Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-25 / 17. szám
271 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 272 csakhogy e részben is a felettes hatóságnak kellene intézkedni. Tanítási tervezeteket is készithetnének. 2. „A szaktanárnak a cura pastoralis és belmissió egyes fontosabb ágairól tartott magyarázatait a papnövendékek önállóan dolgozzák fel.“ Hiszen rossznak nem volna rossz, de nem teljesíthető. A papnövendékek készitnek bibliamagyarázatot predikácziót, szertartásos beszédeket, pályamunkákat, önképzőköri köteles dolgozatokat. E részben elég, ha a szakmunkákat és az időszaki sajtót figyelemmel kisérik. 3. A mi prot. egyháztörténet irodalmát illeti, ezt másutt is csak az egyháztörténet keretében tanítják. Kis József. Lapszemle. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 5-8. sz. Lie. Rácz Kálmán „A biblia, mint a parochiális könyvtár első darabja“ ez. alatt azon megszívlelendő inditványnyal lép fel, hogy a tervbe vett Magyarázatos Bibliát adja ki a hazai reformátusság s a 16 — 18,000 frtnyi terhet minden egyház lélekszám arányában viselje, mert sem nagyrészt szegénysorsu lelkészeink előfizetéseiből nem teremthetjük elő ezt a nagy összeget, sem az írod. Társulat nem képes erre, sem valami nagy lelkű maecenást nem remélhetünk. Alföldi „Néhány megjegyzés alsóbbfoku iskoláinkról“ ez. alatt szomorú tényekkel ismertet meg bennünket. Az országnak 1727 kisdedóvö intézete közt csak 15 református van. Ág. ev. testvéreink elevenebb tevékenységét bizonyítja az, hogy ők 42 ily intézetet tartanak fenn. Baj az is, hogy felekezetünkbeli óvónők képzéséről nem gondoskodunk. Ajánlja felsőbb leányiskoláinknak ily nemű tanfolyammal kibővítését. Emberbaráti intézetek tekintetében még rosszabbul állunk. Egyetlen ilyen intézetünk az evangélikusokkal közös Bpesti orsz. prot. árvaház. Pedig a menedék,- szeretet- és árvaházak létesítése egyik legbiztosabb hévmérője az eredményes belmissziói munkásságnak. Révész Kálmán „A budapesti evang. reform, theologiai akadémia múltja és jelene“ ez. könyvet ismerteti, melyet Szőts Farkas irt. Nagy elismeréssel szól e műről. Szőts Farkas „Beteg társadalom" ez. czikkében nagy igazán mondja, hogy azért piszkos nálunk a politika, mert kiaszott belőle a kér. ethikai tartalom, s azért nagy a társadalmi korrupezió s laza a családi erkölcsiség, mert a hitetlenség kiszorította belőlük a kér. kegyesség belső erőit. lfj. Zsoldos Benő nem helyesli Rácz Kálmán fentebb ismertetett indítványát a Magyarázatos Biblia ügyében, hanem lelkészeink és világi férfiaink áldozatkészségétől reméli annak valósitását. A „Misszió ügyu rovatban örömmel olvassuk, hogy a törökszentmiklósi ref. egyház kebelében egy tanyai konfirmándusok asyluma, szeretetház és ifjúsági egyesület alakult az egyház és főleg egyesek áldozatkészsége mellett. A 8 ik szám Melanchton emlékét ünnepli több szép és tartalmas czíkkben Sántha Károly, Kenessey Béla, Pokoly József . .. stb. tollából. Sárospataki Lapok. Kovach Károly „Az államsegély kérdéséhez“ szól azon alkalomból, hogy ennek igénybevételét tervezték a sárospataki főiskola részére. Czikkiró nagy lelkesedéssel autonómiánk iránt, de másrészt sok elfogultsággal ellenzi az államsegély igénybevételét. JJ. „Történeti Igazságszolgáltatás“ ez. alatt valódi mivoltában tünteti fel Zichy Nándor és társainak azon tragikomikus vállalkozását, hogy II. Ferdinánd boldoggá avatását szorgalmazzák. Péter Mihály nem helyesli a gazdasági ismétlő iskolák felállítását, umrt az ezek felállítását elrendelő miniszteri rendelet „egyike a bürokratikus, a nép helyzetével, életkörülményeivel, igazi szükségleteivel számot vetni nem tudó miniszteri rendeleteknek.“ Kalassay Sándor misszionárius érdekes czikkben Írja le a bridgeporti (Amerika) magyar ref. templom felszentelését. Dr. Finkey József nagyon érdekesen szól hozzá a békés-csabai kegyúri jog sokat vitatott kérdéséhez, s ama kir. leiratot, mely ez ügyben úgy intézkedett, hogy a város képviselő testületének csak róm. kath. tagjai szavazhatnak a plebánus választásánál, az egyházjog alapelveivel homlokegyenest ellenkezőnek mondja és bizonyítja. Búza János hosszasan válaszol Debreczeni Bertalannak a sáros-pataki főiskola államsegélye ügyében s annak igénybevételét ő is ellenzi, mert az által az iskola önállóságát látja veszélyeztetettnek. Pedig — nyugodtan mondhatjuk — alig, vagy talán nem is észrevehető az a nagyobb befolyás, mellet az államsegély révén gyakorol az állam iskoláinknál s ezt bőven ellensúlyozza az a nagy haszon, mely abból hárul hazánkra és egyházunkra, hogy jól felszerelt állapotában kifogástalanul tölti be nagy kötelességeit. — Révész Kálmán felszólal az abauji egyházmegye azon indítványa mellett, hogy az uj lelkészeknek önálló pályájuk kezdetén első berendezkedésük fedezésére s háztartásuk megkezdésére 100—300 frt vissza nem térítendő segély adassék, s hogy az egyházkerüli gyűlések állandóan egy helyen tartassanak, Vadászi Pál (Észrevételek a gazdasági ismétlő iskola kérdésére) a gazdasági ismétlő iskolákat szintén nem tartja valami nagyon szükségeseknek, hanem inkább a meglevő ismétlő iskoláink odább fejlesztését „egyházi életünk vitális érdekeinek megfelelően “ azaz hogy főirányuk vallásos legyen. Uj/alussy Béla (Egy pár szó az államsegély kérdéséhez) határozottan lándzsát tör az államsegélynek igénybevétele mellett a s.-pataki főiskola részére, mert abban jogfeladást, lealkuvást nem lát, sőt első lépésnek tartja az 1848. XX-ik ti-czikkben lefektetett elvek életbeléptetéséhez. Nem fél az államsegélytől, mert „Patak minden viszonyok közt magyar lesz, kálvinista lesz, és az is marad.“ Debreczeni Protestáns Lap 5—9. sz. Az 5-dik számban végződik Ferenczy Gyula nagyon figyelemreméltó czikke, melyben „A magyar református egyház anyagi ügyeinek rendezéséről“ ir. Igen érdekesek a statisztikai táblázatok is, melyeket értekezéséhez mellékel. Baltazár Dezső „Jogi egyház“ ez. értekezésében a történelem és jog világításában azt igyekszik kimutatni, „hogy miként csatlakozott az egyház fogalmához a jogi attribútum, továbbá, hogy jelenben az egyház, respektive a róm. kath.. és protestáns egyház a jogi egyház elnevezésére mennyi
