Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-20 / 25. szám

397

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

398

hűség legegyszerűbb követelménye, hogy prózát prózában, verset verses formában fordítsunk. Ez utóbbi követelményt sokan túlhajtják, a mennyiben a prózai fordításban az eiedeti mondatainak hosszúságát is utánozni akarják, a verset pedig olyan versformával fordítják, a minő az eredeti. Ez tulhajtása az alaki hűségnek. „Olyan versformát, mely a nyelv szellemével határozottan ellenkezik, más, megfelelő formával kell a fordítónak helyettesítenie. Homeros és Vergilius hexametereit p. o. joggal fordíthatjuk alexandrinekkel, minthogy a magyar eposnak ez a formája s ha Homeros és Vergilius magyarok lettek volna, ők sem Írták volna eposzaikat hexameterekben .

Ezek előrebocsátása után áttérüuk tulajdonképeni tárgyunkra: Baksay Homeros — fordításának ismertetésére. Kimondhatjuk, hogy nincs irodalmi mű a világirodalomban, a melynek fordításával oly sokan próbálkoztak volna meg, mint a Homeros neve alatt felmaradt munkák forditásával. Olvasni akarta e remekeket minden nép, — a melynek a szép és igaz iráut érzéke volt. Latinra már Janus Pannonius fordított belőle részleteket ; — nemzeti nyelvünkön csak későn szólalt meg a költők fejedelme; — hiszen egészen a latin nyelv hatása alatt álltunk 1). A mikor nemzeti nyelvünkön megszólaltatták, — akkor sem lett valami „vonzó olvasmány;“ — nem tudott közelférkőzni a magyar közönség szivéhez Nyíltan magasztalták“— hiszen divat volt;—de senki sem, vagy csak néhány avatott ember érezte annak szépségeit. Mi ennek az oka ? A forma, az alak. A hexameter sehogy sem esett jól a magyar fülnek, kivált mióta elkényeztették azok a gyönyörű alexandrinek s ez lett „a magyar elbeszélő költészetnek hivatalos nyelve.“ Hogy venné ki magát az öreg Homérosz ilyen magyar köntösben ? hátha barátságosabban fogadná a magyar közönség . . . .? „E kérdésre akart megfelelni“ a legmagyarosabb Írók egyike, a magyar kálvinista papság egyik büszkesége: Baksay Sándor, — ki vonzó elbeszéléseivel országos hírnévre tett szert. Lefordította az Iliász első negyedét alexandrinekben. Czélja nem az, hogy: canouicus könyvet adjon, szó és alak szerinti hű fordításban: hanem az, hogy Homéroszt megpróbálja megfoghatóbbá tenni maga előtt s talán közelebb hozni a magyar olvasó közönség leikéhez. .. Vállalkozását rokonszenvvel fogadták a bírálatok 2). Felemlítik, hogy Homeros magyar fordítói eddig Voss után indultak, megtartották a hexametert. Jó részt szolgai forditások, költői szempontból, mint ivodalmi müvek szóba sem jöhetnek. Baksay uj nyomon indul: tősgyökeres magyarságot visz fordításába, eltanulta Arany János epikai nyelvének modorát. Dicsőségét abban találják, hogy ez Homérosznak első, igazán magyar fordítása. Jobban szeretnék, ha nem rimes alexandrinekben fordított volna, mert a rimes alexandrin sorok csöngése, bongása a nyugodtabb,

*) Bartal Antal: Homerosnak magyar fordítói. Egyet. Phil Közlöny V. évf. 1881. 485-499. 11.

2) Baksay: «Az Iliász hat első éneke.» Budapesti Szemle 1897. ápr. száma 144—148 1.

Csengeri János bírálata a Magyar Paedagogia VI. évfolyam -4. sz. 2y7 —251. lapjain.

plastikai rajzot majd nem lehetetlenné teszi. — Cseugeri helyteleníti a sírófás szerkezetet. Szemére veti, hogy ritkán élte bele magát Homérosz naiv világába; de egyéb előnyei mellett elismeri verselésének művésziességét, a melylyel közelebb hozta Homéroszt a magyar közönséghez s e tekintetben korszakalkotónak mondja fordítását,

(Vége köv.)

Faragó János.

VfßöyES JözÍEményE^.

— Személyi hírek. Főtiszt. Antal Gábor püspök ur s főt. Körmendy Sándor ehkerületi főjegyző ur a vizsgák és colloquiumok meghallgatása czéljából az elmúlt héten városunkban időztek.

— A .jövő hét: nevezetes, eseménydus hete lesz a b.-somogyi egyházmegyének és a szlavon-horvátországi és fiumei misszióknak. Értesülésünk szerént főtiszt, püspök ur, aki e hetet a pápai főisk. középiskolai vizsgáin és a theol. akad. koloquiumain való részvétellel minden osztályban tüzetes és szakszerű kérdezősködéssel tölti el, a jövő kedden d. u. 5 órokor Csurgón fog megjelenni, hogy 23 áa d. e. a főgimn. vizsgáin, d. u. a főgimn. ig. tanácsülésében és a csurgói egyh. presbiteri ülésében vegyen részt. Másnap d. e. isteni tisztelettel kapcsolatosan egyházlátogatást fog tartani a csurgói egyházban; 25-én pedig a főgimn. növendékek érettségi vizsgáin fog megjeleni. F. hó 26-án Daruvárra megy, hogy 27-én a daruvári és 28 án a pisaniczai egyházakba ajánlkozott missz. lelkészeket, Kirvács Lászlót és Földvári Jenőt beigtassa, 29-én pedig Csurgón tartandó egyházmegyei közgyűlést fogja megjelenésével szerencséltetni főtiszt, püspök ur. Csurgóról azután Zágrábba megy, hogy ott a Szlavon- Horvát országi missziók érdekében, a befolyásos tényezőkkel megbeszélve a helyzetet, nagyobb szabású akcziót indíthasson meg. A jövő hó 1-én a fiumei egyházban fog tüzetes vizsgálatot tartani, hogy ezt a nagy jelentőségű missziót is, nagyobb tevéknységre sarkalja. Nem kell részleteznünk azok előtt, akik csurgói egyház és a b.somogyi egyházmegye válságos helyzetét ismerik : akik a csurgói főgimnáziumról tudják, hogy uj épületével uj korszakba fog lépni s ó iskola épületével is nagy szabású tervet (korszerűen berendezendő bennlakás 50 növendékre) szándékozik megvalósítani, hogy főtiszt, püspök urnák, ezen ügyekbe leendő betekintése, a gimuázium építési segélyügyben csak úgymint a gimn. érettségi vizsgája iránt tanúsítandó érdeklődése, minő jótékony, minő emelő hatása lesz, úgy az egyházmegyére, mint — hisszük — a csurgói egyházra is és az egyébként is jó nevű csurgói főgimnáziumra vonatkozólag is. Hogy a horvát-szlavonfiumei misszió is főtiszt, püspök ur atyai gondozása, a dunántúli közművelődési egyesülettől általa beszerzett jelentékeny állandó évi segély (egyelőre 600 frt) s a Somogy megyei közművelődési egyesület elnöke által is kilátásba helyezett pár száz forint segélyösszeg megszer" zése folytán az egy évtized óta pangásra, sőt visszaesésre;