjét vetnek; ez sze­reti a szárazságot és szép jövedelmet hajt. A nedvesebb helyeken kukoriczát és más tavaszi növényeket termesz­tenek, melyek egészen más képet adnak a vidéknek az­zal a dús, búja tenyészettel, a mi különösen a Nílus del­tájának sajátja. Mert itt a régi, Alsó-Egyiptomnak két fő nílusi ágán kívül, a resetti és damietti mederrel párhuza­mosan haladó, vagy a pusztaság felé hajló mellékágak egészen behálózzák a térséget és miután keresztcsator­nákkal is össze vannak kötve, a Nílus iszapjával vasta­gon borított termőföld, mesterséges és természetes öntö­zés folytán mindenféle növényt gazdagon megterem. A vasútvonal északkelet felé haladva keresztül vágja azt a vidéket, a mely a bibliai Gosent alkotta, a Nílus deltájának azon részét, a hová József a Farao engedői­mével és parancsából atyját Jákobot és testvéreit letele­pítette, midőn ezek éhség és szükségtől kényszerítve Ká­naánból, vagy is a Jordán völgyéből Egyiptom földére jöttek gabonát venni pénzen, hogy legyen mit egyeuek és el ne vesszenek mindnyájan. A mint ez Mózes I. könyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom