Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-30 / 22. szám
349 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 350 nem menti meg az igazságtalan túlzástól, mikor pl. Szabó Aladárt rendszertelenséggel vádolja, mert majd a híveket, majd a papot, majd a viszonyokat, majd pedig mind a hármat okolja. Mert hiszen épen az az igazság, hogy mostani kedvezőtlen helyzetünk okát e három tényező adja. S túlságosan igazságtalan, sőt már talán higgadtságnélküli is akkor, midőn azt mondja, hogy Szabó Aladárt és a vele rokon gondolkozásunkat már nincs is jogunk szigorú kálvinistáknak tartani, s hogy az evangelizáczióbau nem annyira egy uj vallásos reformmal, mint egy egészen uj református vallással állunk szemben. Valamint annak beismerése után, hogy egyházi viszonyaink annyira kedvezőtlenek, mint a hogyan a tények mutatják, fő orvosszerül csak a lelkészi fizetések javítását s a hívek teher viselésének könnyítését ajánlani (bár ezek is feltétlenül szükségesek), csaknem olyan hatást tesz, mint mikor a vajúdó hegy egeret szül. Sinka Lajos (Lemondjunk-e?) az iskolák tervbe vett államosításáról beszélve azt hangoztatja, hogy a jelen viszonyok között iskoláinkról le nem mondhatunk, ilyen viviszekcziót magunkon végre nem hajthatunk. Referens „Az estvéli mise“ czimmel szépen és meggyőzően bizonyítja az estvéli miséknek gúnyolt vallásos estélyeknek hasznos és szükséges voltát s kiterjeszkedik a módra is, elmondván, hogy milyen tárgyakról s milyen szempontból tartott ő felolvasásokat. Erőss Lajos „Kérdés, a melyre feleletet várunk“ czim alatt meglehetős vaskos kifejezések kíséretében intéz interpellácziót valószínűleg a Protestáns Szemle szerkesztőségéhez (nincs határozottan megmondva), hogy helyes e és indokolható-e az az eljárás, hogy a Protestáns Szemle mindinkább annak a bizonyos áramlatnak (az evangelizácziót érti) válik szócsövévé, sőt már egyes érdemekben megőszült férfiakat vádakkal illet és gvanusit? Hát hiszen, a kihez a kérdést intézte, bizonyára megfelel arra. Előttem azonban — s azt hiszem még igen sokak előtt — úgy tűnik fel e kérdés, mint egy különös jele annak a szinte érthetetlen animozitásnak, melylyel ott Debreczen környékén minden oly törekvést fogadnak, mely mostani, valóban épen nem rózsás egyházi viszonyainkon segíteni akar. Sárospataki Lapok. 14—17. sz. Makláry Pap Miklós, Rácz Lajos és iij. Mitrovics Gyula neve alatt mind a négy számon keresztül folyik és még sem végződik be amaz érdekes előterjesztés, melyet a sárospataki tanári kar megbizásából a tanterv-revízió ügyében készítettek. E terjedelmes előterjesztés sok érdekes és figyelemreméltó gondolatot tartalmaz, melyek felhasználása elősegítheti egy alapos és a czélnak megfelelő tanterv készítését, Sperátor, „Beteg társadalom“ ez. alatt egy nagyon is hangzatos és magasan repülő elmefuttatásban panaszolja összes társadalmi viszonyaink kóros álladotát. A gyógyítást — helyesen — első sorban a protestántizmus feladatául tekinti. Mi is aláírjuk lelkes felszólitását ezen erkölcsi irányú harezra és küzdelemre. Vadászy Pál esperes lelkészértekezleti megnyitó beszédében szintén egyházi viszonyaink kedvezőtlen jelenségeivel foglalkozik, különösen aggasztónak találja a felekezetnélküliség terjedését s azt az újabban jelentkező törekvést, hogy egyházunk kezéből a népiskolák kivétessenek. A 17-ik számban kezdődik Kovách Károly ungi egyházmegyei gondnok gyűlést megnyitó beszéde, melybeü nagy vonásokban tárgyalja nemzeti és egyházi viszonyaink fejlődését a legrégibb időktől kezdve. Protestáns Közlöny. 14—17. sz. „ Találkozás a járatlan uton.u Három számra terjedő érdekes philosophiai elmélkedés a vallás lényege felől, s azt mondja, hogy a vallás lényege ép úgy, mint a vonzó erő lényege, vagy hogy mi a vonzó erő önmagában, megismerhetlen. Idézi Lewes mondását: „Mi az esés önmagában, azt nem kell kutatnunk. Bennünket csak ama viszony érdekel, melyben a tárgyak és mozgásuk állanak érzékeinkhez.“ Szerinte ezt mondhatjuk a vallásról is. Végül ezt mondja: Összhangzatos, értelmes, vallásos, erkölcsös, eszthetikus környezet teszen vallásosakká; a hol ez az összhang megvan, ott tanítják a vallást. A hol ez nincs meg, ott hiányoznak a feltételek, hogy vallásos élet lehessen.“ Modern mártírok'1 ez. czikk a Magyar hírlap egyik érdekes vezérczikkével kapcsolatban, mely lelkészeink nagy részét modern mártíroknak nevezte, a protestáns papságnak szinte tűrhetetlen anyagi helyzetének javítását sürgeti az államsegély teljes igénybevételével. Vallásos és vallásnélküli nevelés. Olvasásra méltó, tartalmas értekezés, melynek helyes konklúziója ez : „Felekezeti iskolák fentartása, államköltséggel megerősitése“ ez lett volna nálunk is az iskolaügynek a történelmi fejlődéshez következetes rendezése ; ez lett volua a magyar állam legbiztosabb támaszának, a protestántizmus léteiének biztosítása, ez lett volna a nevelés lényegének megfelelő.“ Borsos István. Fölvételi értesítés. A pápai, állami tanitóképezdében a jövő : 1897 —98. tanévben a Il ik osztály is megnyilik s ebben előreláthatólag csak 2—3, havi 5 frtos, segélyállomás jön üresedésbe, melyre idegenek is pályázhatnak; de — a siker reményében — legalább is jó általános osztályzatú bizonyitványnyal. Az I. osztályban lesz 15 állami ingyenes hely, (teljes koszt-ellátás a ref. főiskolai konviktusban s lakáspénzül személyenként és havonként 4 frt 50 kr); lesz továbbá: 10, havi 5 frtos állami kedvezményes hely\ mely 5 írthoz az élvezményes havonként 2 frtot pótolván : az említett, ref. főiskolai, köztartási asztalnál étkezhetik, — Szálláspénzét azonban a magáéból födözi. S igy havonként 6 frt 50 krt fizet teljes koszttal és lakással való ellátásáért, mely utóbbiba mindig beleértendő a mosás, fűtés, világítás, kiszolgálás és szobatakaritás is. Ezen kívül a 15 ingyenes és 10 kedvezményes, állami segélyállomásou kívül lesz még, a dunántúli ref. egyházkerület nagylelkű, hazafias áldozatából, ebben az osztályban is 10, teljesen ingyenes jótéteményállomás, melyre csak református növendékek pályázhatnak. Lesz tehát az I. osztályban (épen úgy, a mint most) 15 állami s 10 ref. egyházkerületi, együtt: 25 ingyenes s 10 állami kedvezményes, összesen : 35 segély állomás. Kellékek, hogy valaki átalában csak fölvétessék : 1. 15 éves életkor betöltése. Amelyből azonban, ha.
