Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

463 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 464 kényi György. Az iskola további életére vonatkozólag olvas­suk, hogy rectorait rendszerint tavaszszal, 2—2 évre hozta a debreczeni főiskolából, a mely szokás 1747-ig állott fenn, de akkor professori czimmel Tatai Tankó Jánost állandósítják. — A magát kezdetben igy megkedveltető ifjúval, mikor már ál­­landósitották, csúfosan megjárták, még a beiratkozást sem ve­zette rendesen, s 1757-ben azt kérdi reá vonatkozólag gr. Ká­rolyi Sándor tisztje urától, hogy : „az itt való professornak fe­les marhája volt, most is feles vagyon, mivel nem professor­­kodott, hanem majorkodott és kupeczkedett, vegyek e rajta fü­­bért a múlt esztendőről ?u Tatai T. János professorkodásával úgy beteltek a vásárhelyiek, hogy midőn máshová pappá el­hivatott, elhatározták, hogy többé iskolájukat állandón egy em­ber kezére le nem kötik, hanem ismét 2—2 évre hoznak iskola­­rectort Debrecenből. Alázattal megkövették tehát a főiskolát, a melynek növendékeit éveken át mellőzték, kijelentvén, hogy ismét a régiben lesz minden, és igy ismét kaptak onnan rec­­tort iskolájuk számára. így haladt az idő a vásárhelyi particu­lars iskola lelett, a debreczeni főiskolából nyervén tanítóit, az iskola természetesen tanügyi dolgokban a debreczeni mintához alkalmazkodott. Az egyház és város e közben atyailag gondoskod­tak az iskola növendékeiről, úgyhogy azoknak száma nagy számú vidéki ifjúsággal is gyarapodik, mígnem Mária Teré­ziának a protestantizmusra nézve oly kedvezőtlen kormánya a vásárhelyi iskola viszonyaira is ránehezedik. Ekkor egy kir. rendelet megvonta a város segélyét az iskolától, a minek pót­lására a diákok élelmezésére szolgáló tőke gyűjtéséhez kelletett fogni, s az egyház jó nevű lelkészei, SzŐnyi Benjámin és Fü­redi Sándor, szép sikert érnek el ezen a téren, és csudáljuk, hogy ennek dacára a fogimn. tápintézetéről szóló czikkből mégis azt olvassuk, hogy csak 1864—05-ben történt a tápintézet lé­tesítése ügyében az első lépés, viszont az iskola történetírója itt elfelejt beszámolni a begyült pénz hova fordításával e korból. Azon sok különféle felterjesztésből, miket Mária Terézia kora előidézett megtudjuk, hogy az iskola élén állott a rector, ki mellett még öten voltak az iskola oktatói, A tanítványok szama 359 volt ekkor, s ezek 1 ág. ev. és 3 gör. kel. kivéte­lével mind ev. ref. vallásnak. így szaporodnak az évek számával az adatok az iskola történetére nézve, s az 1797, 1798, s 1799-ik évekből már a vizsgái specimenek is rendelkezésünkre állanak, s közölve vaunak. (Vége köv.) Kis Ernő. Vegyes közleményei;. — A pápai ev. reform, leányinternátusi nagy­bizottság e hó 15-én tartotta gyűlését Szekeres Mihály és Baráth Ferencz elnöklete alatt. A gyűlés főbb tár­gyait képezték : a múlt évi jelentés számadások és a jövő évi költségvetés tárgyalása. A számadás és a költségve­tés felülvizsgálására egy bizottság küldetett ki, melynek feladata leend a főt. egjdiázkerülethez fölterjesztendő je­lentés elkészítése is. Kis Gábor helyi biz. elnök és dr. Antal Géza beterjesztették lemondásukat. A gyűlés min­den tagja ismételt felszólalásokkal kérte a lemondások visszavonását, s a kérelemnek Kis Gábor elnök végre is engedett, dr. Antal Géza azonban — nagymérvű és sok­irányú elfoglaltságára hivatkozással fölmeutetni kérte ma­gát, mely kérést végre a gyűlés teljesített is. A bizottság általános örömére dr. Horváth József volt inétzeti igaz­gató engedett a hozzá intézett kéréseknek s az igazgató­ságot ismét elvállalta. A jelentkezések száma nagyobb mintsem a növendékek mindnyájan az intézetben volnának elhelyezhetők, a bizottság épen ezért elhatározta, hogy azon növendékek szülőinek, kik fölvehetők nem lesznek, fölajánlja, hogy leánykájuknak tisztes és intelligens ref. családban fog az intézethez hasonló föltéte’ek mellett el­helyezést keresni. — A főiskolai és kerületi gazdasági tanács e hó 13-án tárgyalta a jelzáloghitelbank kölcsön ajánlatát, mely szerint 100000 forint névértékű kölcsön 4'8772 % kamat mellett 94 es árfolyamon íolyrsitatnak s ezen % mellett 50 év alatt törlesztetnék. A kölcsönt, mint azt olvasóink tudják, leginkább szükségessé teszi a főgimnázium építé­sénél fölmerült túlkiadás s az, hogy ezen túlkiadás fede­zésére elköltött tőkék az itt jelzettnél jóval magasabb kamatlábon lévén kihelyezve, a jövedelmeknél is jelenté­keny csökkenés állott be. A gazdasági tanács a kölcsön fölvételét ajánlja a kerületi gyűlésnek, megbizta azonban ügyészt, hogy különösen az árfolyamnál igyekezzék még — ha lehet — némi kedvezményt kieszközölni. — A főiskolai „Értesítő“ megjelent és szétküldése most van folyamatban. Az Értesitő hatalmas kötet 232 oldal s 3 értekezésen kivül a főiskolai kormányzatra s ta­nulmányi előmenetelre vonatkozó összes részletes adato­kat magában foglalja. — A dunántúli ág. ev. egyházkerület folyó hó 26-án tartja Pápán ez évi közgyűlését Gyurátz Ferencz püspök és Szentmártoni Radó Kálmán kerületi főjegyző elnöklete alatt. — Az igazgatótanács ülés jkve megjelent s szét­küldetett a kerületi elnökségnek az igazgató tanács tagjai­nak s az egyházmegyék elnökségének. — A honvédelmi miniszter és a nazarénus katonák. Tudvalevő, hogy az Alföldön elterjedt nazarénus vallás hívői ha katona,sorba kerülnek, vonakodnak fegy­vert fogni. Ily módon sokan kerülnek a katonai börtönökbe. Legszomorubb a helyzetük azoknak, a kiket csak mint pótartalékosokat hívnak be a honvédséghez két havi ki­képzésre, de mert ellenszegülnek, további szolgálatra is ott tartják őket. A szegedi nazarénusok egyesülete nevé­ben Ottóit József hosszú folyamodásban esedezik a hon­védelmi miniszterhez, hogy bocsássák haza a fogva tartott nazarénus katonákat, a kik vallási elvekből nem fognak fegyvert és nem közönséges bűnösök. Báró Fejérváry mi­niszter válasza most érkezett meg a hatósághoz. Kijelenti, hogy a kérelemnek nem tehet eleget, mert ha a katoua valamely kötelességet elmulasztott, a büntetés után csak akkor szabadságolható, ha a mulasztást pótolta. — Csupán németül beszélő idősebb özvegy uő (ha­jóstiszt özvegye) óhajt oly családnál alkalmazást, a hol a gyermekeket német nyelvre tanítván, s a házi teendők­ben is sziveseu résztvevőn (női ruhavarráshoz is ért), viszontszolgálatra iukább szeretetteljes bánásmódra, mint nagy fizetésre számit hatna. Czimét szívesen közli a szer­kesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom