Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-24 / 4. szám
55 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 56 rület az internátusnak ez idő szerint évi 1525 írt segélyt ad, mely segély megszűnik, ha az internátus részére a kerület az uj-iskolai épületet át* engedi. 1500 írt évi járulék tőke összegben kifejezve, 5u/o‘°8 kamatozást s l°/0 törlesztést számítva, 25000 írtnak felel meg, vagyis a kerület 25000 frtig belemehet az építkezésbe anélkül, hogy ezzel mostani költségvetését a legcsekélyebbre is kedvezőtlenül befolyásolná. A konviktus építésére azonban nem 25000, hanem kerek számban 12000 írt kell csak, s igy a kerület terhe neoi hogy sulyosodnék, hanem könnyebbül, s néhány év alatt e czimen annyi megtakarítást eszközölhet, hogy a főgimnáziumi épület Jókaiutcza felőli részét meghosszabbíthatja, s a könyvtárt és a theol. tantermeket ott elhelyezheti, mi által a főgimnázium ideiglenesen lefoglalt tantermei felszabadulnak s eredeti rendeltetésüknek lesznek átadhatók. Kívánatosnak tartjuk azonban, hogy a konviktusi helyiségek felépítése ne nehezedjék egészen az egyházkerületre, hanem ép úgy mint a íőgimnáziumí épületre, kiséreltessék meg erre is építési államsegély kieszközlése. Azt hisszük, a magas kormány ily irányú kérelmet nem fog méltánytalannak találni; mert hiszen a tanítóképző intézeti növendékek — az államköltségesek is — a köztartáson étkeznek és pedig oly csekély díjért, aminőt az állam egyetlen egy kópezdéjében sem képes elérni. Nem teszünk számításokat, de elmondhatjuk, hogy ha az állam csak három-négy évig veszi is igénybe a főiskolai köztartást, ezzel oly megtakarítást eszöközöl, mely körülbelül föléri, sőt fölözi az építési költségek felét, mely összeg tehát a magas kormánytól a visszautasítástól való félelem nélkül volna kérhető. Ez esetben pedig a kerületre csak 6000 írt nehezednék, mely az előbb fölvett kamatozás szerint évi 360 írtnak felel meg, vagyis 1165 frt évenként felszabadulna, s ez egyrészt a 6000 frt kölcsön minélelőbb lefizetésére, másrészt pedig a Jókai utczai rósz minél előbb kiépítésére volna fordítható. A gazdasági tanács, melynek gyűlésén főt. püspök ur is részt vett, ily irányban teszi meg előterjesztését, s meggyőződésünk az, hogy a kerület [összes érdekeit kielégítőbben e kérdést nem is lehet megoldani. Végié pár szóval szóljunk a kórház helyiségről is. Ennek megvételét továbbra is kívánatosnak tartjuk ó:) pedig a — tanítóképző internátus czóljaira. Ha a 40 növendék részére csakugyan szükséges lesz internátus berendezése: ennél alkalmasabb helyet alig találhatnánk; mert ily czólra az épület könnyen át lesz alakítható. — Ennek megvalósulása esetén a kerületnek egy helyen egyesítve lesznek összes tanügyi intézményei, s a múltak szétszórtságával szemben büszkén mutathat majd — bár csonka — de egységes főiskolájára. Dr. Antal Gtéza. Úgylfázi élet. Közigazgatási teendőink. *) A lelkész széles körű munkásságából egy kis kört mutatok be ez alkalommal ; a leikészt mint az egyházközigazgatás vezetőjét akarom megismertetni. Vizsgálni akarom, hogy a protestáns lelkésznek e téren mit kell és miképen kell cselekedni. A lelkész saját egyházában családapa, biró, tanító és vezető egy személyben. A polgári életből a biró szakaszokba szedett törvénykönyvvel kezében parancsol és büntet, a lelkész a szeretet igéjével kér, int, fedd és dorgál, mint atya és biró, tanit és oktat szavaival és példáival, elöljár mint fáklyavivő, világítván a járatlan utakat, hogy az utána jövők meg ne ütközzenek a setéiben. Mit tegyen a lelkész az egyház kormányzásában ? mi a lelkésznek saját egyházában közigazgatási teendője ? A legelső teendője : azoknak, kiknek kormányzása reá is bízatott, egyenkénti nemcsak személyileg, de gondolkodásmód és érzület tekintetében helyes megismerése. Mielőtt azonban arról szólnék, hogy miképen kell gyakorolni az egyházban a kormányzást, azon tereket jelölöm meg, melyen forgolódni kell a lelkésznek, mint egyházkormányzónak. Egyházközigazgatási teendőink az egyházat alkotó * családok, a presbyterium és iskola körűi várakoznak reánk első rendüleg, azután az egyházmegye tágosabb mezején. Sokan talán kérdőleg tekintenek rám, midőn azt állítom, hogy a családokkal szemben, kiknek pásztorai vagyunk, vannak közigazgatási teendőink? vannak igen, még pedig, számos teendőink. Nem elég szószékből hirdetni; „Tiszteljed atyádat és anyádat“ hanem a társadalmi életben is érvényt kell szerezni ez erkölcsi nagy törvénynek. A lelkésznek tudni kell, hogy melyik családban nevelkednek a fiuk és leányok oly módon, hogy szülőiket szidalmazzák, az engedetlenség mellett vénségükben elhanyagolják, munkaképtelenségükben sem ruházattal sem élelmi szerekkel kellőlegel nem látják, sem betegségükben nemgyógyittatják. Az ily gyermekekkel szemben egyház közigazgatási teendője a lelkésznek, hogy rájuk teendő erkölcsi *) Részlet a Szigetvári lelkészi körben felolvasott értekezésből
