Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-01 / 31. szám
487 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 488 vünk vendégszerető házához mentünk ebédre, a melyen részt vett a községi elöljáróság 4 tagja, püspök ur és kísérete s a piszaniczai egyház elöljárósága, a melyen lelkes felköszöntők mondattak a horvát magyar testvéri egyetértésre, s a horvát testvérek valóban kifogyhatatlanok voltak a magyarok dicséretében. Ebéd után püspök nr szívélyes búcsú vétellel távozott a magyar hívektől és a horvát testvérektől, a kik ismét bandériummal és sok kocsival kisérték el egy óra járásnyira vissza Daruvár felé. Junius hó 29-én Zágrábba ment püspök ur Körmendy Sándor főjegyző úrral, részint, hogy az ottani protestáns egyház ügyeit és helyzetét megismerje, részint hogy a horvátországi kormánynál ev. ref. egyházunk ügyét elől mozdítandó, a kormányt a helyzetről tájékozza, más részről a kormány intencziójáról közvetlen tudomást szerezzen. Zágrábban egy egyesült protestáns egyház van, német lelkészek és német hivatalos nyelvvel, lelkésze neki Kolatschek János ág. hitv. ev. lelkész. Az egyház helyzetében többféle viszásságok vannak : egyik az, hogy a hívek nagy része magyar, annyira, hogy az államvasutak iskolájában a magyar nyelvű protestáns hitoktató 800 frt díjazással tanítja a hittant. A lelkész azonban nem tud magyarul sem, magyar segédlelkész nincs mellette alkalmazva ; a másik az hogy ezen zágrábi evang. egyház nem tartozik semmiféle egyházi felsőbb hatóság alá és nem is akar tartozni; a harmadik az, hogy a zágrábi evang. presbitérium feljogosítva hiszi magát arra, hogy a Horvátországban bármely vidéken lakó ev. ref. vagy ág. hitv. evang híveket megadóztassa, nem akarván elismerni azt, hogy Horvátországban más protestáns egyház, mint a zágrábi létezhessék és e tekintetben úgy Daruváron, mint Piszaniczán panaszt emeltek a hívek püspök ur előtt. Püspök ur meglátogatta először Kolatschek János zágrábi evang. lelkészt, megtekintette a lelkész lakot, iskolákat, templomot, a mely épületek együtt mintegy 70000 irtot képviselnek és Zágráb egyik legszebb pontján vannak. Azután megbeszélte püspök ur az egyház helyzetét, kifejezte nézetét, hogy a helyzet továbbra igy alig maradhat, mert a protestáns egyház alkotmány szerint egy egyház nem lehet magában annyira önálló, hogy a többi felekezeti egyházakkal semminemű összeköttetésbe se legyen. Ennek ellenében Kolatschek ur arra hivatkozott, hogy a zágrábi evang. egyház a patens alapján szervezkedett, a mit a magyarországi egyházak nem fogadtak el, igy a zágrábi egyház nem tartozhatik magyar főhatóság alá. A megbeszélés folyamán nem akart Kolatschek ur helyt adni azon észrevételeknek, hogy a patens egész magyarország területére és igy horvátországra vonatkozólag is visszavonatott, igy püspök ur csak annyit ért el, hogy Kolatschek ur felfogását és szándékát megismerte, és kifejezvén tiltakozását az ellen, hogy a zágrábi protestantizmus bármely a dunántúli ev. ref. egyházkerület főhatósága alatt levő gyülekezet kötelékébe tartozó ev. ref. vallásu hívőinkre egyházi adót vessen ki, a többi ügyek függőben hagyásával vett búcsút Kolatschek úrtól. Meglátogatta azután püspök ur Kraj cső vies Ottó Ő Méltóságát a horvát vallás és közoktatásügyi kormány osztályfőnökét, majd Khuen-Héderváry Károly bán Ő Nagyméltóságát, kik mindketten szívesek voltak püspök urnák az ev. ref. egydiázakat érdeklő ügyekben alapos tájékozást nyújtani és a horvátországi ev. ref. egyházak irányában teljes jóakaratokról bennünket biztosítani, a mely jó akarat kilátást nyújt arra, hogy a prot. egyház jogviszonyai rövid idő alatt Horvátországban törvényhozásilag reudeztetnek és a prot. egyház állandó évi segélyben részesül. Zágrábból Fiúméba ment püspök ur, az ottani egyház meglátogatására; a pályaudvaron a lelkész és az egyház elöljárósága által fogadtatott, kik által kisérve az Európa szállodában hált meg. Julius 1-én presbiteri gyűlés tartatott, a melyen megvizsgáltattak ezen sajátságos helyzetű egyház összes ügyei. Az egyház gyarapodása és fejlődése szépen halad előre, az egyházban a két testvérfelekezet hívei, a magyar német, olasz stb. nemzetiségű tagok között béke^ szeretet és egyetértés uralkodik, a hívek száma már 399, a melyből 266 ev. ref. vallásu, 133 ág. ev. hitv. A gyülekezet gondnoka Meynior H. nagy papírgyár tulajdonos hozza a legnagyobb áldozatot a gyülekezetért, az ő házában van az imaház is, a mely még azon időben épült, a midőn a Meynier és Schmidt család csak magán isteni tiszteleteket tartott Fiúméban. A hívek számánál fogva meg ev. ref. egyházunk állásának nyilvános kifejezésre hozása tekintetéből élénk óhajtás yilatkozik a fiumei egyház híveinél arra nézve, hogy úgy a czélnak és az egyház tekintélyének megfelelő templomot építsenek és ez irányban a legközelebbi időben igyekeznek a kezdeményező lépéseket megtenni, a mi püspök urnák is csak helyeslésével találkozott. Az egyház ügyei megvizsgálása után látogatást tett püspök ur a podestánál és a kormáyozó helyettesnél, majd szükebb körű társas ebéden vettünk részt, mely az Európa szállóban rendeztetett az egyház elöljárósága által. Ebéd után a tengeren tettünk kirándulást Hajnal Mihály miniszteri tanácsos és egyházi presbyter ur kalauzolása mellett s azután búcsút vettünk az igaz magyar vendégszeretetet tanúsított fiumei hívektől. n. A b,-somogyi ev. ref. egyházmegye közgyűlése. (Folytatás.) Végül szól a világiakhoz is, hogy vegyék tekintetbe, miszerint a súlyos állapot, mint a vész terjed s azért adott az Isten bölcs értelmet, hogy megfontolva a nehéz körülményeket, — ne a veszedelem után jajgassunk, hanem azt előzzük meg, hogy minél szélesebb körben munkáljunk Isten országának terjesztésén. — Nemcsak népes gyülekezetekben lehet és kell erre hatni, törekedni, hanem egyenként, minden szívbe be kell hatolni. Ezek után megköszöni még egyszer a szives üdvözletét, melylyel megtisztelték, s a figyelmet, melylyel beszédét meghallgatták, magát az egyházmegye minden egyes tagjának jó indulatába ajánlja.
