Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-28 / 13. szám

205 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 206 giai és konviktusi czélokra való átalakítása, a pénztár­nak a főgimnáziumi épületbe való áthelyezése netalán oly gyorsan eszközölhető volna, hogy ezen intézmények uj elhelyezése az iskolai év folyó esztendei őszén való meg­kezdésének idejére minden esetben biztosítottnak tekint­hető : ezt az igazgató tanács a kerületi elnökséggel egyet­­értőleg az őszi kerületi gyűlés bevárása nélkül saját ha­táskörében eszközölje, ellenkező esetben pedig a jelen­legi helyzet tartandó fenn. A főgimnáziumi tandíjmentességről alkotott szabály rendeletben gondoskodott a kér. közgyűlés arról, hogy a lelkészek és tanítók gyermekei szegénységi bizouyitvány nélkül is tandíjmentesek legyenek, ha az általános köve­telményeknek megfelelnek A konfirmácziói kátéra vonatkozólag beérkezett bí­rálatok az őszi kerületi gyűléskor összejövendő tanügyi bizottság ülésén lesznek újra áttekintendők, s ennek alap­ján a viszonylagos legjobb munka kijelölendő. H. Kis Kálmán indítványa a tanítói korpótlékoknak az egyházak által leendő fizetése tárgyában, mivel e tekin­tetben a konvent intézkedik, félretétetett. A gazdasági tanács ügyrendje, pótköltségvetése és beterjesztett összes jelentései elfogadtattak. Püspök ur jelentése, hogy a tanítói fizetések állam­segéllyel 400 írtra 40 gyülekezetünkben kiegészíttettek, örvendetes tudomásul vétetett s püspök urnák ebbeli fá­radozásáért köszönet szavaztatott. Sajnosán értesült a kerületi közgyűlés arról, hogy a slavoniai misszióra, mely elsőrendű nemzeti ügy is, a mi­­nisztereluök alap hiányában segélyt nem ad. A martosi egyház volt tanítója Juhász Miklós elleni keresetében az egyházmegye által hozott ítélet feloldatott s az egyházmegye uj eljárásra utasitatott. Sedivi László volt kamocsai helyettes főtanitónak a kamocsai egyház ellen egy hónapi fizetés kiadása iránti keresetében az egyházmegye által hozott Ítélet jóváha­gyatott. Hasonlókép jóváhagyatott özv. Pápay Leánder­­nénak a kamocsai egyház elleni vitás ügyében hozott egy­házmegyei végzés. A kerületi gyűlés minden alkotó tagja által már olyan jól ismert csícsói adóügyben utasittatott a komá­romi egyházmegye elnöksége uj vizsgálat megtartására s «unek alapján az ügynek a közigazgatási bíróság által leendő elintézésére. Fazekas Mihály Pálfára elválasztott, de állását ej nem foglalt tanító a választási és a per által okozott költségekben elmarasztaltatott s ezt a kér. bíróság hely­benhagyta azon megjegyzéssel, hogy az egyházmegye máskor ilyen természetű ügyeket a bíróság időszaki ta­nácsa elé ne vigyen. Salamon Károly fehérvári tanitó fegyelmi ügyben hozott első bírósági fölmentő határozat helyben hagyatott. Özv. Végh Mihályné negyedi lelkész özvegye ügyé­ben az elsőfokú határozat megsemmisittetett s az egyház­­megyei bíróság uj eljárásra utasittatott. A horvát-szlavoniai misszió ügyében a konvent megkerestetik az iránt, hogy tegye magát érintkezésbe az államkormáuynj'al, szentesített egyházi törvényeinknek Horvát-Szlavonországbau leendő kihirdetése s a protestán­sok felekezetközi helyzetének törvényhozói utón leendő rendezése iránt. Zágrábba egy missziói lelkész beállítását s az ottani magyar reformátusok tömörítését óhajtandó­nak mondotta ki a közgyűlés. A nyitrai egyház kölcsönkérvényére nézve utasitta­tott a gazdasági tanács, hogy első helyen leendő betáblá­­zásra, ha a kért 6000 fi t rendelkezésre áll, a szabályzat sze­rint adható összeget folyósítsa. Nyílt kérdések. Mielőtt Kemenczky ur e lap 11. számában megjelent vá­laszára megadnám az érdemleges feleletet, bátor vagyok a kö­vetkező kérdéseimmel alkalmatlankodni, melyekre, az ügy ér­dekében — gondolom — Kemenczky ur nem fogja a feleletet megtagadni. Kérdéseim a közpénztárra vonatkoznak, mert még folyást csak ezzel foglalkozom. 1. A „készpénz kezelési“ rovatban cselekvő tőkék czime alatt elősorolt 190203 korona 78 fillérben összegezett tőke-va­gyon ugyan miféle összetétekböl állott elő ? van-e ez némi Ösz­­szefüggésben az előző évi számadással ? s ha igen: melyek azok a zárlatok ? van-e a zárlat s annak áthozatala között kü­lönbség? s ha van : mi lehet annak az oka? melyik felel meg a valódi tényállásnak, a zárlat-e vagy pedig az áthozat ? 2. Midőn az 1894. évi tartalékalapi pénztár 41650 ko­rona 52 fillér kamatnélküli tőkével zárult: ugyan miként egyez­tethető ezzel össze az, hogy 1895. évre ily czimen csak 39777 korona 98 fillér lett által hozva ? 3. „Hitel és pénztári mivelet“ alatt felvett 197763 kor. 88 fillér tőke állomány szintén miféle összetétekböl állott elő? van-e összefüggésben az előző évi idevágó zárlattal ? ha igen : hát melyek azok a zárlatok? van-e a zárlat és áthozat kö­zött különbség ? s ha van : mi lehet annak az oka ? s melyik lehet az igazi, mert mind kettő csak nem lehet igaz ? 4. Az általam nehézményelt 6000 korona ugyan hol volt addig, mig végre 1895. évi 20531 korona 88 fillér tőke visz­­szafizetésbe belekerült ? s ha már tőke bevétellé változott által: úgy a a miért szerepel ugyanezen számadás kiadása között úgy is mint tőke kiadás, illetőleg tőkésités? ? midőn 18972 korona fordul elő, mint tőkésités az 1895. év kiadási tételei között: ugyan miként eshetik meg az, hogy a tőke bevétel levonása után megmaradó régibb tőke állományhoz 18972 korona he­lyett mégis csak 12972 korona csatoltatik hozzá? 5. 1894. évi 629 frt 39 kr gazdátlan vagyonnak talál­kozott-e gazdája? s ha igen: hol van elszámolva? Ha ezen kérdésemre megkapom a tárgyilagos s a valódi tényállásnak megfelelő feleletet: azon reményben vagyok, hogy nem lesz szükség arra, hogy Kemenczky ur válaszát bővebben is megtárgyaljam. Szenna, 1897. márczius 20. Szabó János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom