Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
431 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 432 méltók, de nem helyeselhető az a nagyon is gúnyos és kevés szeretetei mutató hang, mikor a köznép tömegéről mint „felséges mob“-ról beszél. Mert llát mégis csak a felséges mob képezi alaprétegét egyházunknak, hazánknak s legszebb hivatásunk az volna, hogy azt a nagy tömeget tegyük, ha nem is felségessé, de bizonyára vallásossá és erkölcsössé. Akkor azután nem viseli majd magát gunyolásra méltóan. Érdekes czikk „A középiskolatanárok javadalmazása Európa kulturállamaiban és Északi Amerikában.“ Azt látjuk belőle, hogy e tekintetben is nagyon hátul állunk, mint annyi más téren. Több államban az óraszám szolgál alapul s minél több órán tanít a tanár, annál több a fizetése. Oroszországban még a stilusjavitásért és osztálytanárságért is külön szép díjazás jár. Angliában pedig az igazgatók jövedelme 9600 írttól 72,000 írtig, a tanároké pedig 1200 írttól 24000 írtig váltakozik. Tehát nem egy tanár egész miniszterelnöki jövedelmet élvez. B. L. „A legfontosabb tárgyi ez. alatt a debreczeni kollégiumban a tanári fizetések korszerű rendezése czéljából készített tervezetet ajánlja a kerület közönségének megérdemlett figyelmébe. Pokoly József „Morbus et medicina“ ez. alatt válaszol Ferenczy Gyula hosszabb czikkére, melyben az a Szabó Aladárék neve alatt összefoglalt egyházi mozgalmak tervszerűtlen, hibás és káros voltát igyekezett bizonyítani. Pokoly Józsel oly világosan feltünteti a belmissziói mozgalmak szükséges voltát s az utat és módot, melyen a czél felé törekednünk kell s a felhozott vádak alaptalanságát oly meggyőzően mutatja ki, hogy szeretuők, ha tartalmas czikkét mindenki olvashatná, a ki egyházi ügyeink iránt érdeklődik. Felvilágosítás. Ajánlva íerenczy Gyulának. Ebben Kutas Bálint török-szentmíklósi lelkész, a ki gyülekezetében eleven vallásos életet teremtett, igazolja magát azon igazságtalan vád ellen, hogy a felekezetek közötti békét ő zavarta volna meg. A 22-ik sz. nagy részét a sárospataki hittanhallgatók debreczeni látogatásának leírása foglalja el. Sárospataki Lapok. 18—22 sz. Dr. Szlávik Mátyás „Schleiermacher-jubileuma,, ez. alatt e kiváló bölcsésznek és theologusnak az ujabbkori theologia terén való jelentős szerepét méltatván, indítványozza: mondja ki a Prot írod. Társaság, hogy az 1899-re, a legújabb theologia évszázados fordulójára akár pályázat, akár megbízás utján le“ forditattja Schleiermacher „vallásról szóló beszédeit“ s egy a Prot. Szemlében közzéteendő felolvasással külön is megörökíti annak emlékezetét. A 19-dik számban részletes tudósítás van a tiszáninneni egyházkerület közgyűléséről. Molnár Eerencz a 20-ik számban „a keresztyén igazság“ról elmélkedik, melyet ma szerinte „az önkénykedő emberi vélekedések jellege és a tudományom ismeretek vakító villámgyorsasággal haladó fénye takar el lelki szemeink elől.“ lalusi pap ,.A kálvinista kongnia“ ez. alatt protestáns papságunknak régóta Ígérgetett állami segélyezésről ir s olyan formán vélekedik, hogy timeo Danaos........... Végül felhívja egyházi vezérlő férfiaiukat, legyen rá gondjuk, hogy a készülő törvényjavaslat olyan elveket ne tartalmazzon, melyek miatt az egész segélyezés ügye zátonyra juthat. A 214k számban végződik a „Bizottsági előterjesztés a középiskolai tanterv revízió ügyében,“ melyről már a múlt alkalommal megemlékeztünk, mely azonban nem annyira tanterv revizió, mint inkább egy uj elveken felépült tanterv, elütő a régitől, mely sok tekintetben érdekes ugyan, de szerintünk nagyon is merész a klasszikus nyelvek túlságos korlátozása miatt.— Érdekes tanulmány Rohoska Józseftől „A protestántizmus a róm. kath. államokban.“ Agricola „Konventünk segélyosztogatásáról“ ir s átalában a mostani módját nem helyesli a se. gélyek szétforgácsolása miatt. Ajánlja, hozzák be a helyett azt a módot, hogy a segély egy-egy évben egy egyházkerületnek adassék. Protestáns Közlöny 18—21 sz. Kontemplácziók ez. alatt három számra terjedő érdekes közleményt olvashatunk, mely első részében társadalmunk azon feltűnő jelenségével foglalkozik, hogy a tömegeket egyesitő s nagy tettekre hevítő nagy eszmék hiányában minden individuum csak a maga kis körében munkálódik s egész társadalmunk apró töredékekre oszlik. S ez okozza, hogy az alkotmányos külső formák mellett is minden téren egyeduralmi jelenségek mutatkoznak. A második közleményben a vallásosságról azt mondja, hogy bár sokan emlegetik korunk hitetlenségét, mégis meg van most is a komoly vallásosság, csakhogy az is inkább elvonult egyéni és családi jellegű s nincsenek meg a feltételek, hogy ez gyülekezeti vallásos életté fejlődjék. Sok igazság van a következő észrevételében: „Az embernek ma végletek felé hajló természete van. Miután annyit járt szabad ég alatt a józan ész felnyitott szemével, most a tiszta napvilág helyébe lilaszinü ködöket kíván ; a hosszas ébrenlét után lázálmot szeretne ; káprázatokat, melyek megszéditsék. Olyanformát várna a templomtól, hogy az fantasztikus képekkel hipnotizálja őt.“ Tartalmas dolgozat Nagy Károlyé „A pietizmus“-ról, melyet Lang Henrik után készített.— A lap „Tárcza“ rovatában „Az ember erkölcsi természete“ ez. szintén érdekes dolgozat olvasható. — A „Tanügy“ rovatban Balogh Károly „A latin nyelv tantervének ieviziójá“-ról értekezik igen helyesen, úgy hogy czikkét já lélekkel lehet elolvasásra ajánlani mindenkinek, ki e fontos kérdés iránt érdeklődik. A 22-ik számban kezdődik Vajda Ferencz „Konzervatív belmisszió“ ez czikke, melynek ezután következő folytatásában annak bebizonyítását Ígéri, hogy a mostani divatos belmisszió nem épit, hanem rombol s gyengíti az egyházat. Borsos István. jegyes lyözlEményE^. — Féléves és negyedéves előfizetőinket, mint szintén azokat, kik a jelen félévről hátralékban vannnak, tisztelettel kérjük előfizetésük megújítására s illetve hátralékuk beküldésére. — A kiadóhivatal. — Államsegély a leik eszi fizetések rendezésére. A napilapokban nehány nappal ezelőtt egy kis közlemény jelent meg, mely szerint a kiilömböző hitfelekezetek lelkészei fizetésének állami segélylyel hatszáz forintos minimumra leendő kiegészítését tárgyaló törvényjavaslat a
