Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
421 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 422 Colákkal szemben, hanem vizsgáljuk azt, hogy a társadalmi élet regenerálását, a nemzet boldogságát czélzó eszméket és nézeteket miként igyekeznek a nép között megszilárdítani, az erkölcsös jellemességet, a vallásoságot közszellemmé érlelni. Nézzük azt, hogy a népiskola neveli-e a becsületes emberek táborát s azokat kiket kebelébe adnak a szájtudás helyett megtanitja-e gondolkodni? Harcsa György. Püspöki látogatás B.-Somogybán. Egyházkerületünk püspöke első körútját az egyházkerület legnagyobb megyéjében B.-Somogyban kezdte meg, s ha nem látogat is meg minden egyházközséget, a b.somogyi egyházmegye szivében Csurgón töltve több napot úgy az iskolaügy , mint az egyházmegye életéről alapos tájékozódást szerzett. Hogy mily lelkes fogadtatásban részesült püspök ur, annak bizonyságára álljanak itt a „Csurgó és Vidéke“ üdvözlő szavai: A dunántúli egyházkerület püspöke Antal Gábor, vármegyénkben a protestáutizmus egyik legerősebb fészkében időzik, hogy személyesen szerezzen meggyőződést hívei lelki és anyagi vagyonáról, hogy megerősítse a tántorgókat, támogassa a gyengéket, buzdítsa a vezetőket. Antal Gábor személye, az ő valóban mély vallásos egyénisége igazán büszkesége a pratestánsoknak s ő maga méltó utódja a főpásztori székben Pap Gábornak. A keresztyéni szeretet, tistza szabadelvű nemes gondolkodás, vallásában való erős hit s főleg az önzetlen, mondhatni rajongó hazaszeretet élő megnyilatkozása Ő. Ha van ember a ki egyszeri megjelenésével megnyeri a szivet, ő az. Mint a rohanó folyam árja ragadja magával a beszélő Antal Gábor a hallgatóságot, a szavában nyilatkozó s mindenütt érvényesülő lángoló hazaszeretet lelkesedett tüzet gyújt a szívben. Olyan ember ő, a minőt egy protestáns főpapban képzelhetni lehet, a hazáért, egyházáért, felebarátjáért lelkesülő eszményi férfiú, a kit tisztelni szeretni kell. Szeretetre méltó modora, előzékenységével nem csak híveit, hauem valláskülönbség nélkül az egész közönséget meghódítja. Az a fogadtatás, melyben városunk közönsége, — melyről köztudomás szerint az a vélemény, hogy hideg mint a márvány; — Antal Gábort fogadta, nálunk csoda számba megy, s ha van ember a ki megérdemelte közönségünk előzékenységét, Antal Gábor az, a ki szívélyes modorával városunk falai közt hangoztatott szavaival méltán viszonozta közönségünk udvariassági tényét. Azt hisszük, hogy a kis Athénben mint városunkat nevezik, itt a határszéli magyarság őr helyén, jól érezte magát a protestáns főpásztor s látva azon határtalan ragaszkodást s személye iránt megnyilatkozott általános szereteted kedves emlékekkel táyozik körünkből s reméljük, hogy többször is meglátogatja városunkat, egyházát s a felügyeletére bízott főgimnáziumot. Meglehet róla győződve, hogy közönségünk mindenkor szeretettel fogadja az ő nemes, hazafias személyét s azon napokat, melyeket körünkben tölt, ünneppé fogja tenni.“ Antal Gábor egyházkerületünk püspöke, Szabó Kálmán gondnok, Begedi István esperes, Körmendy Sándor, Csorba Ede tanácsbirák, Szabó János egyházmegyei pénztár uok, Bélaváry Ferencz lelkész kíséretében, jun. 22-én délután érkezett Csurgóra. A csurgói ref. egyház és a főgimnázium kiküldöttei fogadására Szobbra utaztak, hol a szobbi, balhási, segesdi, ötvöskónyi stb. ref. egyházak nagy számú hívekkel jelentek meg. A vonattal érkező püspököt, lelkes éljenzéssel fogadta a pályaudvaron jelenlevő nagyszámú közönség, majd a csurgói ref. egyház nevében Boné Kálmán, a főgimnázium nevében pedig dr. Horváth József tanár üdvözölte, kiknek Antal Gábor együttesen válaszolt. Csurgón d. u. 5 órakor érkező vonathoz óriási közönség gyűlt össze, melyben részt vett Csurgó egész közönsége, Alsok-Sarkad, Szenta, N.-Marton ref. hitközségei, a tanintézetek összes növendékei a csurgói, alsok-sarkadi tűzoltóság, a járás több elöljárósága, az ág. ev. gyülekezetek küldöttei stb. A püspököt itt is óriási lelkesedéssel fogadták s midőn nagyszámú kíséretével kiszállt, Kacskovics Lajos főszolgabíró intézett hozzá meleghangú szavakat, melyekre a püspök megköszönve a nem várt lelkes fogadtatást, hosszabban válaszolt. A rendezőség tervszerű vezetése mellett indult meg aztán a menet, mintegy 25 kocsival, a ref. templomhoz, a hol a főpapot díszes diadalkapu alatt szintén nagy számú közönsége élén Yerbay István lelkész fogadta, melyre a püspök lelkes hangú beszéddel válaszolt, örömének adván kifejezést, hogy a protestáutizmus ősi fészkét megismerheti, majd 12 fehér ruhás kis leány élén Horváth Ilonka mondott kedves hangú kis beszédet s csokrot nyújtott át a püspöknek, a kit igazán meghatott a figyelem s megköszönte a kicsinyeknek megjelenésüket. A hivatalos tisztelgésekre visszamaradt közönség Verbay István lakására kisérte a püspököt, a ki néhány perez után követkéz) sorrendben fogadta a nagyszámú tisztelgőket: 1. Ref. egyház, 2. Ágost, egyház. B. Rom. kath. egyház. 4. Izraelita egyház, 5. Csurgói járás, 6. Csurgó község, 7. Állami tanitóképezde, 8. Szolgabirói hivatal. 9. Járásbíróság, 10. Adóhivatal. 11. Csurgói ipartestület, 12. Tűzoltóság, 13. Főgimnázium, 14. A járás protestáns egyházainak presbiterei. 15. Ev. ref. tanító kar. A tisztelgések csaknem másfélórát vettek igénybe, melynek befejeztével a püspök az uj és a régi tanintézeteket tekiutete meg. Junius 24-én meglátogatta a tanítóképző-intézetet s meghallgatta a tanképesitőt, 25-én pedig a főgimnázium érettségi vizsgálatain vett részt. 25-én Körmendy Sándor kíséretében Slavoniába Daruvárra utazott, hova két uj lelkészt is vitt magával.
