Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-16 / 20. szám
311 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 312 győződésem szerint, hogy gyakorlati legyen, mi ezen túlmegy, az irodalmi műveltség megszerzése csak igen kedvező viszonyok között jöhet tekintetbe; Wolff Béla reáliskolai tanár, bár a reáliskolában már első osztályban kezdik a németet, nagyon megrostálja a felső osztály költői anyagát. f) A történelmi anyag manap már oly hatalmas, hogy azt korlátozni kell s a fösulyt az általános műveltségi s erkölcs nemesitő szempontokra fektetni. A múlt ragyogó tettei csak mint tények ragyoghatnak felénk, hasonló tettek végrehajtására a harczok megváltozott képe miatt alig lelkesíthetnek, mert nem a személyes bátorság a fő többé; s igy csak honszeretetre nevelhetnek, e czélból pedig minden korból csak a legkönnyebben érthető példékat kellene válogatni, a fősulyt annak kitüntetésére kell fordítani, mennyivel szerencsésebbek voltak azok a népek, melyek nem ellenségeskedve, a béke ölében törekedtek az emberiség magasztos hivatására; a jövő történelmének nem arra kell tanítani az ifjú nemzedéket, hogyan kell meghalni a hazáért, hanem, hogyan kell azért élni, védve senkit nem támadva munkálkodni a haza belső fejlődésén s igy hozzájárulni az emberiség művelődéséhez, boldogságához; ily felfogással a történelemben elfoglalják megillető helyüket a művelődésnek, a lelket nemesitő, szépítő s azt bő s hasznos ismeretekkel megtöltő tényei; e szempontból az egyetemes tört. bő részletezése megszorítandó, általános műveltségi s erkölcsnemesitő szempontból csak a legszükségesebbeket tanulják az ifjak, de nemzeti szempontból bőven ismerkedjenek meg hazánk történelmével; az óraszám s anyag igy osztható: III. oszt. 3 óra magyarok története; IV. oszt. 3 óra ókor teljesen, V. oszt. 3 óra a középkor s újkor 1648-ig, VI. oszt. 3 óra az újkor máig VII. oszt. 3|óra a rövidebbre vont politikai földrajz mellett az Árpádházi királyok kora. VIII. oszt. 3 óra a Magyarok Történetének hátralevő része. Ugyanily megszorítást ajánlanak a budapesti intézetek közül 6, (4 a mostanit fenntartandónak tartja) a budapesti, debreczeni, (különösen) a pozsonyi, mármaros-szigeti és sárospataki körök. g) A földrajz tanításánál főszerepet kíván a magyarföld teljes ismerete, tárgyalásában a bő természetrajzi elemeket korlátozni kell, beosztásában ennyi változást ajánlok I. oszt. 4 óra. Magyarország s Ausztria földrajza; II. oszt. 4 óra. Európa többi államai s a többi világrészek; HL oszt. 2 óra, mostani anyaggal. A budapesti kerület tanári testületéi s a tanári körök mind óhajtják Magyarország földraj - zának bő tárgyalását. h) A természetrajz anyagára nem merült fel semmiféle óhaj; a természetrajz hatását s tanításának eredményét a kirándulások fogják {állandósítani s még hygiéniai szempontból is kiszámíthatatlanul hasznosak, de hogy ezt elérhesük a délutánokat szabadokká kell tenni, ez pedig csak oly módon-történhetik, ha az óraszámot leszállítják; testi nevelés szempontjából ez föltétlenül szükséges. A gisseni gymn. 10 éves tapasztalatára támaszkodva mondja a délelőtti tanítás kitűnő hatású volt tanárra s növendékre egyaránt; óraszám leszállitásásával, figyelembe véve, hogy nálunk az ének is kötelező tárgy, nálunk is lehetséges a délelőtti tanítás oly módon, hogy némely osztályban hétfőn s csütörtökön délután is lenne még előadás; délelőtt csak 4-4 óra, az óraszám leszálitását kívánják a budapesti intézetek csaknem kivétel nélkül, igy pl. a kegyesrendiek I. 21. II. 25. Ill—VIII. 27. \ III. 28 órát ajánlottak, a körök is általában óhajtják az anyag s óraszám leszállítását a testi nevelés szempontjából. i) A mennyiségtan anyagára vonatkozólag mathematikusok általában egyes nem okvetlenül szükséges részeknek elhagyását ajánlják pl. Beke Manó rámutat az V. s VI. oszt. anyagából elhagyható részekre, különösen azokra, melyek csak formális képzés szempontjából szükségesek s kívánják különösen a budapesti intézetek, hogy a menynyiségtant kevesebb terjedelemben ölelje föl az iskola. A reductióra példát mutattak az erdélyi ev. ref. egyházkerület s ág. ev. iskolái; ezek alapján I. oszt. 4, II—VII. oszt. 3, VIII. oszt. 2 óra fordítandó a mennyiségtanra, tehát a mai 25 óra helyett 24 óra, a II. osztály anyagából egyrész átmenne az I-ső osztályba. k) A természettan anyagára vonatkozólag két kitűnő phisikusunk igy nyilatkozik : a phizikából a VII. VIIL osztályban felölelt tananyagot nagyon terjedelmesnek tartom s helyes megválasztással eszközlendő megszorításába szívesen belenyugodnám“ mondja Fröhlich Izidor; Ilosvay Lajos pedig igy nyilatkozik: Az elvégzendő tananyag oly sok, hogy az észfejlesztő momentumok nem részesülhetnek kellő figyelemben," ugyanily irányban nyilatkoznak a budapesti intézetek szaktanárai s testületéi s az egyes tanári körök, általános óhaj, hogy a középiskolában inkább gyakorlati, mint tudományos szempontból tárgyalandók a tünemények, csak azon mathematikai levezetések felhasználásával, melyek a phizikai tünemények megértésére okvetlenül szükségesek; ily reductiót tettek az ágostaiak is. A reáliák anyagának kijelölésében is főkép arra kell törekedni, hogy csak annyit öleljen föl, a menynyi a középfokon okvetlenül szükséges s ne vágjon eléje a felső oktatásnak s azon meggyőződés legyen irányadó, hogy a középiskolának nem föladata megtanítani mindenre a mi kívánatos, amit jó tudni, hanem csak arra, a m* okvetlenül szükséges. l) A rajzoló geometria anyagát némely körök, különösen a IF osztályban soknak tartják s azt redukáltatni kívánják, különösen a kassai kör, (az ág. ev. redukálták I-ső II. oszt. 2 órában adják.) m) A philosophiára nincs megjegyzés, ha az óraszám engedné kívánatos volna két osztályra osztani s hozzá venni a gymn. oktatásnak betetőzéséül az ethikát. n) A testgyakorlásra vonatkozólag a tanári testületek óhaja abban összpontosul, hogy a szertornázás helyett inkább a játék, a kirándulások s iskolai athletika művelendők; mindez ismét összefügg a heti óraszám kevesbitésével s a délutánok szabaddá tételével, e nélkül a két utóbbi óhaj csak pium desiderium. Ha a tanterv revisioval javul is tanügyünk, még mindig marad egy hiánya, melynek orvoslásáról már most kellene gondoskodni; régóta hangzó követelmény, hogy középiskolánkban az erkölcsi nevelés ne csak a fegyelmi törvények alapján szabályozott fegyelmezésből álljon, ha. nem minden egyes tantárgy, de különösen azok, melyek 20*
