Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-26 / 39. szám
617 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 618 kola és a társadalom a valódi vallásosság alapján állván, a nép jólléte óriási módon emelkedik, a bűnesetek száma pedig folyton alább száll, holott nálunk mindez megfordítva történik. Sz. F. „Egyházunk történelme érdekében“ szólal fel. Legifj. Szász Károly „Néhány szó a káplánszükséghez'1 ez. alatt egyházunk ezen égető kérdéséhez szól hozzá s e baj némi orvoslására örvendetesnek tartja a tanitókáplánság eltörlésére vonatkozó indítványt. Andrássy Kálmán a 29-ik számban fejezi be „A lelki átöröklés“ ez. érdekes tanulmányát. — Lie. Rácz Kálmán „Irodalmi Társaságunk érdekében szólal fel. Czikkéből sok sajnálatos dologról értesülhetünk. Felsorol több alföldi nagy egyházat, melyeknek még fényesen dotált lelkészei sem tagjai a Társulatnak, nemhogy a húsz vagy több ezer egyháztag közül kerülne csak egy tag is. Az előkelő világiak nagy része távollétével tündököl, sőt még az egyházmegyei gondnokok nagy része sem tagja a Társulatnak. — Bizony ezek a tények is csak azt igazolják, hogy mily égető szükség van nálunk a Szabó Aladártól indított mozgalomra, mely ezt a minden téren mutatkozó fásult közönyösséget akarja leküzdeni, s az ellene és működése ellen intézett támadások helyett mennyivel hasznosabb volna egyházunkra nézve, ha az ő lelkes buzgalmának csak egy százalékát is elsajátítanák. — Thury Etele „A dunántúli ág. hitv. ev. egyház 1596-iki hittanának előszava s a concordiát aláirt papok névsora" czim alatt érdekes egyháztörténeti emléket közöl, mely világot vet a dunán túli két protestáns egyház különválásának történetére. Pokoly József „Egyházi adóu czim alatt a nála megszokott alapossággal bizonyítja, hogy „a lelkészek jövedelmeinek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat csak félértékü lesz reánk nézve, ha egyúttal lehetővé nem teszi a sok helyen tulterhes egyházi adónak könnyítését.“ S ezért szükséges volna, hogy befolyásos egyházi tényezőink, első sorban pedig a konvent, igyekeznék oda hatni, hogy a készülő törvényjavaslatban e fontos szempont érvényesüljön; mert az államra nézve sem közönyös, hogy egyes adózó polgárai a túlságos teher alatt összeroskadjanak. Nagyon érdekes czikk olvasható — a—s.-től, melynek czime: „Az angolországi egyházak élete és fejlődése Viktória királynő uralkodása alatt.“ Várnai Sándor „A római katholikus autonomiárólu ir. Rendkívül érdemes czik Duka Tivadar-é „Vallási erősödés és cura pastoralisu ez. alatt. Válaszul irta ezt azon vészkiáltásokra, melyek azért hangzottak fel, hogy az uj egyházpolitikai törvények, de különösen a vegyes házasságoknál a reversalisok visszaállítása miatt egyházunkat a pusztulás fenyegeti „A veszély nagy — úgy mond —. de van még balzsam Gileádban.“ S ezt az orvosságot igy formulázza: „Az evangeliom által irányított belterjesebb egyházgondozás még mindig visszaszerezheti a megerősített hitélet révén, a mit elvesztett az egyházpolitikai törvények vámján. Csak nem kell sajnálni az intensivebb munkásságot s nem szabaŰ elveszíteni a keresztyén türelmet.“ Arany mondás ez is: „Személyes érintkezés nélkül vallásos befolyást a népre gyakorolni nem lehet. “ És még sem akarják sokan, különösen az Alföldön, ezt elfogadni. Inkább anabaptizmusnak nyilvánítanak minden egyházias I tevékenységet, csak ne kelljen a parochia nyugalmas szobájából kimozdulni. Benke István tanár „Még egyszer Irodalmi Társaságunk érdekében1,1 ez. alatt azt mondja el, hogy nemcsak lelkészeinknek hányható szemére írod. Társaságunk lanyha pártolása, hanem tanárainknak is. Mert a mintegy 600 főnyi prot. tanárság közül csak 102 tagja az írod. Társaságnak. Bizony tagadhatatlanul szép kevés ez ! Érdekes czikk Stromp László-tói „A „Logoszif evangeliomárólA Néhány megjegyzés dr. Kecskeméthy Istvánnak e lap 29. s 30. számaiban megjelent „Csevegésére“. Tóth Lajos ügyvéd „A keresztyén felebaráti szeretetíl ez. alatt ajánlja figyelmünkbe e legfőbb erény helyes gyakorlását, melyre előreláthatólag oly nagy szükség lesz népünknek a rossz termés miatt bekövetkező sanyarú helyzetében. Református „Nyilt levél a budapesti ref. ifjúsági egyesülethez“ ez. alatt intéz lelkes buzdítást e derék egyesülethez, hogy a megkezdett nemes irányban haladjon bátran tovább.s ne engedje magát megtántoritani a Kolozsvár és Debreczen tájáról elhangzott támadások által. Szép és nemes ideálismustól áthatott értekezés „A nő a családban és a társadalombanu, melyet Kovács Kálmán fordított hollandból. E rövid ismertetésből is látszik, a mit az olvasás közben önkénytelenül el kell ismernünk, hogy e leguagyobb egyházi lapunk méltán megérdemli jó hírnevét, s gazdag és változatos tartalmával magas színvonalon áll. Sárospataki Lapok 27—35 sz .Péter Mihály „Elmefuttatás Vaszary körlevele s a kath autonómia felett.“ Ezen elmefutattás Írója alaposan ki mutatja a prímás körlevelében foglalt okoskodások és következtetések helytelenséget; kimutatja, hogy az egész körlevél hamis alapon épült fel. Kérészig Barna „ Vélemény a sárospataki ev. ref. gymn. 1. osztályában tanítandó magyar nyelvtan ügyében.“ Czikkiró, mint a sárospataki igazgató tanács tagja kifogást emelt a Simonyi-féle „kis magyar nyelvtan“ használata ellen, mire az ig.-tanács véleményadásra hívta fel a tanári kart. A tanári kar egyhangúlag helyeselte és ajánlotta a kérdéses nyelvtan további használatát. Ekkor az ig.taná s ismét Kérészi Barnát hívta fel kifogásai elmondására. K. B. ezután ebben a jó hosszú czikkben igyekszik kimutni, hogy a kérdéses tankönyv nem szabatos, benne sok helyen fogalomzavar észlelhető, azonkívül hézagos és felületes. Hogy mennyire sikerült neki ezt kimutatni? Azt hiszem, jobb lett volna, ha nem Írja meg érdekes czikkét. Mert hogy a Simonyi-féle nyelvtannak is lehet, nek és vannak hibái, az kétségtelen; de hogy általában kitünően használható tankönyv, azt a tanítással foglalkozók csaknem kivétel nélkül elismerik. Utóvégre egy tankönyv alkalmazásánál mindig tekintettel kell lenni az illető tanár személyes hajlandóságára és véleményére; mert egy tőle kedvelt és helyesnek tartott tankönyv alapján sokkal több eredményt érhet el, mintha egy szerinte helytelen könyvet erőszakolnak a nyakára. Dr. Székely György „Az érzelem fejlesztéséről“ ir s kimutatván ennek nagy fontosságát erkölcsi tekintetben, nem tartja helyesnek, Logy ennekfejlesztését — mint némelyek akarják — csak a családra és a társadalomra bízzuk, hanem szükséges azt az iskolában is minél inkább nemesíteni megfelelő humán tár
