Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-14 / 46. szám
721 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP . 722 Felekezeten kívüliek. (Folytatás.) A jászok földjén csak a jászsági felső járásben volt nagyobbszámu kilépés; mind magyar és mind nazarénus. Heves vármegyéig a mozgalomnak már csak szélső és leggyengébb hullámai csaptak el. Túl a Tiszán Békésben Orosháza és vidéke 207 magyar nemzetiségű nazarénus hivőt juttatott a felekezeten kívüliek közé. A tiszta magyar Hajdú vármegyében Hajdu- Sámson és Vámos-Pércs községekben a baptisták hódítottak kisebb számú liivőt. Jellemző, hogy Debreczenből egyetlen felekezeten kívüli sem akadt. Az Erdélylyel határos, félig hegyvidéki Biharnak csak egy járásában akadtak felekezeten kívüliek, a tenkeiben. A többség itt már az öláhoké, s az ok : a baptista felekezet. Szatmár megye mátészalkai járásában találkozik még tiz nazarénus ; annak a vármegyének északi részeiből, valamint Szabolcsból és Ugocsából nem történt semmi kilépés. A Tisza-Maros szögének egy megyéje, a teljesen hegyvidéki és legnagyobb részt oláh nyelvű Krassó Szörény hasonlókép nem szaporította a felekezeten kívüliek számát. Annál több a kilépés a kis Csanádban: 466. Mindegyik a nazarénus gyülekezet hive; a legnagyobb rész magyar, körülbelül 80 oláh van, és valamivel kevesebb tót. Kunágota községben 96, Nagylakon 108 a felekezeten kívüliek száma, Makó városban pedig 199. Itt azonban határozottan konstatálni lehet a nazarénus hívek megfogyatkozását; a hetvenes években — a polgári hatóság által vezetett anyakönyv tanúsága szerint — évenkint 20—23 újszülöttet jelentettek be a nazárénus szülők, a kilenczvenes években már csak 10—12-őt. Áttérés más felekezetről a nazarénus hitre 1896-ban egy sem volt. A kilépőket mind a rajongás vitte a felekezetközi állásba; egyházi adójukat zúgolódás nélkül űzetik most is. Arad városban 46 kilépés volt. Egy oláh kivételével mind magyar, s a föntebb említett négy socialista kivételével mind nazarénus. Arad megyében Zimánd községben 52 magyar ember lett felekezeten kívülivé a baptiszta gyülekezet kedvéért; a mozgalom szünőben van. A pécskai járás több községében magyarok voltak a kilépők, túlnyomólag a nazarénus szekta javára. Temes megyében a fehértemplomi és kubini járásban volt nagyobb számmal kilépés, legnagyobb részben a szerbek, azonkívül az oláhok köréből. Az ok főként a nazarénus vallás. Pancsova városban leginkább szerbek léptek ki, kizárólag a nazarénus vallás kedvéért. Torontálban 531 volt a kilépések száma. A pancsovai járásban, a hol a németek, oláhok mellett a szerbeké a túl nyomó rész a kilépésben, ok gyanánt az egyházi adók terhességét említik. A párdányi járás Magyar-Ittebe ^községében 76 református vallású magyar ember lépett ki a papjával való torzsalkodás miatt; a nagykikindai járásban a felekezetenkivüliek túlnyomóan szerbek és kivétel nélkül a nazarénus valláshoz tartoznak ; az új szekta azonban itt is elvesztette már terjedőképességét. Erdélyre a mozgalom nem terjed ki. Az egész országrészben mindössze tizennégy felekezeten kívülit Írtak össze, egyet Abrudbányán, tizenhármat Felvinczen.— Az utóbb említett városban a kilépettek mind magyarok; nazarénus gyülekezetük már 1873 óta fennáll. Fiúméban senki sem jelentkezett a felekezeti kötelékből való kilépésre. Az ország egyes hitfelekezetei közül csakugyan a református veszítette el legtöbb hívét. Ezt azonban — mint a föntebbiekből látszik — nem lehet a felekezeti kényszer eltörlésének rovására Írni. A veszteség régibb keletű s csak külső kifejezését nyerte most. Nem az a néhény törvény paragrafus, hanem más, messzebb fekvő okok emelik magasra éppen ennek a felekezetnek veszteségét. — Talán az, hogy hívei a természettel legtöbbet foglalkozó, elmélyedésre leghajlandóbb s újabban sorsával legkevésbbé megelégedett magyarság köréből valók; a nazarénus hit az ő kedélyükre hathatott legjobban. A felekezeten kívüliek közel felerésze, 1540 ember jelent a református egyházra veszteséget; a legtöbb 810. a Duna és Tisza közéről való; magából Báes-Bodrog vármegye topolyai járásból 485 református hivő hagyta el egyházát. A római katholikusok közül 923-an hagyták elfelekezetüket; ezeknél is a Duna-Tisza köze mutat legmagasabb számot, 553-at; Pest megyének sold középjárásából 153 katholikus lett felekezeten kívülivé. — Az ágostai hitvallású evangélikus felekezet 755 hívőjét veszítette el ; ebből a Tisza és Maros szögére esik 245, Toron tál megye pancsovai járására 88. A görög-keleti vallásból 717-en váltak ki; és legnagyobb rész 598 a Tisza,Maros szögéről való, a hol Torontál megye pancsovai járásából 167, Temes megye kubiui járásából 147 kilépés történt. A görög szertartásu katkolikus vallás mindössze 27 hívét veszítette el, a zsidó felekezetekből pedig 28-an léptek ki. Sértetlen maradt az unitárius egyház, melynek tagjai közül 1896-ban senki sem lett felekezeten kívülivé. A református egyháznak nagyobb veszteségét még eklatánsabban megmutatják áz arányszámok. Ez a liitfelekezet az ország lakosságának 14-62%-át képezi, a felekezeten kívüliek számában pedig jóval több, mint kétszeres aránynyal, 3859 %-kal vesz részt. A római katholikusok az országban 47-84%-kal, a felekezeten kívüliek között pedig 2313°/o-kal szerepelnek. A görög szertartásu katholikusok aránya Magyarország népességében 10-96%, a felekezeten kívüliek között pedig csak0'69%’ A görögkeletiek országos aránya 13*64 százalék, a felekezeti kötelékből kilépettek között pedig 17•„%. Az ágostai hitvallású evangélikus felekezet az ország lakosságának 7*8°/0-át képezi, a felekezetenkivüliek számában 18'92°/o-tot, a zsidók végre 4-67 százaléknyi országos arány mellett a felekezeten kívüliek közt csak 0*7 % ot képviselnek. Országos arányánál magasabban részesedik tehát a felekezeten kívül állók számában a két protestáns és a görögkeleti felekezet; alacsonyabb arányszámmal a római ka-